Mindennek van határa?

Einsteinnak tulajdonítják azt a mondást, hogy “Két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség, bár a világegyetemben nem vagyok biztos.”
Ehhez képest (s nem elõször mondjuk ezt) van egy romániai intézmény, amelyik komoly erõfeszítéseket tesz azért, hogy ezt a tételt cáfolja, nevezetesen az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Egy olyan intézmény, amelyiknek egy adott törvény betartatása lenne a szerepe, de paradox módon maga sérti folyamatosan és egyre súlyosabban ama törvényt, egészen pontosan az abban rögzített határidõket, melyek a törvény 20. cikkelyének 7. és 8. bekezdésében találhatóak, s melyek értelmében a hozzá intézett panaszokat a Tanács 90 napon belül köteles elbírálni, majd további 30 nap áll rendelkezésére, hogy a határozatot kiközölje a feleknek.

Ehhez képest mi a gyakorlat? Például ma a postás két borítékot hozott eme intézménytõl, azokban pedig egy-egy határozatot. Ezeket. Mint látható, mindkét borítékot idén szeptember 13-án tették postára, miközben a bennük levõ határozatok idén márciusban és áprilisban születtek, azon panaszok ügyében, amelyeket tavalyelõtt (!) december 31-én és tavaly március 15-én iktattak. Némi számolás után kiderül, hogy az elsõ panasz esetében 440, a második esetében pedig 394 napba telt a határozat meghozatala, a határozatok meghozatala és kiközlése között pedig 181 illetve 153 nap. A határidõ-túllépések tehát 4.89-, 4.38-, 6.03- és 5.10-szeresek.

Persze lehet erre azt mondani, hogy ebben az országban semmi nem mûködik rendesen, fõ, hogy elõbb-utóbb megoldanak minden panaszt, de ez nem ennyire egyszerû, ugyanis egyrészt ráadásul általában igen elnézõek az elkövetõkkel szemben (jelenleg 16 perünk van folyamatban azért, mert súlyos diszkrimináció, uszítás meg hasonlók esetében a panaszunkat elutasították vagy egy jelképes megrovásban részesítették az elkövetõket), másrészt pedig az el nem bírált panaszok csak gyûlnek és gyûlnek a szekrényeikben, csak az alapítványunk 30 darab, tavaly február tizedike után benyújtott panaszának az elbírálására vár. Az elkövetõk pedig ilyen körülmények között vígan folytatják a társadalmi szempontból káros ténykedésüket, hisz évek telnek el, míg a tettüknek valamilyen következménye lesz, s ráadásul az is olyan, hogy egy legyintéssel el lehet intézni.

Ezek tények. Hogy ezt az állapotot mi okozza, azt – bizonyára – csak azok tudják, akik ama intézményben dolgoznak, de az is tény, hogy a helyzet tûrhetetlen. S ez független attól, hogy hanyagság, nemtörõdömség, létszám- vagy forrás-hiány, avagy mi az ok. Lényeg, hogy az intézmény vezetõjétõl elvárható, hogy ha belsõ okok vannak, akkor tegyen rendet, ha pedig külsõk, akkor álljon a nyilvánosság elé, s mondja el mik azok.

S ez még nem minden, ehhez jön az elvégzett munka minõsége. Ugyanis a két panaszunk egyikének a tárgya egy cikk, ami 2020-ban jelent meg az “Adevãrul” honlapján, aminek kapcsán az volt a Tanács elsõ döntése, hogy az igen súlyos, szerintük bûncselekménynek minõsül, ezért továbbították az ügyészségre. Az ügyészek ellenben – mondhatni szokás szerint – ezt másképp látták, szerintük nem annyira súlyos, hogy azért büntetõjogi felelõsség terhelné a szerzõt, ezért a panaszt ejtették. Ezek után került vissza a Tanácshoz, ahol újból megvizsgálták, s láss csodát, ezúttal arra a következtetésre jutottak, hogy nincs azzal semmi gond, egyáltalán nem büntetendõ. Ezt nevezik jobb helyeken a következetlenség mintapéldájának. S hogy a tisztelt olvasók képet alkossanak eme utóbbi döntés jogosságáról, hadd mondjunk el csak két dolgot: az inkriminált cikk címe az, hogy “Magyar Ku-Klux-Klán Ditróban”, s benne a szerzõ a távoli Bukarestbõl egy olyan szentenciát fogalmaz meg, hogy “a rasszizmus és a szélsõségesség a fõ jellemzõi ezen község lakóinak.” Na errõl a cikkrõl állapította meg a nagyrabecsült Tanács, hogy egyáltalán nem sértõ és gyûlöletkeltõ, amint az itt olvasható!

Kategória: román hatóságok, Tájékoztatás, vélemény | 1 hozzászólás

Dolgozni csak alaposan, figyelmesen?

