Pártatlan-e a román igazságszolgáltatás?

A kérdés meglehetõsen költõi, valószínûleg sokan kapásból rávágják hogy nem, s ebben bizonyára igazuk is van. Ha ellenben változást szeretnénk elérni, akkor azzal kell kezdjük, hogy szolid bizonyítékokat gyûjtünk, amelyek késõbb hivatkozási alapként szolgálhatnak. Ezt célozza a következõ kezdeményezésünk:

Elõzménye ennek az, hogy a Dan Tanasã féle ADEC, hivatkozva arra hogy Romániában az állam hivatalos nyelve a román, több pert is kezdeményezett már az évek során azért, hogy a bíróságok kötelezzenek közintézményeket, hogy többnyelvû feliratok esetén felül legyen a román, s alatta a más nyelvû. Legutóbb a gyergyószentmiklósi színház és mûvelõdési központ feliratai bántották meg a Tanasã szemét, ezért felszólította a polgármestert, hogy helyezze át azokat, majd miután azt a választ kapta, hogy a kérésének nincs jogalapja, pert indított, amit alapfokon meg is nyert:
http://portal.just.ro/96/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=9600000000042984&id_inst=96

Ez az ítélet indította alapítványunkat arra (illetve szolgáltatott jó, kézenfekvõ lehetõséget), hogy teszteljük az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Az eljárás pedig az, hogy az ADEC felszólításának mintájára küldtünk egy felszólítást a Miniszterelnöknek, amiben arra kértük, hogy kezdeményezzen kormányhatározatot a személyi igazolványok mintájának a megváltoztatására, ugyanis álláspontunk szerint alkotmányellenes az, hogy az illetõ dokumentumon többnyelvû szövegek találhatóak úgy, hogy az idegen nyelvû nem a román alatt van. Azért, hogy a kísérletünk minél relevánsabb legyen, lényegében szó szerint másoltuk az ADEC felszólítást, csak a címzett és a konkrét kérés más. Vigyáztunk arra, hogy a két irat formailag is hasonló legyen, amint itt látható:

Felszolitas-ADEC

Felszolitas-SZM

A felszólításunkra a törvényes harminc napon belül nem érkezett válasz, így megtettük a következõ lépést, panaszt tettünk a közigazgatási bíróságon, kérve azt, hogy kötelezze a kormányt a kérésünk teljesítésére. Kezdeményezésünket bizonyos értelemben a román parlament is támogatta (persze nem szándékosan), ugyanis tavaly augusztus elején megváltoztatták a törvényt, s míg azelõtt a panaszt az alperes lakhelye szerinti törvényszékre kellett benyújtani (ez Gyergyószentmiklós polgármestere esetében ugyebár Hargita megye törvényszéke), azóta a felperes lakhelye szerint illetékes törvényszéken kell ezt megtenni, így a mi panaszunk esetében is Hargita megye törvényszéke illetékes dönteni.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy a keresetet is (az eset leírását, a jogi érvelést, stb.) lényegében szóról szóra az ADEC-érõl másoltuk, s ezúttal is figyeltünk arra, hogy formailag is egyezzen meg az ADEC panaszával:

Kereset-ADEC

Kereset-SZM

Ezt ma délelõtt postáztuk. S hogy az egybeesés még tökéletesebb legyen, mi sem mellékeltük hozzá azt az igazolást, amit az ADEC sem szokott soha mellékelni (amibõl kiderül, hogy a keresetet aláíró személy az egyesület törvényes képviselõje, s aminek hiányában a keresetet hivatalból el kellene utasítani), annak ellenére, hogy nekünk van ilyen, s csatolhattuk volna a keresethez. Csatoltuk ellenben a fennebb említett ítéletet példaként, ahogy az ADEC is szokott hivatkozni a joggyakorlatra.
Innen kezdve a labda Hargita megye törvényszékének a térfelén van, a fejleményekrõl pedig természetesen be fogunk számolni.

Kategória: Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Nem állt meg az élet

Ugyan nem tettünk itt közzé bejegyzést több mint egy hónapja, de ez nem jelenti azt, hogy megállt volna az élet, sokkal inkább azt, hogy zajlik, s egyéb elfoglaltságok miatt erre már nem jutott idõ. Pótoljuk hát most ezt a mulasztást, következzen egy rövid összefoglalása annak, hogy mivel foglalatoskodtunk az elmúlt hetekben.

Kezdjük hazai vizeken:

Sikerült végre idõt fordítani a sajtófigyelésre is, ennek eredményeképpen pedig két panaszt is tettünk az Országos Audiovizuális Tanácsnál, egyet február ötödikén Radu Banciu, a B1 TV szerkesztõje ellen, a másikat pedig másnap a Realitate TV ellen. Mindkettõnek az iktatását visszaigazolta a Tanács, várjuk a fejleményeket, tudatában annak, hogy ez idõbe fog telni, nem a fürgeségérõl híres az Audiovizuális Tanács.
Ugyanezen tevékenység keretében elõkészületben van két panasz a Diszkriminációellenes Tanács felé az írott sajtóban megjelent uszító jellegû cikkek miatt, ezeket reményeink szerint még ebben a hónapban postázni is fogjuk.

