2000 óta van hatályban Romániában az a jogszabály, amelyik az EU 2000/43/CE számú direktíváját ülteti gyakorlatba, s bünteti a diszkriminációt, uszítást, megalázó viselkedést, stb. Lévén szó olyan cselekedetekrõl, amelyek minimum kihágást képeznek (de akár bûncselekmények is lehetnek), a jogszabály értelemszerûen a büntetõ eljáráshoz hasonló eljárást ír elõ, így a panasz benyújtásának nem feltétele az elkövetõ megnevezése illetve bármilyen személyes adatának (elsõsorban elérhetõség) megadása, így annak alapján akár ismeretlen elkövetõ ellen is panaszt lehet tenni (mely esetben az eljáró hatóság dolga megtenni a rendelkezésére álló lépéseket az elkövetõ azonosítására), egyetlen feltétel az, hogy bizonyítani kell olyan cselekedet elkövetését, amirõl joggal feltételezhetõ, hogy a jogszabály elõírásaiba ütközik. Ezen ügyek kezelésére a jogszabály létrehozta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (ODT), aminek nyomozási és büntetési hatásköre van, egy különleges igazságszolgáltatási szerve az államnak.
Ez eddig mind rendben is lenne, ellenben a Tanács megszövegezett majd elfogadott egy mûködési szabályzatot, amiben a jogszabályhoz képest plusz feltételeket szabott meg a (11. cikkely) panaszt benyújtók számára, nevezetesen hogy a panaszban szerepeljen a bepanaszolt neve és lakcíme, illetve jogi személy esetén megnevezése és székhelye. Ez által lényegesen nehezítette a sérelmet szenvedõknek azt a lehetõségét, hogy a sérelmükért elégtételt kaphassanak, illetve – s véleményünk szerint társadalmi szempontból ez a nagyobb gond – annak a lehetõségét, hogy a jogszabályt megsértõk elnyerjék a jogos büntetésüket. Ugyanis ez által valósággal felkínálták az arra hajlamos személyeknek a büntetlenül elkövethetõ jogsértés lehetõségét, ily módon hozzájárulva ahhoz, hogy a közbeszédet elárassza az a szenny, amit mindannyian tapasztalunk nap mint nap. Holott még egy álnéven létrehozott és profilkép nélküli Facebook oldalról is ki lehet deríteni, hogy annak ki a tulajdonosa, azért, hogy meg lehessen büntetni ha törvényt sért.
Túl azon, hogy ez által az ODT hozzáadott a törvényhez (ami önmagában tilos), még az Alkotmányt is megsértette, ugyanis a petícióhoz való jog az Alkotmányban van rögzítve, s ugyanott található az is, hogy alkotmányos jogot csak jól megindokolt esetben és törvény által szabad korlátozni.
Mi ezzel 2023-ban szembesültünk, amikor a nagykárolyi szoboravatás kapcsán panaszt tettünk egy olyan személy ellen, aki Bukarestbõl utazott oda, s már elõzetesen is uszított a rendezvény ellen a Facebookon. A panaszban a nevét megadtuk, ellenben amikor az ODT-tõl felszólítást kaptunk, hogy adjuk meg a lakcímét is, akkor arra azt válaszoltuk, hogy azt nem tudjuk, ellenben ismerve a nevét és hogy Bukarestben lakik, a lakosság-nyilvántartó közszolgálattól õk azt meg tudják kapni. Ellenbe ahelyett hogy ennek megfelelõen jártak volna el, elfogadták a 279/2023-as Határozatot, amiben elutasították a panaszunk megoldását azért, mert nem adtuk meg a bepanaszolt személy lakcímét.