Az ADEC-féle perek visszatérõ témája az, hogy kétnyelvû feliratok esetén a román változat felül kell legyen, a másik pedig alatta. Az már csak a román jogrendrõl állít ki nem túl hízelgõ bizonyítványt, hogy ugyan ennek az elvárásnak nincs jogalapja (a témában érdemes megnézni a legfrissebb – a baróti – eset fejleményeit itt), az ilyen pereket az ADEC meg szokta nyerni. Ugyanis a bíróságok el szokják fogadni azt, hogy az 1206/2001-es Kormányhatározattal elfogadott utasításoknak a települések illetve intézmények névtáblájára vonatkozó elõírásai általánosíthatóak minden más esetre.
Ez természetesen nem igaz, azok az elõírások csak abban a két esetben érvényesek, miközben létezik egy általános érvényû törvény, ami a 6. cikkelyben mindössze annyit rögzít, hogy a román és a más nyelvû szöveget ugyanakkora betûkkel kell írni és hogy a két változat egy grafikai egységet alkosson. A sorrendrõl, a szövegek elhelyezésérõl semmit.
Ha pedig ez így van, akkor elmondható, hogy az említett névtáblákra vonatkozó elõírások egyenesen diszkriminatívak, mert egy román és angol nyelvû szöveg esetében akár az is lehetséges, hogy az angol felül van s a román alatta, miközben egy székelyföldi helységnév-táblán a magyar név kötelezõen a román alatt kell szerepeljen. De túl ezen, a lényeg az, hogy ha egy törvény tartalmaz egy általános szabályt, akkor egy alacsonyabb rendû jogszabály (egy végrehajtási utasítás) nem tartalmazhat azzal ellentéteset.
No de ha a bíróságokat nem sikerült meggyõzni, próbálkozzunk más úton, konkrétan hogy ezt az állítólagos érvet húzzuk ki alóluk. Ezért petícióval fordultunk a kormányhoz, s azt kértük, hogy az említett utasítások elõírásait hozzák összhangba a törvénnyel, konkrétan töröljék belõlük a sorrendre vonatkozó részeket. Ebben még azt is jeleztük, hogy a helyi közigazgatási törvény nem hatalmazta fel a kormányt, hogy ilyen részleteket szabályozzon, tehát hatásköri túllépést követtel el azzal, már csak azért is szükséges megtenni amit kérünk. A biztonság kedvéért azt is jeleztük a kormánynak, hogy ugyan a helyi közigazgatási törvény helyét idõközben átvette a Közigazgatási Törvénykönyv, de az 1206/2001-es Kormányhatározat érvényben maradt, tehát nem tárgytalan a kérésünk.
A petíciónkra pedig ez a válasz érkezett a közigazgatási minisztériumból, magának a miniszternek (!) az aláírásával. Mint látható, ebben azzal utasítják el a kérésünket, hogy a szóban forgó kormányhatározat már nincs is érvényben. Teszik ezt annak ellenére, hogy erre számítva direkt jeleztük nekik, hogy ez nem igaz. Így kénytelenek voltunk újabb levélben jelezni ezt nekik, immár konkrétan megjelölve azt a törvénycikkelyt is, ami az állításunkat alátámasztja.
S most várhatjuk, hogy második körben milyen kifogást találnak ki.

Kategória: román hatóságok, Tájékoztatás | Hozzászólás most!

A szálka és a gerenda

Ugyan már hetek teltek el azóta, a hazai közbeszéd még mindig tele van Orbán Viktor Tusnádfürdõn elhangzott beszédének a reakcióival, errõl gondoskodnak nem csak a politikusok, de a sajtó is.
Ezzel szemben sehol senki egy hangot nem ejt arról, hogy Romániában immár négy éve kiadták a Vasgárda alapítójának és vezérének, Corneliu Zelea Codreanunak a “Pentru legionari” címû vaskos könyvét, s az szabadon hozzáférhetõ bárki számára egy internetes áruházban. Történik ez olyan körülmények között, hogy Romániában jogszabály tiltja már húsz éve a szélsõséges eszmék terjesztését és a szélsõséges szervezetek jelképeinek a népszerûsítését. Márpedig ez a könyv nem más mint a légionáriusok kézikönyve, amiben a szerzõ többek közt a tiszta román fajról értekezik, amit meg kell védeni mindenféle más faj káros behatásától. Nem utolsósorban pedig a könyv majd minden lapján fellelhetõ a Vasgárda jelképe, hadd vésõdjön be alaposan az olvasó memóriájába.
Amikor felfedeztük a könyvet az említett áruház kínálatában, figyelmeztettük õket, hogy amit tesznek, az törvénybe ütközik, amire az volt a válaszuk, hogy a jogszabályban kivételként szerepel az, hogy ha ezen cselekedeteket mûvészeti, oktatási, kutatási vagy tudományos céllal követi el valaki, márpedig õk pont ezt teszik.
Bizonyítandó, hogy ez nem igaz, magánemberként megrendeltük a könyvet, és azt minden kérdés és feltétel nélkül, napokon belül kézhez is kaptuk.
Ezt követõen panaszt tettünk az ügyészségen a könyv kiadója, az áruház, illetve a könyvet az áruház révén forgalmazó magánszemély ellen. Ennek pedig meg is lett az eredménye, ez.

Az Orbán Viktor által mondottakról lehet vitatkozni, lehet azt érteni és félreérteni, azzal szemben ez az eset kristálytiszta: létezik egy jogszabály, amit kiadó, terjesztõ meg áruház nyilvánvaló módon megsért (azt ugyanis gondoljuk nem kell hosszan magyarázni senkinek, hogy a tettüknek semmi köze a mûvészethez, oktatáshoz vagy tudományos kutatáshoz), s láss csodát, a jogszabály betartatására hivatott állami intézmény védelmébe veszi és tisztára mossa az elkövetõket.

