Íme a kettõs mérce

Mint köztudott, az elmúlt években jogerõs bírói ítéletek egész sora mondta ki (jellemzõen a Dan Tanasã féle egyesület kérésére), hogy a román alkotmány és az államnyelv elleni merénylet nyilvános helyen magyar nyelvû szöveget a román mellé, s nem alája elhelyezni. S mivel bírói ítéletekrõl van szó, azokat be kellett tartani, másképp az érintettek csillagászati büntetéseket kockáztattak.
Tudva azt, hogy Románia a “kisebbségek Kánaánja”, egy olyan ország, amelyik számos nemzetközi egyezményben vállalt garanciát arra, hogy tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait, sejthetõ, hogy ezek az ítéletek nélkülözik a jogalapot. De hogy ez több legyen mint sejtés, nemrég két próba-pert indítottunk, melyekben azt kértük, hogy a bíróság kötelezzen román hatóságokat, hogy idegen nyelvû szövegeket a román nyelvû alá helyezzenek át. Nem meglepõ módon alapfokon mindkét pert elvesztettük, s mivel az egyik perben már az ítélet indoklását is megkaptuk, így immár lehetõség van két konkrét esetet összehasonlítani:

1.
Az elsõ a 937/96/2018-as ügy, amelynek tárgya ezek a feliratok:

inscription-theater.jpg

Az ADEC véleménye szerint ezek törvénysértõek, ezért bírósághoz fordult, a következõ kéréssel:

complaint-937.pdf

Válasziratában a város polgármestere arra az álláspontra helyezkedett (amint az az alább látható ítélet 7. oldalán látható), hogy ebben az esetben két releváns jogszabály létezik (az 500/2004-es törvény, amelyik azt mondja ki, hogy a román és a más nyelvû szöveget ugyanolyan méretû és típusú betûkkel kell írni, és a 215/2001-es törvény, amelyik azt mondta ki, hogy olyan településeken ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot, a közérdekû információkat magyarul is közzé kell tenni), márpedig ezek a feliratok mindkét törvény elõírásainak megfelelnek.
Annak ellenére, hogy ez az álláspont helyes, íme mit döntött a bíróság:

decision-40-2019.pdf

Amint a 9. oldalon látható, a bíróság véleménye szerint nem az említett két jogszabály érvényes ebben az esetben, hanem az 1206/2001-es Kormányhatározat, amelyik azt mondja ki, hogy az intézmények magyar nyelvû névtábláját a román nyelvû alá kell elhelyezni. Látható módon a bírót egyáltalán nem zavarta az a tény, hogy az említett névtáblák az elõírásnak megfelelõ módon megtalálhatóak a bejárat mellett, ezeknek a feliratoknak semmi közük azokhoz.


  1. A második a 40/43/2020-as ügy, aminek a tárgya egy a kormány honlapján található fénykép, amin román és angol felirat van, egy szintem elhelyezve:

Romanian-government.jpg

Nyilvánvaló módon a két eset teljesen egyforma, ezért az általunk beadott panasz szinte szó szerinti másolata az ADEC panaszának, ugyanazt az érvelést és ugyanazokat a jogi hivatkozásokat használtuk mi is:

complaint-40.pdf

Válasziratában a kormányt azt közölte (amint az az alább látható ítélet 4. oldalán látható), hogy ebben az esetben egy releváns jogszabály létezik,az 500/2004-es törvény, márpedig ezek a feliratok ezen törvény elõírásainak megfelelnek.
S itt érkezik a meglepetés (?), ugyanis ebben az esetben a bíróság az elõbbivel ellentétes döntést hozott:

decision-35.pdf

Amint az 5. oldalon látható, abban az áll, hogy a releváns törvény az 500/2004-es, s mivel a kormány azt betartotta, ezért a kérésünk megalapozatlan.

