Mozgalmas évkezdet

Az évbõl eltelt alig több mint egy hónap sajnos azt bizonyítja, hogy a magyarság helyzete Romániában egyre romlik. Ennek egyenes következménye az, hogy eddig 13 természetes illetve jogi személy ellen tettünk panaszt különbözõ hatóságoknál, s habár ez soknak tûnhet, az igazság az, hogy lehetne több is, ha lenne nagyobb kapacitásunk, ugyanis további ügyek dokumentálása is zajlik, s várhatóan a következõ napokban-hetekben azokból újabb panaszok fognak születni. Úgy gondoljuk hogy ideje ezekrõl némi tájékoztatót adni, már csak azért is, mert nem egy ügy különféle tanulságokkal is szolgál.
A beszámolót megkönnyíti az, hogy történtek ismétlõdõ esetek, amelyek estében ugyan több panasz született, de azok ismertetése összevonható, így lényegében 8 pontba sûríthetõ a mondanivalónk:

1. Táblamázolások
Ilyen eset három is volt január folyamán, az elsõ egy valóságos ámokfutás Hármasfalu és Csíkszereda között, a második Nagyszalontán, a harmadik meg idehaza. Ilyen téren újdonság volt, s ezért fontos kiemelni, hogy tudomásunk szerint elõször történt meg, hogy sikerült az egyik elkövetõt azonosítani. Ez azért is fontos, mert azt mutatja meg, hogy mennyire fontos az, hogy létezzenek helyi rendõrséget, amelyek a helyi hatóságoknál vannak alárendelve, ugyanis a bákói elkövetõnek haja szála nem görbült volna, ha a székelyudvarhelyi helyi rendõrök nem végzik lelkiismeretesen a dolgukat, s nem kutatnak addig a térfigyelõ kamerák felvételei között, míg azonosítják az elkövetõ autóját.
A három eset közös jellemzõje az, hogy az állami rendõrség képviselõi roppant határozott és harcias kijelentéseket tettek, amelyekben alapos eljárást és kemény büntetéseket helyeztek kilátásba, aminek örvendeni kellene, de megvalljuk, hogy a korábbi hasonló esetek ismeretében ezt inkább kételkedéssel fogadtuk. S éppen ezért a magunk részérõl mi is panaszt tettünk az ügyészségen mindhárom esetben, kihangsúlyozva, hogy:
– Ezek valóban rongálások, de nagy hiba lenne pusztán úgy kezelni, s mivel a következmények viszonylag könnyen elháríthatóak, az anyagi kár nem jelentõs, ezért mindössze pénzbírsággal sújtani az elkövetõket. Ugyanis ezen tettek indítéka kétségtelenül etnikai, s éppen ezért figyelembe kell venni a Büntetõ Törvénykönyv azon cikkelyét, miszerint az súlyosbító körülménynek tekintendõ, ami miatt lényegesen súlyosabb büntetések is kiszabhatóak.
– Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a tettek egyfajta lakmuszpapírként mûködtek, ugyanis általuk kimutatható az, hogy a romániai társadalom jelentõs része nem ismeri az ország törvényeit, fogalmuk sincs a kisebbségi jogokról, súlyos elõítéletei vannak a magyar közösség irányába, illetve – s ezt is ki kell mondani – megveti és gyûlöli a magyarokat. Ezt bizonyítják egyértelmûen azok a bejegyzések, hozzászólások, amelyek valósággal elárasztották az internetet a táblafestések hírére. Éppen ezért elvárható, hogy a hatóságok egyrészt méltó és kellõ visszatartó erõvel bíró büntetéseket rójanak ki a táblafestõkre, de az is, hogy ennek kellõ mediatizálást biztosítanak, rámutatva arra, hogy milyen jogokat sértettek meg ezek az emberek, illetve felhívva a figyelmet arra, hogy mit kockáztatnak azok, akik hasonló tettekre vetemednének. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert nem kevesen voltak akik leírták, hogy maguk is követtek már el ilyet, illetve hogy a jövõben is szándékukban áll az.

