Mindenekelõtt hadd nyugtassuk meg az olvasót, hogy a cím nem elírás, hanem utalás arra a módra, ahogyan a hazai bíróságok ítélkeznek, persze bizonyos esetekben. Mely eseteknek természetesen etnikai vonatkozásuk van.
S akkor nézzük konkrétan:
A Dan Tanasã féle ADEC hosszú évek óta zaklatja és cipeli bíróság elé a székelyföldi polgármestereket, azért, mert azok ki mernek tenni a hivatalukra egy magyar feliratot vagy pedig egy zászlót (legyen az Székelyföld vagy a település zászlaja). Ezekben a perekben a polgármesterek igen gyakran (de akár azt is mondhatjuk, hogy rendszeresen) felvetik azt, hogy jogi személyisége a településnek van csak, nekik nincs, így ellenük pert sem lehet indítani ilyen ügyekben (nem perképesek, románul: nu au calitate procesualã pasivã). A bíróságok pedig ezt a felvetés minden esetben elutasították, legtöbbször azzal, hogy a polgármester felelõs a törvények betartásáért, tehát igenis õ vonható felelõsségre az adott ügyben.
Lássunk erre néhány példát is.
A megtámadott Maksa polgármestere:
http://portal.just.ro/119/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=11900000000032064&id_inst=119
A 2018 április 12-i döntést kell nézni (Respinge exceptia lipsei calitatii procesuale pasive a pârâtei).
Csomafalva polgármestere:
http://portal.just.ro/96/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=9600000000042624&id_inst=96
Gyergyószentmiklós polgármestere:
http://portal.just.ro/96/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=9600000000042910&id_inst=96
És még egyszer Gyergyószentmiklós polgármestere, ezúttal Bukarestben:
http://portal.just.ro/3/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=300000000896052&id_inst=3
Csíkszereda polgármestere:
http://portal.just.ro/96/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=9600000000043021&id_inst=96
Stb, stb, a sort hosszan folytathatnánk, mert egészen a mai napig egyetlen esetben sem adott helyt egyetlen bíróság sem ennek a felvetésnek.
És akkor ma csoda történt, nézzék ezt:
http://portal.just.ro/96/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=9600000000046389&id_inst=96
Ebben az esetben a törvényszék elfogadta Neamt megye elnökének a felvetését és megállapította, hogy Neamt Megye Önkormányzatának nincs jogi személyisége, ezért nem perelhetõ, így a keresetet érdemi vizsgálat nélkül, ezen formai ok miatt elutasította.
Az gondoljuk mindenkinek egybõl feltûnt, hogy ebben az esetben az alperes Neamt megye önkormányzata, s így már nem olyan meglepõ a döntés, ami azzal jár, hogy a bíró meg sem kellett vizsgálja, hogy amúgy a felperesnek (a Székely Figyelõ alapítványnak) igaza van-e, jogos-e a kérése. A teljes képhez azonban még hozzátartozik egy fontos részlet, nevezetesen az, hogy eddig az összes olyan perben aminek a tárgya a székely zászlónak közterületrõl való eltávolítása volt a bírók egybehangzóan úgy döntöttek, hogy azt el kell távolítani, mert közterületen csak az ország és az EU zászlaját szabad kitûzni, illetve bizonyos esetekben más országok zászlaját. Ha tehát létezne a román igazságszolgáltatásban következetesség, akkor jóvá kellett volna hagyják a kérésünket ami ennek az ügynek a tárgya, nevezetesen Moldva zászlajának az eltávolítását Neamt váráról. No de el tudja valaki képzelni, hogy román bíróság ilyen döntést hozzon? Benne volt tehát a bíró a 22-es csapdájában, elõvette hát a kettõs mércét és jól kivágta magát. A moldvai zászló így egyelõre marad a vár fokán, de mi is gazdagabbak lettünk egy konkrét bizonyítékkal arra nézve, hogy a bíróságok etnikai alapon diszkriminálnak, kettõs mércét alkalmaznak. S ezt persze használni is fogjuk.
Az ítélet teljes szövege itt.