Az ügyészség döntését természetesen megfellebbezzük, ugyanakkor nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy a közvélemény miképpen viszonyul ehhez az ügyhöz. E célból tesszük közzé jelen tájékoztatásunkat (románul is), illetve küldtünk az ügyrõl tájékoztatást a politikai pártoknak és az államelnöknek is.

Kategória: Tájékoztatás, vélemény | Hozzászólás most!

Újabb kis siker

Úzvölgye kapcsán jó híreket nem igazán kapnak a “nemzetvédõk”, ugyanis – tegyük hozzá meglepõ módon – a bíróságok újra és újra tisztességes, a tényeknek megfelelõ, ezért közösségünk számára pozitív döntéseket hoztak az elmúlt években.
Ráadásul a híveik lelkesedése is lankadóban van, erre utalt az, hogy idén júniusban már hiába szállt be a mozgósításba az AUR is, a résztvevõk száma meglehetõsen alacsony volt.
Ez persze nem akadályozta õket, illetve a nézeteiket lelkesen terjesztõ sajtót abban, hogy aljas és hazug módon uszítsanak a magyarok ellen abból az alkalomból. Ellenben ebben az esetben is igazolást nyert az, amit már többször mondtunk: szemben a más állami intézményekkel, az Audiovizuális Tanács korrekt módon mûködik, teszi a dolgát, s ha törvénysértést észlel, akkor büntet. Ennek jegyében tettünk júniusban panaszt a România TV ellen, aminek meg is lett az eredménye.

Éppen ezért most is bíztatunk mindenkit, hogy ha jogsértõ (magyarok ellen uszító) tévé- vagy rádiómûsor szem- vagy fültanúi, tegyenek bátran jelentést itt. A módszer nagyon egyszerû és semmibe nem kerül.

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Szorul a hurok?

Legyünk derûlátóak, s bízzunk benne, hogy igen. Ugyanis minekutána három hónappal ezelõtt beszámoltunk egy nem túl nagy, de mégis jelentõs (mert jellegében az elsõ ilyen) részsikerrõl, most egy újabb hasonlóról adhatunk hírt, amint az itt látható. Ráadásul ez az ítélet ugyanazon személyre vonatkozik, tehát esetében már két olyan büntetõ panaszunk van, amiket az ügyészek ejtettek volna, ellenben a bíróságok úgy ítélték meg, hogy a kivizsgálást folytatni kell, ami azt jelenti, hogy megmaradt az esélye annak, hogy az illetõ végül bíróság elõtt kell feleljen azon cselekedetekért (ezek konkrétan ismételt magyarellenes uszítások), amik miatt panaszt tettünk ellene.
A félreértések elkerülése végett sietünk itt is megjegyezni, hogy ezekkel a panaszokkal a célunk nem az illetõ bántása, nehéz helyzetbe hozása, vagy bármi hasonló, mindössze azt szeretnénk elérni, hogy ha már szép szóval nem ment (holott tettünk rá nem egy kísérletet), akkor a törvény erejével bírjuk rá, hogy hagyjon fel ezzel a tevékenységgel, ami az egész társadalom számára káros. Ehhez ellenben ragaszkodunk, ezért figyelemmel kísérjük a ténykedését és újabb meg újabb panaszokat teszünk ellene, a cselekedetei súlyossága függvényében a Diszkriminációellenes Tanácsnál vagy az ügyészségen. S ugyanezt tesszük mindenféle válogatás nélkül más olyan személyek esetében is, akik hozzá hasonló dolgokat mûvelnek, s az által veszélyeztetik az etnikumközi békét. Mert a tevékenységünket nem a személyes szimpátiák vagy antipátiák vezérlik, hanem a kitûzött cél: hogy közösségünk tagjai magyarként békében élhessenek Romániában, élvezvén azokat a jogokat, amiket az ország törvényei, illetve az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények garantálnak.
Az pedig az országról mond el sokat (és csupa rosszat), hogy még ilyen apró sikerekben is ritkán van részünk, panaszaink sorra az Emberi Jogok Európai Bíráságára kerülnek.

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Pãulesti

Község Szatmár megyében, lakóinak közel fele magyar, magyar neve Szatmárpálfalva. Talán vannak olyanok is, akik még arra is emlékeznek, hogy jó évvel ezelõtt rossz híreket hozott onnan a sajtó. Mint a cikkbõl kiderül, a község – hála polgármesterének – a “román büszkeség” egyik fellegvára, ahol jóérzés ide, törvény oda, a magyaroknak nem terem babér. A polgármester álláspontja lényegében az, hogy vegyék tudomásul, hogy Romániában élnek, Pãulesti-en.
Ugyan tevékenységünk elsõsorban Székelyföldre koncentrálódik, látva azt a helyzetet petíciót intéztünk a község polgármesteréhez, amiben azt kértük, hogy tartsa tiszteletben a község magyar lakóinak nyelvi jogait és kommunikáljon velük magyar nyelven a község honlapján és Facebook oldalán. Nem meglepõ módon elsõre egy mellébeszélõ választ kaptunk, ezért kénytelenek voltunk újra próbálkozni, de azt se koronázta siker, ezért a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultunk, kérve, hogy az állapítsa meg, hogy a polgármester törvényt sért, s ezért büntesse meg. Történt mindez tavaly május közepén. A Tanács gépezete pedig munkába lendült, s annak eredményeképpen három hónap után kézbesítették nekünk a bepanaszolt polgármester álláspontját, amiben az összehord hetet és havat (hogy õ milyen jó polgármester, mennyit tett a község felvirágoztatásáért), s azon belül hosszan kifejti, hogy a panaszunk nyilvánvalóan a község jegyzõje ellene folytatott mesterkedéseinek újabb gyümölcse. Erre mi megadtuk az illendõ választ, majd következett a szokásos türelemjáték, míg az ügyben végre döntés születik. Erre ebben az esetben nyolc hónapot kellett várni, majd további közel három telt el addig, míg a tegnapi szent napon a postás kézbesítette nekünk a Diszkriminációellenes Tanács 240/2022-es Határozatát, amiben az áll, hogy megállapították, hogy a diszkrimináció áll fenn, és ezért … megrovásban részesítették a bepanaszoltat.
Ez ugye tipikusan az az eset, amikor egyik szemünk halványan mosolyog, miközben a másik zokog, ugyanis ilyen nyilvánvaló esetben a Tanács nem tehetett mást, meg kellett állapítsa a diszkriminációt, ellenben a konkrét körülményeket figyelembe véve (gondolunk arra, hogy a polgármester miképpen reagált a panaszra, illetve még inkább arra, hogy egy év után is változatlan a helyzet, a jelzett helyeken egy fia magyar szó nincs) illett volna egy borsos büntetést is kirónia. Ugyanis a megrovásra a polgármester várhatóa legyint egyet, esetleg jót nevet, s az élet megy tovább.

Ezzel együtt mondhatni szerencse, hogy ez a határozat végre megszületett (gondolunk itt arra, hogy van nem egy olyan panaszunk, amiket még 2020-ban tettünk, de máig nincsenek megoldva), mert legalább hasznát tudjuk venni a bíróságon. Ugyanis tavaly áprilisban, mikor megkaptuk a polgármester mellébeszélõ válaszát, Szatmár megye prefektusához is intéztünk egy petíciót, amiben arra kértük, hogy törvényes kötelességének megfelelõen gondoskodjon arról, hogy Szatmárpálfalván tartsák be helyi magyar közösség nyelvi jogait. Erre az akkori prefektus még mutatott némi hajlandóságot, küldött egy felszólítást is a polgármesternek, de azzal részérõl az ügy meg volt oldva, annak ellenére, hogy a polgármester a füle botját se mozdította a felszólítására. Aztán kineveztek helyette egy másik prefektust, aki – a polgármesterhez hasonlóan – láthatóan szintén “jó román”, mert ismételt felkérésünkre végül azt válaszolta, hogy mi tévedésben vagyunk, nem is létezik semmiféle törvényes kötelessége a polgármesternek, hogy a két kifogásolt honlapon található közérdekû információkat magyar nyelven is közzétegye. Ennek nyilván per lett a következménye, mely perben arra bár fel tudjuk használni a Diszkriminációellenes Tanács határozatát, hogy reményeink szerint meggyõzzük vele a bírót, hogy nekünk adjon igazat és kötelezze a prefektust arra, hogy õ a maga során kötelezze a polgármestert a két internetes oldal magyar fordításának az elkészíttetésére. S mivel lényegében ez a cél, ha megvalósul, akkor már nem fog olyan nagyon zavarni, hogy a polgármester megúszta egy ejnye-bejnyével, a zsebe nem bánta azt, hogy magyar falusfeleit semmibe veszi.

Befejezésképp annyit még hadd jegyezzünk meg, hogy ez az eset tökéletesen mutatja azt, hogy milyen szinten áll Romániában a nyelvi jogok tiszteletben tartása. 15 hónap, valamint nem kevés munka kellett ugyanis ahhoz, hogy bár felcsillanjon a remény, hogy egy közel felerészben magyarok lakta községben bár az meg fog valósulni, hogy a polgármesteri hivatal honlapja és Facebook oldala kétnyelvû lesz. Arra azonban még semmi garancia nincs, hogy ez meg is történik rövidesen. Miközben az borítékolható, hogy ugyanabban a községben napi szinten sérül a magyar lakók azon joga, hogy anyanyelvükön kommunikáljanak az önkormányzat személyzetével, szóban és írásban. A következtetésünk pedig az, hogy csak akkor tud ez a helyzet lényegesen javulni, ha sokan és rendszeresen szót emelnek a jogsértések ellen. Ezért bíztatunk újra és újra minden erdélyi magyart, hogy álljon ki a jogai mellett, követelje ki, hogy azokat a hatóságok tartsák tiszteletben. A jogvédõ szervezetek – így mi is – ebben segítséget tudnak nyújtani, de az egész munkát elvégezni nem tudják.

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Hozzászólás most!