2. Szintén a táblamázolások kapcsán tettünk panaszt a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Digi24, a Gândul, a ProTV és a Mediafax ellen. Ezek apropója az, hogy beszámoltak az esetekrõl (melyik errõl, melyik arról), viszonylag tényszerûen, ellenben egyik sem fordított semmilyen erõfeszítést arra, hogy azt is jelezze, hogy a mázolók milyen jogszabályokat sértettek meg, illetve ami végképp tarthatatlan, a honlapjukon illetve Facebook oldalukon teljesen szabadjára engedték a hozzászólásokat. Ennek nyomán hatalmas mennyiségû hozzászólás gyûlt fel, melyek döntõ többsége diszkriminatív és gyûlölködõ. A hozzászólások moderálása, a törvénybe ütközõ hozzászólások törlése az egyes honlapok tulajdonosainak a hatásköre és felelõssége, s amennyiben ezt elmulasztják, úgy õk viselik a teljes felelõsséget azokért a hozzászólásokért. A sajtónak eleve nagy a felelõssége, hisz lehetõsége lenne tájékoztatni, nevelni a nézõket/olvasókat, ennek elmulasztása pedig ráadásul azzal jár, hogy a hozzászólók egyáltalán nem értesülnek arról, hogy amit tesznek az törvénysértõ. Mindezek alapján tettünk panaszt ebben a négy esetben, azt kérve, hogy a Tanács rójon ki a hozzászólások számával és agresszív meg gyûlölködõ tartalmával arányos büntetést, s ez által is hívja fel a figyelmet a sajtó szerepére és felelõsségére. Jeleztük, hogy ezek az esetek messze túlmutatnak önmagukon, ijesztõ látleletet adnak a romániai társadalomról, s ez arra kell ösztönözzön mindenkit akinek a témában lehetõsége és felelõssége van, hogy kellõ komolysággal járjon el.

3. Szintén a Diszkriminációellenes Tanácsnál tettünk panaszt Marius Pascan ellen, aki jelenleg parlamenti képviselõként uszít folyamatosan a magyarok és a magyar szervezetek ellen, eléggé el nem ítélhetõ módon így próbál szavazatokat szerezni maga és a pártja számára. Ezt már elég rég mûveli, így elegendõ mennyiségû bizonyíték gyûlt össze ellene, eljött hát az ideje hogy neki is jelezzük, hogy amit tesz, az nem megengedhetõ. Már csak azért is fontosnak tartottuk ezt, mert idén két választás is lesz, s jó lenne eleve jelzést adni a politikusoknak, hogy célszerû volna a kampányok során a magyar kártyát mellõzni.

4. Újabb két panaszt tettünk szintén a Diszkriminációellenes Tanácsnál a – túlzás nélkül – vasgárdista Sorin Tîrnoveanu ellen is. Az elsõt január végén postáztuk, tárgya két újabb írása, amelyekben félremagyaráz valós történéseket (ilyen a tanügyminiszter azon rendelete, amelyik megtiltja az egyetemeknek, hogy a románból már érettségi vizsgát tett magyar fiatalokat a felvételi részeként újabb román nyelv-vizsgára kötelezzék), s apokaliptikus képeket fest az alkotmány megsértésérõl valamint a román nép és nyelv elleni támadásokról. Ezekkel az írásaival ismét sikerült a magyarok ellen hangolnia az olvasókat, akik tucatjával írták a diszkriminatív, illetve gyûlölködõ hozzászólásaikat. Tudva azt, hogy az illetõ az íráson túl provokatív rendezvények szervezésével is foglalkozik (ilyen volt a dormánfalvi medvék felvonulása Sepsiszentgyörgyön január 24.-én), egyértelmû, hogy egy társadalmi szempontból igen veszélyes és káros személlyel van dolgunk, akit az illetékes hatóságok meg kellene állítsanak minél hamarabb. Ezt a célt szolgálja a második ellene benyújtott panasz is, aminek apropója az, hogy bosszúból azért, mert tavaly nyáron panaszt tettünk ellene, most lejárató írást tett közzé az alapítványunkról a ditrói eset kapcsán. Ez a cselekedet is megsérti a vonatkozó jogszabályt, így ebben az esetben is panaszt tettünk ellene, hadd lássa a Diszkriminációellenes Tanács, hogy egy visszaesõvel van dolga, aki magától nem fog leállni.