Szintén az aktív jogvédelem, illetve jogérvényesítés terén megemlítjük, hogy négy eljárás kezdeményezésében is szerepet vállaltunk, ezekbõl kettõt a saját nevünkben indítottunk (egy petíció a kormányhoz, illetve egy keresetet a közigazgatási bíróságon Maros megye prefektusa ellen, aki nem biztosítja a nyelvi jogok érvényesülését a megye közintézményeiben), másik kettõben pedig mások által benyújtott panaszok elõkészítésében segédkeztünk, köztük van a nagy nyilvánosságot kapott Dan Tanasã elleni panasz, amit aláírásával is támogathat mindenki itt.

Folytatjuk a Dan Tanasã féle ADEC és a prefektusok által indított perek monitorizálását, s továbbra is segítséget ajánlunk fel minden megtámadott önkormányzatnak, illetve önkormányzati vezetõnek. Sajnos még mindig találkozunk olyan esetekkel, amikor a megtámadottak az igazuk védelme helyett inkább engednek a zsarolásnak (mondván, hogy ezek úgyis megnyernek minden pert, értelmetlen hadakozni velük), ugyanakkor szerencsére a többség esetében ez nem áll, így az elmúlt hetekben is mintegy húsz folyamatban levõ perben nyújtottunk különféle segítséget, kezdve az információk nyújtásával, s bezárva konkrét periratok megfogalmazásával. Ennek a munkának lassan eredménye is lesz, jól mutatja ezt az, hogy ebben az idõszakban öt esetben is pert veszített az ADEC, amire korábban nem volt példa.

S akkor nemzetközi téren:

Folytatjuk a nemzetközi sajtó illetve szervezetek, valamint a bukaresti nagykövetségek számára készített tájékoztatók készítését, amelyekben a román hatóságok által elkövetett jogsértésekre hívjuk fel a figyelmet. Ezek megtalálhatóak a http://szekler-monitor.sic.hu címen, ahova az elmúlt hónapban két újabb anyag került fel, mindkettõ az igazságszolgáltatás visszásságairól (vagy magunk között kimondhatjuk: sovén voltáról) szól.

Hála annak, hogy múlt hónapban közzétettük hogy az érettségi miatti elsõ panaszokat befogadta az emberjogi bíróság, ezen a téren is felpezsdült az élet, az elmúlt hónap során számos fiatal keresett meg Székelyföld több településérõl, így a benyújtott panaszok száma örvendetesen megemelkedett. Ennek kapcsán fontos tudni, hogy további panaszok benyújtására még van mód március hatodikáig azok esetében, akiknek a pót-érettségijük sem sikerül, bíztatjuk is õket, hogy keressenek meg.

Csak a rend kedvéért jelezzük, hogy a már említett elsõ saját panaszunkat postáztuk az Emberjogi Bíróságra, ahol azt át is vették január 28.-án, amint itt látható:

Végezetül engedjenek meg nekünk egy kérést is: alapítványunk adományokból tartja el magát, márpedig ahhoz hogy végezni tudjuk a munkánkat elengedhetetlenek az anyagiak. Ezért azt kérjük azoktól, akik szerint van értelme annak amit teszünk, hogy segítsék ezt a munkát, felajánlva számunkra fizetési adójuk 2%-át. Ezt még megtehetik március közepéig, csak annyit kell tenniük, hogy letöltik innen ezt az ûrlapot:

230-as-urlap

az I. részbe beírják az adataikat, alul aláírják, majd leadják a pénzügyi igazgatóságon.
Úgy gondoljuk, hogy ez mindenképp jobb annál, mint hogy az állam a titkosszolgálatokat vagy sovén bírókat fizessen abból a pénzbõl.

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Egyes panaszok célba értek, mások most indulnak

1.
Amint azt a nyár folyamán jeleztük, tavaly szeptember végére elkészült az a típus-panasz, amit azok nyújthatnak be az Emberi Jogok Európai Bíróságára, akik a tavalyi évben érettségiztek, s azért nem kaptak diplomát, mert románból nem sikerült átmenõ jegyet kapniuk, vagy pedig a román jegyük elérte ugyan az ötöst, ellenben az általánosukat hatos alá csökkentette. A cél az volt, hogy az ilyen helyzetben levõk közül minél többen tegyenek panaszt, azért, hogy ez által jelezzék a Bíróságnak, hogy ez egy sokakat érintõ súlyos probléma, amiben éppen ezért célszerû minél hamarabb döntést hozni.
Az azt követõ hónapokban többen is éltek az általunk felkínált lehetõséggel és panaszt tettek. Ezek közül az elsõ hat december 13-án esett át az elõzetes vizsgálaton, s az arra kijelölt bíró azt állapította meg, hogy tartalmaznak arra utaló jeleket, hogy Románia megsértette a panaszosoknak az Európai Emberjogi Egyezményben rögzített jogait, ezért azokat iktatták, s errõl a panaszosoknak egy-egy ilyen értesítést küldtek:

panasz-befogadva

Innen kezdve a panaszosoknak már csak az a dolguk, hogy várják, hogy a bíróság érdemben is letárgyalja az ügyüket és döntést hozzon.
Tekintettel arra, hogy a Bíróságra benyújtott panaszok nagyobbik része már ezen az elõzetes szûrõn fennakad, ez mindenképp pozitív fejlemény, s okot ad reménykedni, hogy a végsõ döntés is kedvezõ lesz, s annak nyomán változni fog az érettségi rendszere. Ezt elõsegítendõ továbbra is bíztatjuk azokat az érintetteket akik eddig kivártak, hogy maguk is tegyenek panaszt, növelve a siker esélyét. Mivel az õsz folyamán volt pótérettségi is, a hat hónapos határidõ március hatodikán jár le, van tehát még idõ. Az eddigi tapasztalatok alapján pedig az érintettek szüleihez, tanáraihoz és osztályfõnökeihez is fordulunk ezúton, kérve õket, hogy vállaljanak szerepet az érintettek tájékoztatásában és meggyõzésében. Fontos közösségi cél a jelenlegi diszkriminatív rendszer megváltoztatása, aki ilyen téren tehet valamit annak egyben felelõssége is, hogy éljen ezzel a lehetõséggel. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk ismét elmondani, hogy az eljárás írásban zajlik, nem kell sehova elutazni vagy tárgyalásokon részt venni. Ugyanakkor mindez pénzbe se kerül, perköltséget nem kell fizetni, a postázásokkal kapcsolatos költségeket pedig az alapítványunk átvállalja. Végezetül szintén fontos tudni, hogy ügyvédet fogadni nem kötelezõ, ellenben ha valaki mégis fogadni akar, akkor abban is tudunk segíteni, hogy olyan ügyvédet ajánlunk neki, aki nem kér honoráriumot, sikerdíj fejében (a bíróság által megítélendõ kártérítés egy részéért) elvállalja a megbízatást. Keressenek hát levélben a szekler.monitor@sic.hu címen, vagy Facebookon.

2.
A hazai bíróságokon lezárult a Székely Figyelõ Alapítvány által indított elsõ per, s mivel az eljárás egyértelmûen sértette az Emberjogi Egyezményt, így az is a strasbourgi bíróságon fog folytatódni.
Konkrétan arról van szó, hogy a nyár folyamán Maros, Hargita és Kovászna megyék prefektusait felkértük, hogy ellenõrizzék, hogy a megyéjükben mûködõ közintézményekben betartják-e az anyanyelv használatára vonatkozó törvényes elõírásokat, figyelmeztessék azon intézmények vezetõit ahol ez nem áll fenn, illetve késõbb büntessék azokat, akik a figyelmeztetés ellenére továbbra is törvényt sértenek. Ennek a felkérésnek egyik prefektus sem tett eleget, így mindhárom esetben pert indítottunk, ezek közül pedig a Maros megyei ért véget, gyakorlatilag úgy, hogy el sem kezdõdött. Ugyanis a prefektusokkal magyar nyelven leveleztünk, a bíró pedig azt kérte, hogy a keresethez mellékelt levelek hiteles román fordítását is nyújtsuk be. Mi ezt megtagadtuk, ugyanis a vonatkozó törvények értelmében a fordítás elkészítése a törvényszék feladata. Ezek után a keresetünket megsemmisítették, hivatkozva arra, hogy nem tettünk eleget a bíró felszólításának. Ez az eset pontos mása annak, ami 2015-ben Hargita megyében történt, amikor az alapítvány elnöke magánemberként indított ugyanilyen eljárást a prefektus ellen. Õ akkor is az Emberjogi Bírósághoz fordult, ott pedig a kérést 42068/15-ös számmal iktatták (itt ellenõrizhetõ), elbírálásra vár.
Ilyen elõzmények után az csak természetes, hogy ismét ugyanúgy járunk el, a hét folyamán postázzuk Strasbourgba az alapítvány elsõ keresetét. Ugyanakkor errõl az esetrõl tájékoztatjuk a nemzetközi közvéleményt, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió illetékeseit, illetve bukaresti nagykövetségeket, ugyanis ez újabb bizonyíték arra, hogy Románia nem tartja be vállalt kötelezettségeit, de még bár a saját törvényeit sem.
Jó hír ugyanakkor, hogy a másik két per esetében ez az akadály nem merült fel, pontosabban Hargita megye esetében ugyanolyan felszólítást kaptunk, de miután válaszunkban jeleztük nekik, hogy ez a kötelezettség õket terheli, elfogadták az érvelésünket. Kovászna megye törvényszéke ellenben szó nélkül elfogadta a magyar nyelvû mellékleteket. Bíztatunk tehát mindenkit aki valamely perben magyar nyelvû dokumentumot kell benyújtson, hogy éljen törvény adta jogával és tegye meg azt bátran, ne költse a pénzét fordításra. Ha pedig a bíróság felszólítaná a fordítás benyújtására, akkor forduljon hozzánk, segítünk megadni a jogtalan felszólításra az érdemi választ.

Kategória: Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Újabb lépések a romániai magyar közösség jogait megsértõk ellen