A gyûlöletbeszéd elleni harc világnapja

Mint kiderült, tavaly óta ilyen is van (tekintettel arra, hogy az ENSZ ezen nyilatkozata szerint a gyûlöletbeszéd korunk egyik legnagyobb problémája), ráadásul pont ma, június 18-án. Tekintettel arra, hogy Romániában tevékenykedünk, illetve tevékenységi körünkre, túlzás nélkül regényt írhatnánk a témában. Ezzel szemben úgy döntöttünk, hogy egyszerûen közzéteszünk (eredetiben, szerkesztés nélkül) egy válogatást olyan Facebook hozzászólásokból, amelyekrõl az idei év során a romániai hatóságok azt állapították meg, hogy nem büntetendõek, a szerzõik mindössze a szólásszabadság jogával éltek:

  • Eu zic sã trimitem o invitatie cãtre dei de prin Irak, cã poate au vreo bombitã, ceva la îndemânã…
  • O zonã cu putori betive … primitive
  • Zdrente de unguri fac legea în tara noastrã
  • Voi ungurii sunteti noste rasisti
  • Ungurii, cei mai rasisti oameni
  • Bagameas pula in familia voastrã de unguri spurcati rasisti
  • Ungurii ar trebui fugãriti de la noi dacã tot se cred în Ungaria
  • În Ungaria cu ei, nici mãcar nu cunosc limba tãrii unde trãiesc
  • Învatã sã scri corect Româneste, Bozgorule.
  • Voi bozgorilor v-as arde jeguri de oameni de maimute retardata
  • Bozgori fãrã tarã
  • Îmi bag pula în toti Maghiarii din România
  • Bagavas pula în gat de unguri jegosi pisamas pe crucea voastra voi
  • Urâtã limbã au ungurii ãstia
  • Afarã din România cu ungurii, sã diparã acesti trãdãtori
  • Sunt socata oameni buni…tocmai bozgorii sã spunã sã plece strãinii…dar voi ce sunteti mã … ?
  • Muie bozgori afarã din România
  • Natie spurcatã de unguri infecti.
  • Sã-mi bag pula în natia lor de unguri împutiti
  • Eu, ca român nu vã vreau. Plecati în Ungaria!
  • Rãi mai sunt Ungurii astia!
  • DACÃ ar fi rãzboi cu sigurantã invadãm ungaria, cine nu vorbeste romana la scalvie
  • Unguri retardati
  • Sã meagã în Ungaria si acolo sã afiseze aceste cârpe
  • Dati jos cârpele
  • În România nu este Ungaria, jos bozgorii
  • Bozgorii trebuie plezniti peste bot
  • Dati-le muie bozgorilor
  • Io i-as dona un glont!!!
  • Arpi Szabo tragete-as în teapã
  • Nu-s români, sunt gunoaie!
  • RUSINE!
  • Numai în românã, da, se poate, cã trãim în România! Dar în maghiarã nu se poate!
  • Fi-mi-ar scârba!
  • Avem venetici la conducere
  • Urgent datã jos!
  • Alo! Ungurii sunt sãnatosi la bilã…ori ba?
  • Cum dom-le sã puteti avocatul poporului român un ungur???
  • Nu putem asista neputinciposi la distrugerea neamului românesc.
  • Trãdãtorii! Cu banda asta mafiotã de la guvernare … te astepti la orice crimã!
  • CE CAUTÃ UNGURII ACOLO
  • Sa ajuns ca România sã fie condusã numai de etnii!!!
  • Ticãlosi si trãdãtori!
  • “Si nu punem mâna pe arme?… Dulce si sângeroasã va fi rãzbunarea acestui popor.”
  • Dati-le jos si aprindeti-le!
  • Ungaria este un popor migrator, de asta au si tupeu nesimtitii
  • Pripasilor nomazi dracu de cãcati fãrã tarã puneti-vã cârpa de steag în muiahungaria
  • Sã mã cac pe toti bozgorii ca tine
  • Sã ne pisãm pe ei toti noi românii
  • Tras jos cu un tractor si spart. Asta fãcut!
  • neghiobi astea se magheari
  • Porcãria asta trebuie trasã jos cu un tractor. Este o insultã!
  • Si o urare din partea mea pentru ungurii de pretutindeni: Sã trãiascã … ca morcovul în pãmânt.
  • De urgentã dat jos!
  • FER VECHI! Poate îl demoleazã cineva si îl topeste.
  • Chiar nu putem face nimic cu aceste jigodii?
  • Sper sã nu îmi vinã sã mã pis când trec pe acolo!
  • Toate mizeriile astea trebuie demolate urgent!
  • Tb. interzise monumentele unguresti!
  • Trebuie marginalizatã sogorimea … ei sant turisti la noi în România.
  • Acesti nemernici trebuiesc împuscati!
  • Afarã cu toti bozgorii care nu sunt de bunã credintã.
  • Obrãznicie turanicã.
  • Mãgari sau maghiari.
  • “NU ARE CE CÃUTA ÎN ACEASTÃ FUNCTIE, AVEM ROMÂNI CAPABILI, ESTE BÃTAIE DE JOC!!!”
  • “Dati hotilor tara cvu totul, no m-ai dati e bucãti!”
  • “Un avocat român nu se putea?”
  • “Nu vrem Ca’ Avocat al poporului un politician maghear!”
  • “Nu au ce cãuta ungrii în nici o structurã a statului Român! Sã se ducã în Ungaria!”
  • A tras ceva pe nas neavenitul asta
  • Cel mai tupeist popor din Europa
  • Sunt huni magratori
  • Împuscat în cap!
  • Niste nebuni spunând nebunii
  • Bozgorule nu uita cã esti în România
  • Acesta trãieste în junglã?
  • Ce tupeu de nesimtit
  • Ungurilor plecati de pe pãmântul Românesc dacã vreti sã mai trãiti, dacã nu veti pleca în mars de sclavi!!
  • Ce oameni jegosi, fãrã caracter, trãdãtori de neam si tarã
  • De nu le convine, la ei acasã, la ungurii.
  • Dane vor veniRomânii peste ei nu mai rezistãm gata trezirea odatã.
  • Vfeti reactii de la grofii bozgoroci care au organizat distrugerile.
  • Javrele de bozgori.
  • Primarul din Sfîntu Gheorghe e un gunoi de bozgor împutit.
  • PLECATIIIIIII TOTIIIIIII ÎN UNGARIAAAAAA AICI E ROMÂNIA
  • Mongolule, du-te-n Asia de unde ai venit!
  • Asta e … am vrut BOZGORI la guvernare … poftim si luati cu pâine.
  • Tu-va-n gurã bozgori.
  • Muie Ungaria si ungurii.
  • Cei ce nu ne respectã limba cât si constitutia tãrii respective, este rugat sã plece.
  • Csaba Varga … voi si nemtii ati fãcut cele mai oribile crime ce n-a mai fãcut nimeni.
  • Voi stiti numai sã distrugeti pentru cã nu e tara voastrã, voi sunteti doar în tara altora.
  • Ar trebui un român demn, care trece pe acolo, sã tragã de pancartã si sã o dea jos.
  • Rupte toate afisele sau date cu vopsea!!!
  • Bãi piseciosilor
  • GUNOAIELE DACA LE LASI DESCOPERITE MIROS
  • Mhuie jigodiilor maghiare care urãsc neamul românesc.

