A “Bukaresti Táblabíróság” turisztikai ügynökség

Volt idõ, amikor azt hittem, hogy már mindent tudok a román igazságszolgáltatásról, engem már meglepetés nem érhet. Ez azonban rég elmúlt, ma már tudom, hogy nem csak az emberi butaság, de a román bírók fantáziája is végtelen, így rendszeresen tudnak olyan ítéleteket hozni, amelyekre csak annyit lehet mondani, hogy ezt azért mégsem gondoltam volna.

Itt van bizonyítékképen az a történet, ami még valamikor 2019-ben kezdõdött, amikor az európai méltóság zászlóvivõje panaszt tett a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál Csíkszenttamás polgármestere ellen, mert állításuk szerint a község Facebook oldala kizárólag magyar nyelvû, ami sérti az õsi román nemzet fiainak a jogait meg érdekeit. A Tanács alaposan megvizsgálta a panaszt, s arra a következtetésre jutott, hogy az illetõ oldal valóban Szenttamásról szól, de nem a község hivatalos oldala, ezért nem sért törvényt az, hogy nincs román változata, illetve ilyen körülmények között a polgármester semmiképp nem vonható felelõsségre ezen ok miatt.

A nemrég képviselõvé avanzsált panaszost persze ilyen könnyen nem lehet lerázni, õ a bírósághoz fordult, s kérte a Tanács határozatának a megsemmisítését, illetve hogy a bíróság kötelezze a Tanácsot egy új határozat elfogadására, amiben megállapítja a diszkrimináció tényét. A per eddigi története itt található, s mint látható alapfokon a Bukaresti Táblabíróság helyt adott a keresetnek.

Idõközben az ítélet indoklása is elkészült, s hála egy igen hasznos honlapnak immár közkincs is, itt olvasható. Szerencsére a szöveg se nem túl hosszú, se nem túl bonyolult, így románul tudók akár magukra is kiélvezhetik minden báját, de azért hadd emeljek ki belõle két dolgot:

  1. Az elsõ egy mondhatni apróság, de ezért mégis szóra érdemes. Azt mondja ugyanis a bíró, hogy a szóban forgó oldal magyar nyelvû, márpedig õ utánanézett a Wikipédián és onnan tudja, hogy a község lakóinak 1,36% nem magyar anyanyelvû, számukra tehát nem elérhetõek az ott közzétett információk. Mert bizonyára – mondom én – az a kevesebb mint másfél százalék valamiféle burokban él ott, büszkén és keményen egy magyar szót meg nem tanul, csakazértse!!! Arról nem beszélve, hogy fordított esetben 19,99% magyar jogai és érdekei picit sem hatják meg a bírókat, mert ha nincs ki a minimum 20%, akkor fügét nekik!
  2. A második ellenben egy valódi csemege, olyan csúcs, amit nehéz lesz egyhamar valakinek megdönteni. Szó szerint így hangzik: “În plus, lipsa informatiilor în limba românã pe pagina de facebook face locul necunoscut pentru vizitatorii români care ar dori sã exploreze turistic aceastã zonã, în cazul în care se informeazã si de pe facebook.” Vagyis mivel a román nyelvû információk hiányoznak arról az oldalról, azért a hely (mármint Szenttamás) láthatatlan marad azon potenciális román turisták számára, akik amúgy ellátogatnának arra a vidékre, s e célból a facebookról is tájékozódnak! Ezért a mondatért gondolom a bíró nevét beírja az aranykönyvébe az összes Szenttamáson mûködõ turisztikai vállalkozó, hisz az mégis csak példátlan, hogy a Bukaresti Táblabíróság turisztikai ügynökségeket megszégyenítõ módon lép fel az érdekükben, tesz azért, hogy a potenciális román turisták rájuk találjanak, ott költsék el a pénzüket. Sõt, az sem kizárt, hogy hálából ezek a cégek (feltéve hogy léteznek) mostantól a profitjukból a Bukaresti Táblabíróságot fogják támogatni.
    Mint köztudott, a romániai igazságszolgáltatás (is) alulfinanszírozott, de lám, van kiút! Némi fantáziával egy bíróság sokat tehet azért, hogy szûkös anyagi forrásait némi plusz keresettel megfejelje.
Kategória: Államérdek, Ez Románia, igazságszolgáltatás Romániában, megáll az ész!, Politika | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?