I. A Dan Tanasã által indított újabb perekrõl
A napokban hír volt a sajtóban, hogy vannak olyan, Dan Tanasã által megtámadott polgármesterek, akik úgy gondolják, hogy értelmetlen felvenni vele a harcot, mert õ úgyis mindig nyer. Tekintettel arra, hogy megítélésünk szerint egy ilyen lépésnek igen negatívak lennének a következményei, ezért mindenekelõtt erre szeretnénk kitérni, s elmondani a következõket:
1.
Dan Tanasã valóban az esetek döntõ többségében megnyeri az általa indított pereket, ellenben voltak kivételek is, legalább hat ilyen eset volt, ezek:
– 1617/96/2015 (Korond)
– 933/96/2016 (Székelyudvarhely)
– 306/119/2018 (Kovászna)
– 833/119/2018 (Sepsiszentgyörgy)
– 873/119/2018 (Sepsiszentgyörgy)
– 1294/96/2018 (Szentábrahám)
2.
Ugyanakkor mindenképp megfontolásra méltó az, hogy ha valamit erõszakkal elvesznek tõlünk, azt késõbb még visszaszerezhetjük, ellenben amirõl önként lemondunk, azt utólag még visszakérni sincs jogunk. Egy ilyen per kilátásai nyilvánvalóan nem jók, ellenben úgy gondoljuk, hogy ilyen körülmények között is meg kell tenni mindent ami megtehetõ, azért, hogy az igazunkat megvédjük.
3.
Harmadsorban fontos tudni, hogy zajlik Bukarestben egy per (az iratcsomó száma 29472/301/2018), aminek tárgya az, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy Tanasã egyesülete jog szerint már 2017-ben megszûnt. Ugyanis az egyesület 2014-ben alakult, két évre választottak elnökséget, majd errõl megfeledkeztek, az elnökség mandátuma 2016-ban lejárt és nem választottak újat. A törvény értelmében ha több mint egy évig nincs megválasztott vezetõsége egy egyesületnek, akkor az jog szerint megszûnik, s ahhoz hogy gyakorlatban is felszámolják már csak annyi kell, hogy valaki ezt a bíróságtól kérje. Ez a per zajlik tehát, és van esély arra, hogy az egyesületet felszámolják, ami azzal is jár, hogy minden folyamatban levõ pere megszûnik.
Ennek kapcsán még jó tudni, hogy egyik folyamatban levõ perében (Tusnádfürdõ ellen, az iratcsomó száma 1295/96/2018) a törvényszék felfüggesztette a per tárgyalását mindaddig, míg a felszámolási per lezárul. Ha tehát valaki vállalja a pert az egyesülettel, akkor rögtön az elsõ tárgyalás elõtt kérheti ugyanilyen indokkal annak a felfüggesztését, márpedig ezzel idõt lehet nyerni.
4.
Jelezzük ugyanakkor, hogy ezek a perek arra mindenképp jók, hogy bizonyítják, hogy Romániában a magyarokat zaklatják. A Tanasã kéréseinek nincs jogalapja, az összes számára kedvezõ ítélet törvényes alap nélküli, a törvények áthágásával született. Az ENSZ illetékes tisztségviselõjénél már tavaly panaszt tettünk ezek miatt és zajlik ott egy kivizsgálás, illetve rendszeresen tájékoztatunk különbözõ más nemzetközi szervezeteket, sajtót, stb. ezekrõl. Ehhez azonban szüksége van arra, hogy az önkormányzatok vigyék végig a pereket, szülessenek újabb és újabb jogszerûtlen ítéletek, amikre hivatkozni lehet.
5.
Végezetül jelezzük, hogy mostantól az alapítványunk (aminek céljai között a magyar jogvédelem is szerepel) érdekelt félként belép minden ilyen perbe, azzal a céllal, hogy ha kedvezõtlen ítélet születik, akkor azt az ügyet tudja az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni. Ha ugyanis ott megállapítják, hogy a román bíróságon az eljárás nem volt tisztességes, akkor annak alapján az önkormányzat perújrafelvételt kezdeményezhet itthon és lehetõsége van az õt ért jogsértést orvosolni.