(Románul nem tudó olvasóinktól elnézést kérünk, de úgy gondoljuk, hogy méltatlan volna ezek magyar fordítását is közzétennünk, ha valaki mégis kíváncsi a tartalmukra, az fordítóprogramokkal elég jól el fog boldogulni.)

Ismételjük: ez csak egy válogatás abból a sok ezer hozzászólásból, amelyek miatt 18 panaszt tettünk az elmúlt két évben a Diszkriminációellenes Tanácsnál illetve különbözõ ügyészségeken azon oldalak tulajdonosai ellen, ahol ezek közzé voltak téve. S ugyan a fent említett nyilatkozatban az ENSZ felhívja, felkéri és bátorítja a tagországokat hogy tegyenek meg mindenféle lépéseket a gyûlöletbeszéd visszaszorításáért, ez a hazai hatóságokat egyáltalán nem hatotta meg, az összes panaszt megalapozatlanként elutasították.

Hát ez lenne az a minta ország, amire egész Európában felnéznek.

Kategória: Tájékoztatás, vélemény | Hozzászólás most!

A mi adónkból

Mint köztudott, Románia a kisebbségek nyelvhasználata terén több nemzetközi egyezményt ratifikált, majd ugyanezen jogokat az alkotmányába és több törvényébe is belefoglalta. Következésképpen – elvégre Romániáról van szó – mindezekbõl igen keveset tart be. Nézzünk erre egy újabb példát, az adóhatóságot.

A sors úgy hozta, hogy az alapítványunk elnöke perbe keveredett ezzel az intézménnyel, mely pert megnyert, ami azzal is jár, hogy perköltségei megtérítésére jogosult. S ugyan egy jogerõs ítéletet minden további nélkül köteles végrehajtani az, aki a pert elvesztette, a biztonság kedvéért egy levélben szólította fel az intézményt a fizetésre, mely levélben közölte velük a bankszámlájának a számát, ahova fizethetnek.
A levelet nyilván magyarul írta, elvégre erre törvény adta joga van. Amit – valljuk be, nem teljesen meglepõ módon – a címzett másképp látott, s a levélre románul válaszolt. Amire kapott egy magyar nyelvû viszontválaszt, amiben többek közt tájékoztatást kapott arra nézve, hogy a Közigazgatási Törvénykönyv elõírásainak értelmében köteles egy magyar nyelvû levélre magyarul válaszolni. Arra pedig ez a kioktató válasz érkezett, amiben kifejtik, hogy nem addig van az, nekik ilyen kötelezettségük nincs, mert az adóügyi eljárások nyelve a román. Ezt az állításukat a Pénzügyi Eljárási Törvénykönyvre, pontosabban annak nyolcadik cikkelyére alapozták, aminek tárgya valóban a nyelvhasználat, s az elsõ bekezdés pedig valóban úgy szól, hogy az adóigazgatásban használandó hivatalos nyelv a román. Igen ám, de azt további bekezdések követik, a teljes cikkely így szól:

Articolul 8
Limba oficialã în administratia fiscalã
(1) Limba oficialã în administratia fiscalã este limba românã.
(2) Dacã la organul fiscal se depun petitii, documente justificative, certificate sau alte înscrisuri într-o limba straina, organul fiscal solicitã ca acestea sã fie însotite de traduceri în limba românã certificate de traducatori autorizati de Ministerul Justitiei, în conditiile legii.
(3) Dacã la organul fiscal se depun petitii, documente justificative, certificate sau alte înscrisuri într-o limbã strãinã, pentru care nu exista traducãtori autorizati potrivit alin. (2), organul fiscal solicitã ca acestea sã fie însotite de traduceri în limba românã efectuate sau certificate de o ambasada/oficiu consular al statului în a cãrui limbã oficialã a fost emis documentul respectiv.
(4) Petitiile, documentele justificative, certificatele sau înscrisurile redactate într-o limbã strãinã depuse fãrã respectarea alin. (3) nu se iau în considerare de organul fiscal.
(5) Dispozitiile art. 19 din Legea administratiei publice locale nr. 215/2001, republicatã, cu modificãrile si completarile ulterioare, sunt aplicabile în mod corespunzator.