Minekutána a Diszkriminációellenes Tanács megbüntette, Dan Tanasã kicsit változtatott a szokásain. A legfeltûnõbb az, hogy a blogján megszüntette az azonnali hozzászólás lehetõségét, ami egyrészt azzal járt, hogy a korábbi hozzászólások is mind eltûntek onnan (ezáltal csökkent az interneten elérhetõ uszító, magyarellenes tartalom), másrészt pedig gyakorlatilag válasz nélkül maradnak a bejegyzései, amelyek ugyan továbbra is gyûlöletkeltõek, de bár nem sokszorozzák a hatásukat a hasonló szellemû hozzászólások.
Téves volna azonban azt gondolni, hogy az illetõ jobb útra tért, inkább arra gyanakodhatunk, hogy taktikát változtatott. Ugyanis azóta minden blogbejegyzése azonnal megjelenik a székelyföldi románok “civil” fórumának a Facebook oldalán, ráadásul általában egy provokatív felvezetéssel, hogy garantáltan kiváltsa a kívánt hatást. Az pedig nem is marad el, ezek után jellemzõ módon ömlenek az olyan jellegû hozzászólások, amik miatt Tanasã-t megbüntették korábban. Történik mindez annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban többször is figyelmeztettük a Fórum-ot, hogy amit tesznek az törvénybe ütközõ és kértük tõlük a sértõ, uszító illetve diszkriminatív tartalmak eltávolítását. Az illetõk azonban igencsak nyeregben érzik magukat, mert elsõ alkalommal még adtak egy impertinens választ a figyelmeztetésre (“Multã sãnãtate!”, azaz egészségükre), de a továbbiakban már ezzel sem fárasztották magukat.
Ilyen körülmények között nem maradt más hátra, kigyûjtöttünk az elmúlt pár hónap termésébõl 39 oldalnyi válogatott gyalázást, fenyegetést és uszítást (jelzem ez egy igen szerény válogatás, amivel azt akarjuk alátámasztani, hogy a törvénysértõ tevékenységet hónapokon keresztül és változatos formában folytatták, meg se kíséreltük listázni az összes olyan megszólalást ami törvénybe ütközik), majd panaszt tettünk a Tanasã és Civil Fórum páros ellen. Kettõt, hogy egymást erõsítsék.

1. Elõször ismét a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultunk egy számos példával alátámasztott beadvánnyal (történt ez hétfõn), amiben azt kértük, hogy állapítsák meg, hogy a bepanaszoltak megsértették a diszkrimináció tilalmáról szóló 137/2000-es Kormányrendelet több elõírását, s következésképpen büntessék meg õket, kötelezzék õket a törvénysértõ tartalmak eltávolítására illetve arra, hogy az elítélõ határozatot tegyék közzé a sajtóban, végül pedig azt, hogy a Tanács kövesse figyelemmel a bepanaszoltak blogját meg Facebook oldalát, s ha újabb törvénysértéseket észlelnek, akkor indítsanak ellenük hivatalból eljárást.
Tekintettel arra, hogy a panasz tárgya lényegében ugyanaz mint a korábban Tanasã ellen benyújtott esetében (csak a konkrét szövegek különböznek, ráadásul most sokkal vadabbakat is tudtunk mellékelni a panaszhoz), így a panasz indoklása is hasonló, s ezekbõl együtt logikusan az következik, hogy a határozat sem lehet más, joggal lehet számítani arra, hogy a Tanács ezúttal is megállapítja a jogsértést. Ugyanakkor, Tanasã visszaesõ voltára való tekintettel az is joggal várható, hogy most nem a minimális büntetést szabják ki. Végezetül, tekintettel az elõzményekre bízunk abban is, hogy ezúttal nem kell közel másfél évet várni a határozat megszületésére.

2. Második lépésben az ügyészségen tettünk panaszt (ma postáztuk azt a sepsiszentgyörgyi ügyészségre) uszítás és diszkriminációra való felbujtás miatt, ugyanis ha a Tanasã írásai közzétételének az a következménye, hogy fenyegetõ, gyûlölködõ és diszkriminatív hozzászólásokat váltanak ki, akkor az elemi logika azt mondja, hogy azok a szövegek uszítóak, felbujtóak, hisz a kettõ között egyértelmûen ok-okozati viszony van. Ha pedig a Diszkriminációellenes Tanács határozata ezúttal nagyjából a törvényes határidõn belül (ami 3 hónap) megszületik (és tartalma az elvárható lesz), az ügyészségi eljárás pedig a szokásos módon elhúzódik (a Tanasã ellen tavaly október elején tett panasz még megoldásra vár), akkor elõállhat az a helyzet, hogy az illetékes hatóság határozatával tudjuk bizonyítani, hogy a szövegek közzététele fenyegetéseket és diszkriminációt váltott ki, s így esély lesz arra, hogy az ügyészség korrektül értékelje a helyzetet és elindítsa a büntetõ eljárást, aminek az is lehet az eredménye – mert ezt tételesen kértük -, hogy a xenofób tevékenységre való tekintettel a bíróság felszámolja a Civil Fórumot.
Félreértés ne essen: a túlzott derûlátás távol áll tõlünk, tisztában vagyunk azzal, hogy ennek kicsi az esélye. De ha tétlenül szemléljük az eseményeket, akkor nyilvánvalóan semmi bántódásuk nem lesz a most bepanaszoltaknak.

Végezetül pedig még egy fontos információ: hétfõn Bukarest 3. kerületének bíróságán 29472/301/2018-as számmal iktatták a Tanasã-féle ADEC egyesület feloszlatására vonatkozó kérést. Mivel az ebben az ügyben hozandó ítélet döntõ kihatással lehet az összes folyamatban levõ ADEC-es perre, javaslatunk az ezen perekben érintettek felé az, hogy kérjék az ügyek felfüggesztését mindaddig, míg ebben a perben jogerõs ítélet születik.