5. S ha már szóba jött Ditró, az alapítványunk célkitûzéseinek megfelelõen mi annak az esetnek egy olyan vetületét vizsgáltuk és dokumentáltuk, amirõl valamiért nem igazán volt szó az elmúlt napokban. Ugyanis az önmagában már problémás, hogy a történet részleteinek az ismerete nélkül fû és fa véleményt nyilvánított az esetrõl, az ellenben törvénybe ütközõ, hogy annak kapcsán az egész magyar közösséget kollektíven megbélyegzõ, sértõ kijelentést tegyen bárki. Márpedig ez ebben az esetben is megtörtént, ráadásul hasonló intenzitással, mint a táblafestések esetében. Ráadásul az is bizonyítható, hogy a feszültségek szításában, az indulatok gerjesztésében a sajtónak is komoly szerepe volt ismét. Az már csak hab a tortán, hogy ilyen gyászos szerepet játszott a korábban nagyra tartott Szabad Európa Rádió is, amelyik tendenciózus (sõt, egyenesen hazug) címadással, illetve manipulatív videóval jelentkezett, s az azok által kiváltott diszkriminatív és gyûlölködõ hozzászólásokat pedig nem törölte a Facebook oldaláról. Ezért tettünk egy panaszt a Diszkriminációellenes Tanácsnál ellenük is, s még legalább két ilyen panasz a dokumentálás szakaszában van, hamarosan postázni fogjuk azokat is.

6. Tettünk egy újabb panaszt az immár Realitate Plus nevet viselõ tévécsatorna ellen az Audiovizuális Tanácsnál, tekintettel arra, hogy nevet ugyan váltott, de szokást nem, továbbra is sugároz olyan mûsorokat, amelyek úgy néznek ki, hogy összeül hat-hét meghívott, egy mûsorvezetõ, s együttes erõvel hazudnak a magyarokról és szidják õket. Az egyértelmû, hogy a január 16-án este sugárzott mûsorban megsértették a törvényt, s az eddigi pozitív tapasztalataink alapján reméljük, hogy ezúttal is büntetést lesz az ügy vége.

7. Újabb teszt-pert indítottunk az épp megbukott román kormány ellen is, arra való tekintettel, hogy a hivatalos honlapjukon olyan fényképet tettek közzé, amelyiken a román és az angol felirat egy szinten van, s azt se eltávolítani, se lecserélni (olyanra amin az angol szöveg a román alatt van) nem voltak hajlandóak. A keresetet hétfõn postáztuk a Marosvásárhelyi Táblabíróságra (ahol eddig futószalagon ítéltek el székelyföldi polgármestereket hasonló esetekben), a fejleményekrõl majd beszámolunk.

8. Végezetül egy olyan panaszt is tettünk, ami bizonyos értelemben hasonlít az elõzõre, ellenben abban különbözik tõle, hogy nem a bíróságok joggyakorlatának az ellentmondásosságára akarunk általa rávilágítani, hanem a román törvények helyenként abszurd voltára. Ilyen például a román zászlóra vonatkozó törvény, az adta az ötletet ennek a panasznak a postázására:

peticio-2020-jan
anexa

Sok magyarázat gondoljuk ehhez nem szükséges, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a prefektus eleget fog-e tenni a törvényben elõírt kötelezettségének.

Kategória: Tájékoztatás | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.