Ha pedig ezt végigolvassuk, akkor ott van az ötödik bekezdés, amiben az áll, hogy az adóigazgatás terén is alkalmazandó a 215/2001-es törvény tizenkilencedik cikkelye. Mely cikkely (amikor az említett törvény még érvényben volt) így szólt:

Articolul 19
În unitãtile administrativ-teritoriale în care cetãtenii apartinând minoritãtilor nationale au o pondere de peste 20% din numãrul locuitorilor, autoritãtile administratiei publice locale, institutiile publice aflate în subordinea acestora, precum si serviciile publice deconcentrate asigurã folosirea, în raporturile cu acestia, si a limbii materne, în conformitate cu prevederile Constitutiei, ale prezentei legi si ale tratatelor internationale la care România este parte.

Ez bizony az a törvénycikkely, amelyik a kisebbségi nyelvek használatát szabályozza a közigazgatásban, s ami ezek szerint az adóigazgatás területén is érvényes volt mindaddig, míg a 215/2001-es törvény érvényben volt.
2019-ben azonban azt a törvényt hatályon kívül helyezte a Közigazgatási Törvénykönyv, ami azonban ilyen téren nem hozott gyakorlatilag semmilyen változást, ugyanis annak a vonatkozó cikkelye így szól:

Articolul 94
Folosirea limbii minoritãtilor nationale
(1) În unitãtile/subdiviziunile administrativ-teritoriale în care cetãtenii apartinând unei minoritãti nationale au o pondere de peste 20% din numãrul locuitorilor, stabilit la ultimul recensãmânt, autoritãtile administratiei publice locale, institutiile publice aflate în subordinea acestora, precum si serviciile publice deconcentrate asigurã folosirea, în raporturile cu acestia, si a limbii minoritãtii nationale respective, în conformitate cu prevederile Constitutiei, ale prezentului cod si ale tratatelor internationale la care România este parte.

Ha tehát mindent összevetünk és húzunk egy vonalat akkor a jogszabályok szintjén az van, hogy létezik egy Adóügyi Törvénykönyv, aminek nyolcadik cikkelye szabályozza a nyelvhasználat kérdését az adóhatóságok viszonylatában, s az a cikkely pedig tételesen rögzíti, hogy ezen a területen is érvényesek a Közigazgatási Törvénykönyvnek a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó elõírásai. Ezzel tökéletes ellentétben pedig a gyakorlat az, hogy ezeket az elõírásokat nem csak hogy nem alkalmazzák, de még a létezésüket is tagadják, legalábbis Hargita megye szintjén. Az pedig a hab a tortán, hogy a levél aláírói Dimén Hunor-Dénes és Csibi Zoltán, tehát még bár azt se lehet mondani, hogy azok a gonosz román hivatalnokok sértik meg a nyelvhasználati jogainkat.

Befejezésképpen pedig csak azt tudjuk tanácsolni mindenkinek, hogy éljen törvény adta jogaival és használja az anyanyelvét még az adóhatóság viszonylatában is. Hadd tanulják meg, hogy a fizetésüket a mi adónkból kapják, s cserébe minimális elvárás az, hogy tartsák tiszteletben a törvényes jogainkat. Ha pedig ezért valakit bármi retorzió ér, akkor forduljon hozzánk segítségért.

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Újabb provokációra készülnek