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Határok nélkül

Ugyan a Székely Figyelõ Alapítvány elsõdlegesen az országon belüli jogvédelemmel és jogérvényesítéssel foglalkozik, de a céljai között fontos helyet foglal el a nemzetközi szervezetek meg intézmények, illetve a közvélemény tájékoztatása is arról, hogy mi is zajlik valójában a “mintaország” Romániában. Ezt a cél szolgálja a részvételünk az idén 11. alakalommal megszervezett Kisebbségi Ügyek Fórumán.
Az idei fórum témája a hontalanság, ami hála a Fennvalónak a közösségünket nem sújtja (függetlenül attól, hogy a sovén románok ezt miként gondolják, lásd a sûrû bozgorozást), így a hivatalos programban nem szándékszunk felszólalni, ellenben a rendezvény ettõl függetlenül jó alkalom kapcsolatok építésére és ápolására (más határon túli magyar szervezetekkel, illetve az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tisztségviselõivel), így igazán hasznosan lehet eltölteni ezt a három napot. Ráadásul ebben az évben a “nulladik napon” (amikor egy kevésbé formális találkozó zajlik a szervezõk és a résztvevõ civil szervezetek képviselõi között) Varennes professzor, az ENSZ Kisebbségi Jelentéstevõje bíztatására egyéb, a hontalansággal nem összefüggõ problémákról is szó esett a plénumban is, illetve mód volt arra, hogy ezekrõl személyesen is beszéljünk vele. Így sikerült szóba hozni a román hatóságok által, illetve a közremûködésükkel elkövetett jogsértéseket, kezdve a felirat- meg zászlóperekkel, s befejezve az ártatlanul börtönben ülõ (de facto politikai fogoly) székely “terroristák” ügyével.
Ennek kapcsán pedig hadd jegyezzem meg, hogy a román hatóságok az ENSZ viszonylatában is hozzák a formájukat, ugyanis még március végén tettük a zászlók- meg feliratok ügyében a következõ panaszt:

04txyxpi

Ezt – az eljárásnak megfelelõen – a Jelentéstevõ hivatala továbbította a bukaresti kormánynak, amelyik 60 napon belül köteles lett volna válaszolni, magyarázatot adni a panaszban foglaltakra, de erre ez idáig nem került sor. A késlekedés pedig nem minden, jól mutatja ezt egy másik panasz esete, ami (a Székely Szabadság Napja kapcsán) a gyülekezési jog ismételt korlátozásáról szól. Az illetékes ENSZ tisztségviselõk idén február 23-án kelt panaszára “némi” késéssel válaszolt a román kormány, de a válaszról röviden az mondható el, hogy a két és fél hónapos késés semmi ahhoz képest, hogy mennyi rágalmat, hazugságot és tényszerû félretájékoztatást sikerült belezsúfolniuk abba a 7 oldalba. Nem kell székelynek lenni, hogy az embernek kinyíljon a bicska a zsebében a válaszlevelet olvasva.
Ez a történet ugyanakkor arra is rávilágít, hogy mennyire fontos rendszeres, tárgyilagos és jól dokumentált tájékoztatásokkal ellátni a nemzetközi szervezeteket (no meg a közvéleményt), hogy azok tudják a helyükön kezelni az ilyen hazugság-gyûjteményeket.

Kategória: Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Gyergyószentmiklósnak elege lett!

Minekutána tavaly bírói segédlettel eltávolíttatta a városházáról a város és Székelyföld zászlaját, Dan Tanasã további folytatja a hadjáratát Gyergyószentmiklós ellen. Ennek keretében újabb három pert kezdeményezett zászlók és magyar feliratok miatt, de ezúttal annál tovább ment, s egy blog-bejegyzésben mindenféle képtelenséggel vádolta meg nyilvánosan a város választott vezetõit, ezáltal uszítva ellenük azokat, akik ezeket esetleg komolyan veszik.
Ezzel azonban betelt a pohár, s a város polgármestere megkereste a Székely Figyelõ alapítványt azzal a kéréssel, hogy szolgáltasson számára, illetve azok számára akik még hozzá csatlakoznak jogi segítséget, hogy tegyenek panaszt Tanasã ellen.
Megvizsgálva a szóban forgó bejegyzést, az alapítvány álláspontja az volt, hogy panaszt lehet tenni miatt a Diszkriminációellenes Tanácsnál, illetve az ügyészségen is. Ezt követõen el is készítette a két panaszt, amit a polgármester rendelkezésére bocsátott. Ennek nyomán eddig már benyújtásra került a városi ügyészségen tíz büntetõ panasz (volt és jelenlegi választott vezetõk részérõl), illetve a héten fognak postázni egy kollektív panaszt a Diszkriminációellenes Tanácshoz.
Tekintettel arra, hogy ez az uszító és rágalmazó tevékenység az egész város közösségét érinti, a mai sajtótájékoztatón részt vettek arra bíztatják a város lakóit, hogy minél többen csatlakozzanak hozzájuk, s maguk is nyújtsanak be panaszt az ügyészségen. Ehhez minden további segítséget megkapnak a Magyar Polgári Párt fõtéri irodájában, vagy pedig a Székely Figyelõ alapítványtól (szekler.monitor@sic.hu). Évek óta zaklatja ez az ember egész Székelyföldet, folyamatosan védekezésre kényszerítve a választott vezetõket, itt az ideje, hogy a közösség ezt ne tûrje tovább, s túl a háborgáson maga is cselekvésre szánja el magát. Reméljük, hogy több gyergyószentmiklósi polgár élni fog a felkínált lehetõséggel, illetve még inkább azt, hogy ezt a példát más települések is követni fogják.

