Amint arról korábban beszámoltunk már, túlzás nélkül váratlan, s minden bizonnyal fájó véget ért “a székelyek nagy barátja” számára az a per, amiben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze Gyergyószentmiklós polgármesterét, hogy távolítsa el a városháza homlokzatáról a “Városháza” feliratot.
Ugyan az mindig nyilvánvaló volt épeszû emberek számára, hogy ezen perek elindításához semmiféle személyes érdeke nem fûzõdött a Bukarestben bejegyzett egyesületnek (illetve pontosítunk: személyesen az egyesület elnökének a szemét nagyon is sértik a magyar feliratok és jelképek, de az ezek elleni harc nem szerepel az egyesület hivatalosan megjelölt céljai között), ennek ellenére az erre vonatkozó felvetéseket rendre leseperték az asztalról a bírók. Éppen ezért kíváncsian vártuk ennek az ítéletnek az indoklását, hogy lássuk mi vezette rá ebben az esetben a bírókat arra, hogy a felvetésnek helyt adjanak, s elutasítsák a keresetet. Az indoklás pedig idõközben megszületett, sõt, bárki számára elérhetõ itt.
Jogban járatlanok számára nem könnyû olvasmány, de az elsõ látásra is feltûnõ bizonyára számukra is, hogy igen alapos munka, kitér minden apró részletre. Ami ellenben a legfeltûnõbb az az, hogy ellentétben az ADEC pereiben korábban meghozott ítéletek döntõ többségével, teljes mértékben korrekt, csak releváns ér pertinens észrevételeket, jogszabályi meg egyéb utalásokat tartalmaz, nyoma nincs benne a megszokott elfogultságnak, félre- és belemagyarázásnak. Ezért minden tiszteletet megérdemel az a három bíró, akik ezt az ítéletet meghozták.
Az érdekeltség vonatkozásában az ítélet azt mondja ki, hogy a Közigazgatási Bíróságokra vonatkozó törvény értelmében közérdekre hivatkozva egy egyesület akkor indíthat pert, ha elsõsorban egy saját, személyes érdeke sérült, s a közérdek sérelme csak következik abból. Ez mindig is így volt, s perek tucatjában hozták fel a megtámadott polgármesterek, ellenben a bírók rendszerint azzal hárították azt, hogy hely adtak az egyesület azon érvelésének, hogy az alapszabályukban szerepel egy olyan mondat, hogy pert indíthatnak azért, hogy kötelezzenek hatóságokat és önkormányzatokat a törvények betartására. Ez azonban most nem ment, ugyanis az ebben a perben eljáró bírók elõvették a Legfelsõ Bíróságnak egy tavaly tavasszal hozott, a törvény egységes alkalmazásár célzó határozatát, s abból szép hosszú részeket idézve, majd azt jelen ügyre alkalmazva megállapították, hogy az egyesület személyes érdekeltsége ebben az esetben nem áll fenn, ugyanis az alapszabálya értelmében valóban indíthat pereket, de csak olyan ügyekben, amelyek az egyesület céljaival kapcsolatosak, márpedig egy “Városháza” felirat eltávolítása nincs semmilyen összefüggésben az egyesület deklarált céljaival. Melyek szépek, hangzatosak, egyenesen dagályosak, nagyon európaiak, szó van bennük a románok jogainak a védelmérõl is, de éppen ezért semmi közük egy magyar felirathoz. Konkrétan a bírók megállapították, hogy a szóban forgó felirat célja a magyar anyanyelvû személyeket tájékoztatni arról, hogy mi mûködik abban az épületben, s ehhez a magyarul nem beszélõ román állampolgároknak semmi közük nincs. Ergo az egyesületnek semmilyen személyes joga vagy érdeke nem sérült, ezért a keresetet benyújtani sem volt joga. Talált, süllyedt!
S hogy miért lett ennek a bejegyzésnek a címe az ami? Erre a magyarázat az, hogy ugyan eddig is létezett az Alkotmánybíróságnak egy határozata, ami kimondta, hogy a közérdek védelme, a törvények betartatása az állami hatóságok feladata (nem holmi egyesületeké), de az nem fogalmazta meg ilyen világosan és egyértelmûen, hogy nem elégséges egy egyesület céljaként úgy általában a közérdek védelmét megjelölni, ahhoz hogy adott esetben perképes legyen, szükségszerû, hogy az egyesület konkrét célja vagy joga sérüljön. S ez lényegében bezárja azt a kiskaput, amin keresztül eddig Tanasã a bíróságokra besurrant. Persze ehhez kell az is, hogy ettõl arrafele ezt a bíróságok betartsák, ugyanis ez a határozat szigorúan kötelezõ jellegû minden bíróságra. Hát ez magyarázza a címet, s megvalljuk kíváncsian várjuk, hogy miképpen vizsgázik ebben a kérdésben a román jogállam.
Amúgy az említett határozat teljes szövege itt olvasható. Ajánljuk a felhasználását minden olyan folyamatban levõ perben, amit az ADEC indított.