Tekintette arra, hogy a szabályzatuk fent említett elõírása nyilvánvalóan jogsértõ, egyrészt bíróságon támadtuk meg ezt a határozatot, másrészt felszólítottuk az ODT-t, hogy törölje a szabályzatából ezt az elõírást, majd miután azt megtagadta, bírósághoz fordultunk és azt kértük, hogy a bíróság kötelezze az ODT-t a szabályzata módosítására. Nem utolsósorban – tudva azt, hogy a 279/2023-as határozat elleni perünket nem sok esélyünk van megnyerni míg az ODT szabályzatának az említett elõírása érvényben van, kértük annak a pernek a felfüggesztését mindaddig, míg a szabályzat módosítását célzó perben jogerõs ítélet születik (mely kérést jóvá is hagyták).
Ez utóbbi per nem volt bonyodalmaktól mentes (hogy csak egy apróságot említsünk: a keresetet tavaly február nyolcadikán postáztuk, s elsõ nekifutásra az ODT azért kérte a kérésünk elutasítását, mert szerintük az tárgytalan, ugyanis az eredeti szabályzatot – amit megtámadtunk – egy nappal korábban maga az ODT érvénytelenítette mindenestõl, mert elfogadott egy új szabályzatot. Mely új szabályzat nyilván tartalmazta ugyanazt a jogsértõ elõírást, csak egy másik cikkelyben), de végül alapfokon nyertünk, s csodák csodájára az ODT nem fellebbezett, tehát ez az ítélet jogerõre emelkedett. Hab a tortán az, hogy a per folyamán kiderült, hogy évek óta maga az ODT követ el futószalagon diszkriminációt, ugyanis nem csak mi, mások is tettek már panaszt olyan személy ellen, akinek nem tudták a lakcímét, s minden olyan esetben a panaszukat formai ok miatt, érdemi kivizsgálás nélkül utasította el az ODT, miközben amikor az ODT hivatalból indított kivizsgálást (a Tanács valamelyik tagjának a kezdeményezésére), akkor a bepanaszolt személy lakcímét a lakossági nyilvántartótól szokták kikérni, amint azt a bíróság kérésére õk maguk írásban beismerték (2. oldal utolsó bekezdés)!
No de lényeg a lényeg: a bíróság törölte a szabályzatból a jogsértõ elõírást, így már azokat a panaszokat is ki kell vizsgálja az ODT, amelyekben nem szerepel a bepanaszolt személy lakcíme illetve székhelye. Erre az elsõ bizonyítékot pont a korábban felfüggesztett perünk szolgáltatja, ugyanis a szabályzat elleni perben született ítélet jogerõre emelkedése után kértük annak újraindítását, ami meg is történt, s a bíróság érvénytelenítette a 279/2023-as határozatot és kötelezte az ODT-t, hogy oldja meg érdemben a panaszunkat.
Végezetül egy kérés az olvasókhoz: ha valaki diszkrimináció, megalázás vagy uszítás áldozata lesz (konkrétan: ez itt Románia, ,a magyaroknak nem szabad ezt vagy azt; a magyarok ilyenek vagy olyanok; a magyarokkal ezt vagy azt kellene tenni), az ne nézze azt tétlenül, hanem tegyen panaszt az ODT-nél. Ugyanis társadalmi érdek az, hogy a közbeszéd minõsége javuljon, ehhez pedig az kell, hogy az emberek tudják, hogy a tetteiknek következményei lehetnek, s gondolják meg kétszer is, hogy nyilvánosan teret engednek-e magyarellenes érzelmeik megnyilvánulásának. Tapasztalatból mondjuk, hogy azok, akik ellen több panaszt is megfogalmaztunk, mostanában már csak elvétve követnek el hasonló cselekedeteket, sokkal óvatosabbak lettek, s még a megnyilvánulásaikhoz érkezõ hozzászólásokat is figyelemmel kísérik, törlik azokat, amelyek miatt számonkérésre számíthatnak. Tudjuk, hogy egy ilyen panasz megfogalmazása nincs mindenkinek a kisujjában, ezért ismételten jelezzük, hogy elegendõ hozzánk fordulni (szekler.monitor@sic.hu), mi segítünk az egész folyamat lebonyolításában.