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Kovászna megye, Románia, 21. század

Immár bírósági szakaszba érkezett a Kovászna megyei prefektushoz intézett petíciónk ügye is, ugyanis elsõ körben azt a választ adta, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat rendszeresen ellenõrzik a megyében, s azokat mindenhol maradéktalanul betartják, majd mikor kétségünket fejeztük ki, illetve azt kértük, hogy tegyen eleget törvényes kötelezettségének és oldja meg a petíciónkat, akkor azt azzal hárította el, hogy egyszer már válaszolt a kérésünkre, így a megismételt kéréssel kapcsolatban semmi további tennivalója nincs. Nem maradt tehát más választásunk, a törvényszékhez fordultunk.
A folyamat tehát elindult, s a hét elején kézhez kaptuk a prefektus válasziratát, s azzal együtt egy csomó mellékletet, köztük a petíciókat:

peticio

amin valaki alaposan bekarikázta az alapítvány nevét, majd ráírta, hogy Demeter urat arra kéri, fordítsa le románra.
Demeter úr pedig eleget tett a kérésnek, tessék megkapaszkodni, itt az eredmény:

peticio-roman-forditas

Történik mindez a 21. században, amikor a kisgyermekek is számítógépet használnak, de nem úgy Demeter úr, aki a jelek szerint csak a saját kezében bízik.
Mondhatnánk persze, hogy lelkük rajta, a forma akár el is hanyagolható, ha a tartalom rendben van. Igen ám, de ha az ember nekiveselkedik ennek a mûnek, akkor hamar rájön, hogy ez távolról sincs így, a fordítás hozzávetõleges, pontatlan. Így ha netán a prefektus pozitívan állt volna a petíciónkhoz, akkor ez lett volna a teljesítés akadálya. Ugyanis négy pontból álló kérések közül az elsõben még alá is húztuk, hogy a megyében mûködõ összes közintézményre vonatkozik a kérésünk, ezt Demeter úr nemes egyszerûséggel “institutii deconcentrate”-ként fordította, ami csak az állami intézmények megyei kirendeltségét jelenti, egy jóval szûkebb csoportot. S ami hasonlóképpen problémás, az indoklások lefordításával nem fárasztotta magát Demeter úr, így járt a petíció két utolsó bekezdése is, amelyekbõl a fordításban csak annyi szerepel, hogy kérjük, hogy a közvéleményt tájékoztassa rendszeresen az ellenõrzésekrõl és azok eredményérõl, illetve hogy tegye közzé a honlapján a szóban forgó két törvényt is. Márpedig aki megnézni a petíció eredetijét az remélhetõleg egyet fog érteni azzal, hogy mindkét esetben fontos dolgok vannak leírva az indoklásban.
Ilyen körülmények között paradox módon azt kell mondjam, hogy még szerencse, hogy a törvényes elõírásokat megszegve a magyar nyelvû petíciónkra román nyelvû válasz érkezett. Könnyû ugyanis belátni, hogy ha a hozzávetõleg lefordított petícióra adott választ Demeter úr szintén hozzávetõleg fordítja le magyarra, akkor valami olyasmi állt volna fenn, amit anno Karinthy megírt.

Kategória: Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Az ötödik

A nyár elején indított kezdeményezésünk e hónap elején lépett a konkrét megvalósítás szakaszába, ugyanis akkorra készült el az a típus-kereset, amit az Emberi Jogok Európai Bíróságára nyújthat be minden olyan magyar fiatal, aki a román írásbeli vizsga miatt nem kapott az idén érettségi oklevelet. Az azóta eltelt bõ két hét után pedig egy viszonylag kerek számot ünnepelhetünk, mert múlt héten postára került az ötödik panasz is. Ez nem egy nagy szám, az eltelt idõ sem hosszú, de néhány következtetést már le lehet vonni, s ezt érdemes is megtenni, azért, hogy a következõ hónapokban ez a szám a lehetõ legnagyobbra növekedjen.

Az elsõ dolog az, hogy idén is nagyon magas volt azoknak a száma, akiket az érettségi diszkriminatív jellege sújtott, ugyanis csak a három gyergyószentmiklósi középiskola végzõsei közül 43, azaz 16,5% esett ebbe a csoportba. 43 fiatal, aki egyetemre készült, szakmát szeretett volna tanulni, de ebben a román állam megakadályozta. Országos szinten, az egész romániai magyarság viszonylatában pedig ez a szám nyilván sokkal nagyobb, jogos tehát panaszt tenni és igen sokak számára nem mindegy, hogy a bíróság mikor fog ebben a kérdésben ítéletet mondani. Éppen ezért a kezdeményezés igencsak fontos volt s köszönjük azoknak, akik ezt különféle módon támogatták, ideértve az anyagiakat is..

A panasztevés lehetõségének megteremtése azonban csak az elsõ lépés, amit követnie kell a többinek is, nevezetesen minél több érintetthez el kell juttatni ennek a hírét, ezeket meg kell gyõzni, hogy érdemes és fontos lépniük, illetve meg kell adni nekik az összes szükséges segítséget, hogy a panaszt maguk is postázzák. E célból folytatunk tájékoztató kampányt minden elképzelhetõ csatornán, illetve vállaljuk azt is, hogy a potenciális panaszosok kezébe kész keresetet adunk, nekik csak az a dolguk hogy azt aláírják, utána a postázást (és az azzal járó költségeket is) az alapítványunk vállalja.