Konklúzió:

Nyilvánvaló módon igaz az, hogy az ilyen esetekre érvényes törvény az 500/2004-es, ami a fent jelzett elõírást tartalmazza.
Hasonlóképpen nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy a román az állam hivatalos nyelve azt jelenti, hogy azt használják a közhivatalokban (tehát minden közalkalmazott köteles ismerni) és azon készülnek a hivatalos dokumentumok. De ennyi, semmi több, szó nincs arról, hogy magasabb rendû lenne mint más nyelvek, vagy hogy más nyelvû szöveget csak a román alá lenne szabad elhelyezni, ezek sovén kitalációk.
Éppen ezért teljesen törvényesek a kormány honlapján található fényképek (van még az általun vitatotton kívül akárhány ugyanolyan), nem törvénytelen a személyi igazolványok feliratozása (ahol a francia és az angol szöveg a román mellett és nem alatt van), és így tovább.
Ha ellenben a kisebbségek “példa értékû” kezelésen a téma, akkor két dolog történik:

  • Azon jogszabályokba, amelyek tárgya az, hogy intézmények kötelesek valamit kisebbségi nyelven is feltüntetni, a szabály alkotói mindig gondosan beleírják azt is, hogy azt a román szöveg alá kell írni.
  • Minden más esetben a bíróságok az 500/2004-es törvény helyett az 1206/2001-es Kormányhatározatot alkalmazzák, annak ellenére, hogy azt törvény tiltja. (Ugyanis a Polgári Törvénykönyv 10. cikkelye világosan kimondja, hogy az analógia alkalmazása tilos, minden olyan jogszabályi elõírás ami eltér az általános szabálytól s jogokat korlátoz, kizárólag az adott jogszabályban meghatározott helyzetekben alkalmazható. Következésképpen az intézmények névtábláira vonatkozó szabály nem alkalmazható semmilyen más felirat esetében.)
Kategória: Tájékoztatás | A közvetlen link.

4 Responses to Íme a kettõs mérce

  1. Zoli szerint:

    Ilyen esetben nem lehet fellebezni? Vagy tovabb, nemzetkozi birosaghoz, forumhoz fordulni? Valoban, barmilyen laikus, objektiven gondolkodo ember is latja, hogy ez igy valoban nem igazsagos.

    • Árus Zsolt szerint:

      Két dolog:
      1. Ez még nem jogerõs ítélet, tehát fellebbezni lehet ellene, meg is tettük.
      2. A végeredményt majd más perekben lehet használni akár az emberjogi bíróságon is, a diszkriminációt bizonyítandó. Ugyanis ezekben a perekben helyes ítélet született (és fog is bizonyára), a gond nem ezekkel van, hanem azokkal, ahol ellentétes a döntés.

  2. sylvain szerint:

    Az én legitím kérdésem a következő:
    EMIATT A NYILVÁNVALÓAN DISZKRIMINATíV DÖNTÉS MIATT, FOGNAK A NEMZETKÖZI BíRÓSÁGOKHOZ FORDULNI? MIÉRT NEM FORDUL SENKI MAGYAR ÜGYEKBEN HÁGÁHOZ VAGY STRASSBOURGHOZ? MIÉRT NEM TESZIK AZT, MINT MINDEN MÁS ÁLLAMPOLGÁR, VAGY SZERVEZET, AMIKOR IGAZSÁGTALAN DÖNTÉS SZÜLETIK ELLENE? MÉG A RABOK IS A NEMZETKÖZI BíRÓSÁGOKHOZ FORDULNAK, MERT HIDEG VOLT A KÁVÉJUK, VAGY NEM VOLT INTERNETJÜK A CELLÁJUKBAN, DE A MAGYAR SZERVEZETEK SOHASEM FORDULNAK NEMZETKÖZI BíRÓSÁGHOZ:
    – SEM A SZÉKELY ZÁSZLÓK,
    – SEM A FELIRATOK,
    – SEM AZ ISKOLABEZÁRÁSOK,
    – SEM BEKE iSTVÁNÉK,
    – SEM AZ ÚZ VÖLGYE,
    SEM EGYÉB, A MAGYAROKAT IGAZSÁGTALANUL MEGBÉLYEGZŐ, ELíTÉLŐ, JOGAIKAT KORLÁTOZÓ ÜGYEKBEN.

    MMMIIIÉÉÉRRRTTT???

    • Árus Zsolt szerint:

      Kérdéseire a válaszokat megtalálja korábbi bejegyzéseinkben.
      Álltalánosságban azt fontos tudni, hogy bírósághoz a közvetlen érintettek, illetve jogvédõ szervezetek fordulhatnak, s mi ezt rendszeresen meg is tesszük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük