Sajátos

Hogy – hogy nem, az idén az RMDSZ árnyékjelentést készített a Kisebbségi Keretegyezmény romániai alkalmazásáról. Jobb késõbb mint soha, mondhatnánk, habár azt is meg kell állapítani, hogy eddig igen nagy önmérsékletrõl tettek tanúbizonyságot, hisz Románia 1995-ben ratifikálta az egyezményt, tehát huszonegyedik éve szegi meg folyamatosan a vállalásait. Ilyen téren az újdonság (s egyben rossz hír) az, hogy ezt egyre szélesebb körben és egyre nagyobb vehemenciával teszi.
Az árnyékjelentés puszta léte is, meg annak tartalma is számos meglepetést rejteget, ezek közül hadd utaljak most csak egyre:
A jelentés tizenkilencedik oldalán szóvá teszik, hogy a polgári perekben ha a felek idegen (értsd: nem román) nyelven készült dokumentumot terjesztenek a bíróság elé, akkor ahhoz kötelesek mellékelni annak hivatásos fordító által készített hitelesített fordítását is, holott a Keretegyezmény ratifikálása révén Románia vállalta, hogy a fordításokat olymódon oldja meg, hogy az a feleknek ne jelentsen plusz költséget.
Helyes meglátás, ez valóban így van, magam is utaltam rá többször és több helyen. Sõt, azt is hozzá lehet tenni (habár az árnyékjelentés ezt elmulasztja), hogy ez a vállalás nem csak a Keretegyezményt ratifikáló 33/1995-ös törvényben szerepel, hanem – a nagyobb nyomaték kedvéért – rögzítve van az alkotmányban is.
Már itt támad az embernek némi hiányérzete, mert azt gondolná, hogy ha egy témát felvetnek, akkor azt alaposabban teszik, kibontva annak ágait és bogait. Például az sem lényegtelen információ, hogy az új Polgári Perrendtartási Törvénykönyvet 2010-ben fogadta el a parlament, hét évvel az alkotmány után. Ami rendes körülmények között azt kellene jelentse, hogy annak szigorú figyelembevételével, de – lévén Romániáról szó – az is megeshet, hogy ennyi idõ alatt ez-az már feledésbe merül.
Kicsit utána ásva a témának az a sanda gyanú is megfogalmazódott bennem, hogy az árnyékjelentés készítõi is azt remélték, hogy az általuk kárhoztatott törvénycikkely keletkezési körülményei feledésbe merülnek. Pechükre ma számos, az emlékezetet segítõ eszköz és módszer létezik! Nézzük hát:
2010-ben a második Boc kormány regnált az országban, a kormánykoalíció egyik tagját pedig úgy hívták, hogy Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A Törvénykönyv tervezetét pedig – nem meglepõ módon – a kormány terjesztette be a parlamentbe. Ennek tagja volt miniszterelnök-helyettesként maga Markó Béla (a “voltelnök”), rajta kívül pedig volt még három magyar miniszter, Kelemen Hunor (vanelnöl), Cseke Attila és Borbély László. Plusz volt a kormánypalotában egy csokor államtitkár meg egyéb kormányzati tisztviselõ. S innen indult ez a méltán kárhoztatott törvénytervezet!
Elsõ körben a Szenátus asztalára került, azaz helyesebb azt mondani, hogy a szenátus fiókjába, ahol sikerült úgy megbújnia, hogy észrevétlen eltelt a hallgatólagos elfogadás határideje, ezért mindenféle vita és szavazás nélkül küldték tovább a Képviselõházba.
A képviselõházban egy külön szakbizottságot hoztak létre a tervezet véleményezése végett, ennek tagja volt Cseke Attila, Márton Árpád és Máté András Levente. Hogy a bizottságban milyen munka zajlott arról nem szólnak a krónikák, csak annyit lehet tudni, hogy alapos munkát végezhettek, mert a jelentésüket 2009 november 13 helyett 2010 június tizedikére készítették el, illetve hogy az kedvezõ volt, a törvény elfogadását javasolta a plénumnak. Az pedig nem sokat kérette magát, rá nyolc napra 213 támogató szavazattal, egyetlen tartózkodással el is fogadta. Nem mellékes apróság az, hogy a 213 között volt az RMDSZ-nek mind a 17 képviselõje, név szerint (mert megérdemlik, hogy ezt rögzítsük az utókor számára):
Antal István
Béres Stefan Vasile
Derzsi Ákos
Erdei Dolóczki Isván
Farago Petru
Farkas Anna-Lili
Kerekes Károly
Korodi Attila
Kötõ Iosif
Lakatos Petru
Márton Árpád-Francisc
Máté András-Levente
Olosz Gergely
Pál Árpád
Pálfi Mózes Zoltán
Petö Csilla-Mária
Seres Dénes.
Így született hát meg az a törvénykönyv, amit most az RMDSZ – ismétlem: joggal – kritizál. Csak hát nem lehet nem feltenni azt a kérdést, hogy eddig miért hallgattak? Netán most vették észre ezt a diszkriminatív elõírást, annak idején csak úgy, olvasatlanul szavazták meg a törvényt?

Kategória: Ez Románia, igazságszolgáltatás Romániában, Kampány-ügyek, Politika, RMDSZ | A közvetlen link.

Sajátos bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Nem értem! | Árus Zsolt

Vélemény, hozzászólás?