Nyárádi szonett

Nyárádi szonett

“ujjaidból
eltűnt hittel
mit fogsz újat
kitalálni?”
Nyárádi Szabó Zoltán – Farsangutó elszármazottaknak

A domboknak támasztottam hátam,
fürkésztem a vézna, lassú vízfolyást,
egy megégett szószedet volt nálam,
meztelenségem a szégyen gyűrt palást.

Mondottam – magam, hogy így fogtam:
mi egyéb? Mihaszna tékozló fiú.
A határ? Már vártam, hogy fellobban,
félelmem rút volt, mocskos és szigorú.

Hazátlan! Kinek hazája, háza
áll, de nincsen, nincsen, nincsen ővele,
a horizont szélén Isten válla,
az égalja szenes, horpadt s fekete.

Hazátlan! Tested vihar kaszálja,
szálkák, szilánkok szúródnak szemedbe.

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.