Most, mikor mindenki a világjárvánnyal van elfoglalva, mikor mindenhol mindenki csak arról beszél, talán jól fog egy kivétel, fõleg ha az egy jó hír. Ezért hadd tájékoztassunk arról, hogy alapítványunk címére ma boríték érkezett Strasbourgból, az Emberi Jogok Európai Bíróságáról. Az már tapintásra kivehetõ volt, hogy a benne levõ lapok tûzõgéppel vannak összetûzve, ezért ki se kellett bontani a borítékot hogy már tudni lehessen, hogy jó hír van benne. (Ugyanis ha egy panaszt befogadnak, akkor az kap egy iktatószámot, s a befogadásról tájékoztató levéhez hozzátûznek egy öntapadó címkéket tartalmazó csíkot is, mely címkéken az iktatószám található, azért, hogy a késõbbi küldeményekre lehessen majd egyet-egyet felragasztani, ezzel könnyítendõ a Bíróság iktatójának a munkáját.) Ez már magában örömre adott okot, amit egybõl megduplázott az, hogy a borítékot felbontva két értesítõt és két rend címkét találtunk benne! Ez pedig azt jelenti, hogy immár négyre nõtt azon panaszaink száma, amelyeket a Bíróság befogadott. Ami nem nagy szám, de ennél többet nem is várhatunk, hisz ezidáig pont négy panaszt nyújtottunk be. Magyarán az összes benyújtott panaszunkat befogadta a bíróság, ami azt jelenti, hogy elsõ látásra úgy találták, hogy vannak bennük arra utaló jelek, hogy a romániai bíróságok az adott esetekben tisztességtelenül jártak el, az ország törvényeit megsértve ítélkeztek. Egyre biztosabban mondhatjuk tehát el, hogy jó úton járunk, a fejlemények visszaigazolják azt, hogy a jog eszközeivel is élni kell, azokkal is harcolni kell, ha eredményt akarunk elérni.
S hogy mirõl szól ez a két ügy?
Az elsõ teljesen egyértelmû volt, ugyanis Vasláb község polgármesterétõl kértük négy konkrét probléma megoldását, õ azokból kettõt megoldott, a másik kettõt nem. Ezért bírósághoz fordultunk, az pedig meglepetésünkre azt állapította meg, hogy a kéréseinket a polgármester megoldotta, tehát a keresetünk okafogyott. Ez a számtan nyelvén elmondva úgy hangzik, hogy a bíróság szerint 2=4.
A másodikban Kovászna megye prefektusát kértük, hogy biztosítsa a megyében a magyart nyelv használatára vonatkozó törvényes elõírások betartását, amit õ lényegében megtagadott, a bíróság pedig úgy ítélte meg, hogy a benyújtott kérésünket a prefektus megoldotta, ugyanis a megoldás lehet negatív (tehát elutasító) is. Azt figyelmen kívül hagyták, hogy amikor valaki egy törvény betartását kéri, akkor ez az eset nem állhat fenn, akkor csak a pozitív megoldás lehetséges.
kovasznai-prefektus-befogadva-603173520-20
Innen kezdve következik a türelmes várakozás, de az mindenképp örvendetes, hogy újabb két esetben kerültünk közelebb ahhoz, hogy az Emberjogi Bíróság mondja ki, hogy Romániában a bíróságokat használják eszközként a nyelvi jogok korlátozására.