Mindezek figyelembevételével a kérésünk az minden megtámadott önkormányzat felé, hogy vállalják fel a pert, s mi azt is vállaljuk, hogy túl azon, hogy belépünk a perbe, igény esetén segítjük õket is a védelem felépítésében.
II. Felhívás az érettségit elbukó fiatalokhoz
Ugyan nem kimondottan októberi téma, de minekutána lejártak az idei érettségi vizsgák, illetve sikerült a szükséges anyagiakat is biztosítanunk, felhívjuk azoknak a magyar a fiataloknak a figyelmét, akik a román vizsga miatt nem kaptak érettségi diplomát (azaz a román jegyük kisebb lett mit ötös, illetve ugyan ötösnél nagyobb lett, de az átlagukat hatos alá rontotta), hogy ezt ne tûrjék el, tegyenek panaszt az õket ért diszkrimináció miatt az Emberjogi Bíróságon. Egyrészt azért, hogy elégtételt kaphassanak a sérelmük miatt a román államtól, másrészt pedig azért, hogy ezzel is ösztökéljék a Bíróságot, hogy minél hamarabb tárgyalja le érdemben azokat a panaszokat, amelyek esetében már elindította az eljárást. Romániai magyar közösségünk számára ugyanis kiemelten fontos az, hogy ez a jogsértõ érettségi rendszer minél hamarabb megváltozzon. A tavalyi évhez hasonlóan alapítványunk idén is vállalja, hogy ebben teljes körû támogatást nyújt az érintetteknek, csak annyit kérünk tõlük, hogy forduljanak hozzánk levélben (szekler.monitor@sic.hu) vagy facebookon (https://www.facebook.com/szeklermonitor/).
III. Strasbourgan a Vasláb polgármestere ellen indított perünk
Korábban jeleztük, hogy ugyan az általunk jelzett konkrét problémákat se oldotta meg Vasláb község polgármestere, az ellene indított pert elvesztettük, mert a bírók úgy ítélték meg, hogy a keresetünk tárgytalan maradt. Ez úgy sikerült nekik, hogy az ítélet indoklásában megemlítettek kettõt a jelzett problémákból, a másik kettõrõl pedig valahogy “megfeledkeztek”. Amint az várható volt, ezt nem fogadhattuk el, ezért hetedikén postáztuk a panaszt ebben az ügyben az Emberjogi Bíróságra.
IV. A Diszkriminációellenes Tanács újabb “elnézõ” határozata
Még tavaly szeptemberben tettünk panaszt a Tanácsnál Tanasã és a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok “civil” fóruma ellen azért, mert az egyik sorozatban teszi közzé a blogján magyarellenes, uszító, lejárató szövegeit, a másik pedig lelkesen reklámozza azokat Facebookon, teret adva hasonló hangnemû, illetve azon is túlmenõ gyûlölködõ, alpári hozzászólásoknak. A határozat ebben az ügyben sem született meg a törvényes 90 napon belül, ennek gyakorlatilag négyszerese telt el, mire sikerült meghozniuk a döntést, amit 17.-én kaptunk kézhez. Ráadásul ez ismét köszönõ viszonyban sincs a konkrét esettel. Ugyanis Tanasã esetében egyszerûen átsiklanak afelett, hogy az általa írt bejegyzések miatt panaszoltuk be, s azzal az indoklással, hogy a blogjáról törölte a diszkriminatív hozzászólásokat, semmiféle büntetést nem rótt ki rá. A másik bepanaszolt esetében pedig ugyan megállapították, hogy a Facebook oldalán fellelhetõ hozzászólások törvénysértõek, de ezekért mindössze megrovásban részesítették, ami távolról sincs összhangban a helyzet súlyosságával, hisz csak az általunk a panaszhoz mellékelt képernyõ-mentéseken sok tíz olyan hozzászólás látható, amelyek súlyosan sértik a törvényt, s ráadásul annak ellenére, hogy már jó ideje tudomásuk van arról, hogy eljárás zajlik ellenük, továbbra is lelkesen teszik közzé Tanasã szövegeit és még bár kísérletet se tesznek arra, hogy a hozzászólásokat moderálják. Márpedig a Tanács elsõdleges feladata a diszkrimináció megelõzése, e célból pedig olyan büntetéseket kellene kirójon, amelyek elveszik a törvényszegõk kedvét attól, hogy újabb kihágásokat kövessenek el.
