Munkánk során az elmúlt években értek már nem egyszer kellemetlen meglepetések azon állami intézmények részérõl, amelyek feladata volna a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése, illetve a fellépés azon jogok sérelme esetében. Ezt fényesen bizonyítja az a 18 panasz is, amit ezidáig az Emberi Jogok Európai Bíróságán tettünk, minekutána a hazai hatóságok nem tették a dolgukat.
Éppen ezért – eddig az hittük joggal – úgy gondoltuk, hogy már minden lehetséges figyelmetlenséggel, hanyagsággal, de még – túlzás nélkül – gazemberséggel is találkoztunk, ilyen téren ez az ország már nem tartogat számunkra meglepetést. Hát tévedtünk! Ehhez az kellett, hogy tavaly májusban – immár többedszer – panaszt tegyünk az ügyészségen a brassói Tîrnoveanu doktor ellen, akinek mély meggyõzõdése, hogy az igaz románok útja kizárólag a magyarok “holttestén” át vezet a “végsõ gyõzelemre”, ezért már évek óta mindenféle provokatív és uszító rendezvényeket szervez. A panaszt a rendõrség – szokás szerint – jó hosszan vizsgálta, majd javaslatot tett az ügyészségnek … arra, hogy ejtse azt. Mindez írásban így néz ki:
Az egész írásmû nem hosszú, románul tudók nyugodtan végigolvashatják, de amire a figyelmet fel szeretnénk hívni, az a 4. oldal közepén található bekezdés, ami magyarul így hangzik:
Ugyanakkor a tanú (itt már megáll a józan ész, amikor a bepanaszolt személyt tanúnak nevezik, tanúként hallgatják ki) megjegyezte, hogy nincs semmi kifogása egyetlen együttélõ nemzetiséggel szemben sem, a Nép Útja egyesület akciói bizonyítják ezt azzal is, hogy az idõk folyamán ezen akciók közül sok jótékonysági jellegû volt, melyek a magyar közösséget illetve a vegyes családokat is célozták (például az Úzvölgyi Nemzetközi Hõsi Temetõben szervezett megemlékezés, vagy a trianoni szerzõdés aláírásának 102. évfordulójának a megünneplése egy ünnepélyes felvonulással és egy tisztelgõ mûsorral Vitéz Mihály szobránál Sepsiszentgyörgyön).
Hogy értse mindenki jól: ez nem valami rossz vicc, esetleg részlet egy keserû pamfletbõl, ez egy hivatalos rendõri jelentésben van leírva, Romániában, 2021-ben! Hadd értsük meg már végre – mondja a jelentés szerzõje -, hogy mekkora tévedésben vagyunk, hisz Tîrnoveanu nem magyarellenes és nem uszító, õ évek óta a mi kedvünkben próbál járni ilyen jótékonysági rendezvényekkel! Nem szeretnénk hosszan ragozni, ezért csak annyit teszünk hozzá, hogy azt azért már nem gondoltuk volna, hogy valaha megérjük, hogy ilyet olvassunk egy rendõri jelentésben! Eddig, azt gondoltuk, hogy mindennek van határa, most ellenben már azon törjük a fejünket, hogy ezt a gesztust minek nevezzük?
S ha valaki azt gondolja, hogy ezt nem lehet fokozni, akkor téved. Ugyanis miután kihallgatták a rendõrségen, Tîrnoveanu hazament és írt egy új Facebook bejegyzést, amiben kifejti, hogy õt nem lehet megállítani, tovább fog harcolni a magyarok ellen, a “román ügy” érdekében. A bejegyzés szokás szerint nagy sikert aratott, olyan hozzászólások érkeztek hozzá, hogy “mi vagyunk a többség, s a kisebbségnek az a dolga, hogy alávesse magát a többségnek”, illetve hogy a szegény T.-t meghurcolni akaró “magyar alapítvány” tulajdonképpen “nyomorult gazemberek gyülekezete”. Egyikük pedig azt fogalmazza meg, hogy minden “zöld román” (aki nem tudná, ezzel a Vasgárdára utal) T. mellett kell álljon. Errõl is írásban tájékoztattuk az ügyészséget, csatolva hozzá a bejegyzést és a hozzászólásokat, hadd lássák, hogy ki az az ember, aki ellen panaszt tettünk. És ezek után született meg a rendõr jelentése, amibõl az ominózus bekezdést idéztük fennebb! S akkor most komolyan: minek lehet nevezni ezt? Van erre szó?