A tapasztalatunk az, hogy a frissen végzett fiatalok számára teljesen idegen a jog világa, ezért nem kis erõfeszítés nekik elmagyarázni, hogy mi is ez, mire jó, illetve hogy nem jelent számukra semmiféle kockázatot vagy veszélyt. Éppen ezért a gyakorlat azt mutatja, hogy csak egy felhívás elolvasása nyomán szinte senki nem jelentkezik, egyenként kell megkeresni az érintetteket, s elmagyarázni nekik azt, hogy mirõl is van szó s az mire jó. Ez sajnos nem megkerülhetõ, éppen ezért a kezdeményezés akkor lesz valóban sikeres, ha minél több olyan személy, intézmény/szervezet/jogvédõ kapcsolódik be, akik el tudják végezni ezt a munkát. Hála Istennek ilyen partnereink már vannak, de még van hely bõven, lehet jelentkezni és csatlakozni. Gondolunk itt elsõsorban szülõkre, rokonokra és tanárokra, de szakmai szervezetekre, ifjúsági szervezetekre és szövetségekre is, illetve az erdélyi magyar pártokra. Kérjük és várjuk õket, hogy vállalják ezt és keressenek meg, mert nemzeti közösségünk számára nagyon fontos témáról van szó.

Ilyen körülmények között ezúton is szeretnénk köszönetet mondani annak a hat fiatalnak (egy tavaly is öt idén), akik vállalták az úttörõ szerepet, bíztak bennünk és nagyfokú társadalmi felelõsségtudatról tettek tanúbizonyságot. Ugyanakkor bízunk benne, hogy példájuk másokat is arra fogja késztetni, hogy kövessék õket. Erre egészen január elejéig, tehát még több mint két hónapon keresztül mód van.

Az elmúlt idõszakban számos félreértéssel is találkoztunk, ezek eloszlatása is fontos. Éppen ezért szeretnénk itt is leszögezni, hogy a kezdeményezés kizárólag arról szól, hogy az érettségin mindenki egyenlõ feltételekkel méretkezhessen meg, ugyanannyi és ugyanolyan jellegû vizsgát kelljen letegyen. Ettõl teljesen független (s ezért nem idekeverendõ) például az, hogy meg kell-e tanulni románul, illetve hogy mikor és milyen módszertan szerint kell az állam nyelvét tanítani. Természetesen arról is lehet bárkinek véleménye, ellenben nem jó, ha összekeverünk dolgokat, az csak zavarja a tisztánlátást. Éppen ezért ezúton is arra kérünk mindenkit, hogy a kezdeményezésünk kapcsán ne kalandozzon el a témától, õrizze meg a szükséges rendet.

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Sumákolás minden szinten

Újabb határidõk teltek el, de továbbra is azzal szembesülünk, hogy a falusi polgármestertõl kezdve az államelnökig mindenki sunyít vagy sumákol, ha a nyelvi jogaink betartásáról van szó. Vegyük sorra:

1.
Szeptember hatodikán, tehát harminc nappal ezelõtt írtunk petíciót Vasláb polgármesterének:

peticio

Válasz erre nem érkezett, holott mint köztudott, a törvényes határidõ 30 nap. Tekintve hogy az pont szombati nap jár le, illett volna bár pénteken válaszolni rá, de erre hiába vártunk. Ha ellenben a helyzet nem változik a napokban, akkor megy majd a figyelmeztetés.

2.
A Hargita megyei prefektushoz intézett petíciónkról itt már volt szó, következzen most a folytatás. Ugyanis az augusztus 29.-én kelt levelünkre közel egy hónap várakozás után ez a válasz érkezett:

HR-prefektus-valasz-2

Itt hosszas maszatolás után az utolsó bekezdés a lényeg, mert abból kiderül, hogy esze ágában sincs úgy kezelni a petíciónkat ahogy azt a törvény elõírja (a jelzett problémákat kivizsgálni, ha szükséges akkor intézkedni, majd az egészrõl tájékoztatni a petíciót benyújtót). Következésképpen nem maradt más választásunk, esetében is bírósághoz fordulunk, a keresetet másodikán postáztuk, itt lehet követni a per alakulását.

3.
Végezetül hadd számoljunk be a negyedik petícióról, amit szintén augusztus elsején indítottunk útjára, témája pedig az a beadvány volt, amit az államelnök intézett az Alkotmánybírósághoz, azt kérve, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek az új közigazgatási törvénykönyv több olyan elõírását, amelyek már több mint tíz éve érvényben vannak. Ez ment el az elnöki hivatalba:

petitie

Erre augusztus 23.-án a következõ sokatmondó válasz érkezett:
“Petitia nr.13326 Data: 23-08 Domnule Zsolt Arus, Prin prezenta, va informam ca am primit memoriul dumneavoastra, adresat Presedintelui României, domnul Klaus-Werner Iohannis, înregistrat în cadrul Administratiei Prezidentiale sub nr. DRA1/13326/09.08.2018 si DL/1044/10.08.2018, multumindu-va pentru faptul ca ati ales sa va adresati Presedintelui României. Consilier de Stat Gabriel-Cristian Piscociu”
Vagyis tájékoztattak, hogy megkapták a petíciót és köszönték (vajon miért?) hogy az elnökhöz fordultunk.