Ilyen körülmények között az csak természetes, hogy a határozatot bíróságon támadtuk meg, s azt kérjük, hogy semmisítsék meg és kötelezzék a Tanácsot arra, hogy a valós helyzettel összhangban levõ, sokkal súlyosabb büntetéseket rójon ki.
V. Kovászna megye prefektusa is bírói segédlettel szegheti meg a nyelvi jogokat
Huszonnegyedikén kaptuk kézhez a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerõs ítéletét, ami megerõsíti az alapfokon született ítéletet, miszerint egy petíció megoldottnak tekinthetõ akkor is, ha az abban jelzett problémákat nem vizsgálják ki és nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, elegendõ az, hogy a megszólított hatóság írjon egy semmitmondó választ. Ez ismét egy jogsértõ ítélet, amit nem fogunk annyiba hagyni, a közeljövõben panaszt teszünk miatta az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
VI. Az Igazságügyi Felügyelet az állampolgárok jogai helyett a bírók érdekeit védi
Amint korábban beszámoltunk róla, Hargita megye Törvényszéke, majd a Marosvásárhelyi Táblabíróság is elutasította azt a kérésünket, hogy kötelezzék Hargita megye prefektusát, hogy oldja meg a hozzá intézett petíciónkat. Tekintettel arra, hogy abban az ügyben a bírók egyértelmû és nyilvánvaló módon több törvényes elõírást is megsértettek, még július folyamán panaszt tettünk ebben az ügyben is az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ugyanakkor a panasszal fordultunk az Igazságügyi Felügyelethez is, azt kérve, hogy állapítsák meg, hogy az ügyben eljáró bírók fegyelmi vétségeket követtek el (konkrétan figyelmetlenül, avagy rosszindulatúan ítélkeztek, amikor érvényes törvényes elõírásokat nem tartottak be). Nem meglepõ módon a panaszunkat elutasították, majd ugyanerre a sorsra jutott a felügyelõség fõfelügyelõjéhez intézett fellebbezésünk is. Így ez az ügy is a bíróságon folytatódik, harmincadikán postáztuk a keresetet, amiben azt kérjük, hogy állapítsák meg, hogy a Felügyelet nem bírálta el tisztességesen a panaszunkat, s kötelezzék õket arra, hogy folytassák a panaszunk kivizsgálását.
Végezetül csak a rend kedvéért:
További 48 olyan olyan eljárás van folyamatban különféle hazai vagy nemzetközi intézményeknél, amelyekben az alapítványunk, vagy annak valamelyik tisztségviselõje panaszosként érintett.
Ugyanakkor 50 olyan per van folyamatban valamelyik hazai bíróságon, amelyeket a Tanasã féle egyesület, avagy valamelyik prefektus indított polgármesterek vagy önkormányzatok ellen, s amely perek jellemzõ módon jogaink korlátozását célozzák, vagy pedig azt, hogy megbüntessék azokat, aki ezen jogok mellett kiállnak.
Ezek alapján bárki képet alkothat magának arról, hogy mennyire jogállam Románia, milyen szinten használják fel az igazságszolgáltatást alapvetõ feladatával ellentétesen azért, hogy a segítségével korlátozzák a magyarok törvényekben, illetve nemzetközi egyezményekben rögzített jogait.