Az úzvölgyi temetõ kapcsán (is) közismerté vált Tîrnoveanu doktor újabb provokációra készül jövõ héten, amint azt itt lehet olvasni. Teszi ezt annak ellenére, hogy pontosan tudja õ is évek óta, hogy azok a román hõsök akikrõl állítólag ott emlékeznek meg tulajdonképpen a kománfalvi katonai temetõben vannak elhantolva (az illetékes állami szervezet vonatkozó sajtóközleménye itt olvasható), hogy az elmúlt években született pár jogerõs bírósági ítélet ami teljesen más helyzetet teremtett, illetve hogy az ugyanezen idõszakban általa szervezett “megemlékezések” nyomán csak a Székely Figyelõ több büntetõ panaszt tett, melyek kivizsgálása még folyamatban van (tehát Damoklész kardjaként függnek a feje felett).
No de éppen ezek a körülmények teszik lehetõvé, hogy ne nézzük tétlenül ezt az újabb tervet, hisz immár vannak eszközeink fellépni ellene, illetve arra, hogy helyzetbe hozzuk a csendõrséget, hadd mutassa meg, hogy kivel is tart. Ezért az elmúlt napokban a követezõ dolgokat tettük meg, egyrészt a megelõzés céljával, másrészt azért, hogy ha mégis megszervezi a tervezett “megemlékezést”, akkor utólag hatékonyabban lehessen fellépni ellene:
Levelet intéztünk hozzá, amiben jeleztük neki azt is, hogy ama 149 román hõs Kománfalván van eltemetve. A továbbiakban felhívtuk a figyelmét arra, hogy a temetõ Csíkszentmárton területén és tulajdonában van, ezért bármit akarna ott szervezni, azt elõzetesen be kell jelentenie az ottani polgármesternek, illetve a Hargita megyei csendõrségnek. Ezek alapján felkértük arra, hogy a megemlékezést szervezze a kománfalvi temetõben. Végezetül pedig felhívtuk a figyelmét arra, hogy ha nem így tesz és híveivel az úzvölgyi temetõbe jön, az a vonatkozó törvény 9. cikkelye értelmében tiltott rendezvénynek számít, s mint olyan, jogi következményei lesznek.
A levélre egy sajátos, de az illetõtõl nem meglepõ, pár szavas válasz érkezett. Itt látható a levélváltásunk, alul a levelünk, s fölötte az igen gyorsan, fél óra után érkezett válasz (Netán vicceket írnak? Nagyon komikus!!!!):

Levélváltás

Ezt követõen a megyei csendõrségnek írtunk levelet, amiben vázoltuk a temetõre vonatkozó releváns információkat és az elõzõ évek eseményeit meg azok következményeit (ideértve azt, hogy a doktor ellen több bûnvádi panasz volt téve, s azok kivizsgálása még zajlik), majd ezek nyomán azt kértük, hogy akadályozzák meg a rendezvény megtartását, s ha a szervezõk nem hajlanának a jó szóra, akkor tegyék meg ellenük a szükséges törvényes lépéseket. A levél itt olvasható:

Levél a csendõrségnek

Ezzel megtettük azt, ami a magunk részérõl megtehetõ volt, elsõsorban azzal a céllal, hogy lehetõleg akadályozzuk meg azt, hogy az idei “megemlékezés” megtörténjen. De – mint fent jeleztük – tekintettel arra, hogy a doktort volt lehetõség kiismerni az elmúlt években, ennek az esélye igen kicsi, ezért eme két levél megírásával az is volt a célunk, hogy elõkészítsük a további, június másodika után megteendõ lépéseinket. Mert hogy lesznek olyanok, az lényegében borítékolható.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor megjegyezni, hogy még vannak eszközök a magyar közösség kezében, amik bevethetõek ebben az ügyben. Ezek közül hadd említsünk meg kettõt:

  1. Mivel immár jogerõs ítélet van a kezében a temetõ hovatartozásáról, Csíkszentmárton polgármestere rendeletben tilthatja be a rendezvény megtartását. Ez már egy sokkal erõsebb eszköz mint a mi felszólításunk, egy késõbbi jogi eljárás esetén lényegesen súlyosabban esik latba az, ha a szervezõk áthágnak egy érvényes polgármesteri rendeletet.
  2. Hogy a csendõrség ne sunnyogja el az ügyet, ahhoz hozzájárulhat a sajtó, már pusztán azzal is, hogy több szerkesztõség képviselõi – hivatkozva arra, hogy tudomásuk van a tervezett “megemlékezésrõl” meg a fent említett levelünkrõl – sorban rákérdeznek a csendõrségre, hogy mi az álláspontjuk és mit szándékoznak tenni az etnikumközi béke megõrzése érdekében, illetve azért, hogy ne történjen törvénysértés június másodikán az úzvölgyi temetõben.
Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | 1 hozzászólás

Hátha

Többször elmondtuk már itt is, hogy azon a pályán amin játszunk örvendeni kell minden apró sikernek, mert azokban – “hála” a román hatóságoknak – igen ritkán van részünk. Hát akkor tegyük azt most is.
Múlt hónapban ugyanis jeleztük, hogy vannak a hatóságoknak pozitív kezdeményezései is, de valami gikszer csak becsúszik általában azokba is. Mint akkor írtuk, egy petícióban felhívtuk a minisztérium figyelmét arra, hogy Románia lakosai jelentõs részének a nevében vannak ilyen-olyan ékezetes betûk is, ehhez kellene igazítani a számítógépes alkalmazásukat. S – mondhatni csodák csodája – levelünkre már választ is kaptunk, ráadásul kivételesen nem maszatolót és mellébeszélõt, hanem érdemit. Ebben lényegében beismerik hogy igazunk van, s még arra is ígéretet tesznek, hogy az alkalmazás legközelebbi módosításakor a jelzésünket figyelembe fogják venni.
Ilyen körülmények közt rövid válaszunkban megköszöntük ezt a választ, illetve jeleztük, hogy az alkalmazásokat általában akkor szokás frissíteni, ha hibát észlelnek bennük, vagy ha fejleszteni akarják azokat. Mivel az elsõ eset most fennáll, javasoltuk, hogy azt a frissítést mihamarabb ejtsék meg. Mi a magunk részérõl továbbra is szemmel tartjuk a témát, idõközönként ellenõrizni fogjuk, hogy betartották-e az ígéretüket. Mert egy romániai hatóságról lévén szó, ez a hozzáállás szükséges.

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!