Miután letelt a törvényes 45 nap és válasz nem érkezett, újabb levelet írtunk az elnöknek, amiben figyelmeztettük, hogy a petíciókat nem csak megköszönni kell, hanem meg is kell oldani. Erre szeptember 27.-én a követezõ választ kaptuk:
“Petitia nr.16184 Data: 27-09 Domnule Zsolt Arus, Asa cum v-am mai comunicat la data de 23 august, prin raspunsul nostru nr. DRA1/13326/2018, am primit petitia dumneavoastra si am luat act de punctele de vedere exprimate cu referire la sesizarea de neconstitutionalitate asupra Legii privind Codul Administrativ al României formulata de Presedintele României, domnul Klaus Iohannis. Cu stima, Consilier de Stat Gabriel-Cristian Piscociu”
Magyarul: Amint már közölték a korábbi levelükben, megkapták a petíciónkat és tudomásul vették az abban kifejezésre juttatott szempontjainkat.

Igen ám, de mi a petícióban nem csak álláspontokat fogalmaztunk meg, azok célja az volt, hogy jelezzük az elnöknek, hogy a beadványa több pontja ütközik az alkotmánnyal illetve Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekkel, s hogy alátámasszuk a petícióban megfogalmazott kérést, ami úgy szólt, hogy felkérjük az elnököt, hogy jelezze az alkotmánybíróságnak, hogy a beadványa 20., 24., 27. és 57. pontjait (melyek olyan jogokra vonatkoznak, amelyek jelenleg is érvényben vannak, a visszavonásuk tehát jogszûkítést jelentene) visszavonja. Éppen ezért ezt a “választ” nem fogadhattuk el, ezért újabb levélben kértük, hogy az elnök adjon konkrét választ a petíciónkra, vagyis mondja ki tisztán, hogy az éveinket elfogadta és visszavonta az említett pontokat, avagy kitart korábbi álláspontja mellett.

Erre múlt szerdán újabb mellébeszélés érkezett:
“Petitia nr.16508 Data: 03-10 Domnule Zsolt Arus, “Punctul de vedere” si “optiunea” Presedintelui României au fost exprimate în mod clar si limpede prin însusi textul sesizarii de neconstitutionalitate asupra Legii privind Codul Administrativ al României, Curtea Constitutionala urmând a se pronunta asupra criticilor formulate de Presedintele României. Solicitarea dumneavoastra “a posteriori” exprimarii vointei Presedintelui României nu are obiect si nu poate fi solutionata favorabil. Cu stima, Consilier de Stat Gabriel-Cristian Piscociu”
Magyarul: Az elnök világosan kifejezte az álláspontját az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában. Az önök késõbb érkezett kérésének nincs tárgya, ezért azt nem lehet kedvezõen megoldani.

Most tekintsünk el attól, hogy logikai nonszensz azt mondani, hogy egy kérésnek nincs tárgya (hisz onnan lehet tudni valamirõl hogy kérés, hogy van neki egy tárgy), s koncentráljunk a lényegre: megy tovább a sumákolás. Az elnök egyszerûen nem hajlandó állást foglalni se pro se kontra. Nem vállalja azt, hogy kimondja, hogy a támadhatatlan érveink ellenére kitart a jogkorlátozó álláspontja mellett, de arra sem hajlandó, hogy fejet hajtson az érvek elõtt és visszavonja a problémás pontokat a beadványából.
No de nem addig van az, ez egy elvi kérdés, éppen ezért neki is postáztunk egy utolsó figyelmeztetést, amiben jeleztük, hogy vagy ad egy konkrét és egyenes választ a petíciónkra (amiben világosan kimondja, hogy ezért és ezért visszavonja, avagy nem vonja vissza azokat a pontokat), vagy bírósághoz fordulunk. Ugyanis senki sem áll a törvény felett, egy petíciót ugyanúgy kötelessége megoldani egy falusi polgármesternek mint az állam elnökének.

Kategória: Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!

Tegyünk közösen azért, hogy szûnjön meg a magyar érettségizõk diszkriminációja

Mint köztudott, a romániai érettségi rendszere súlyosan diszkriminatív, mert azért, hogy ugyanazt az érettségi diplomát megkapják mint a románok, a magyar fiatalok két plusz vizsgát kell letegyenek.
Ez ellen tett panaszt a tavaly az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy olyan érettségizõ, aki a hat vizsga alapján diplomát kellett volna kapjon, de a plusz egy írásbeli vizsgája (a román) nem sikerült. A panaszát iktatták, s elõbb-utóbb dönteni is fognak róla, remélhetõleg kimondva, hogy Románia ezt a rendszert meg kell változtassa, igazságossá kell tegye.
Ebben a folyamatban segíthet, ha minél több panasz érkezik a bírósághoz ugyanebben a témában. E célból alapítványunk elkészíttetett egy típus-panaszt, s arra bíztatunk minden olyan fiatalt aki idén érettségizett és a román írásbeli miatt nem kapott diplomát, hogy annak felhasználásával maga is tegyen panaszt a Bíróságon. Ehhez minden segítséget megadunk, beleértve a postaköltség fedezését. Természetesen ettõl a panasztevõ helyzete nem változik, ellenben cselekedetével segítheti az utána következõket abban, hogy õk már ne szenvedjék el ezt a diszkriminációt.
Az elsõ panasz mai nap postázásra kerül, bízunk benne, hogy még sok fogja követni. A kérésünk az mindenkihez, hogy terjessze a hírt, s ha érintett, akkor jelentkezzen nálunk (Facebookon, vagy a szekler.monitor@sic.hu címen), hogy tudjuk ellátni a szükséges segítséggel, útmutatással.
Tegyünk közösen azért, hogy a következõ generációkat már ne érje igazságtalanság!

elso-panasz

Kategória: Felhívás, Tájékoztatás | Szóljon hozzá most!