Felhívás székelyföldi önkormányzati vezetõkhöz

Az köztudott, hogy Dan Tanasã és az általa alapított egyesület évek óta zaklatják a székelyföldi önkormányzatokat, hadakozva magyar feliratokkal és mindenféle közösségi jelképekkel. Azt is tudni lehet, hogy akik nem engednek a felszólításának azok ellen pert szokott indítani, s azokat a pereket az esetek nagy részében meg is nyeri.
Fontosnak tartjuk leszögezni azt is, hogy az állam törvényeit – legyenek azok esetenként bármennyire indokolatlanok és sértõek a magyar közösség számára – mindenkinek be kell tartani, ez egy jogállamban alapvetõ követelmény.
Ezeket elõrebocsátva két dologra szeretnénk felhívni az önkormányzati vezetõk figyelmét:

  1. A Tanasã féle egyesület az esetek jelentõs részében olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyeknek nincs semmi jogalapja. Éppen ezért azokat – a megfelelõ indoklással – minden további nélkül vissza lehet, illetve vissz kell utasítani. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy Tanasã azzal dicsekszik, hogy az utóbbi napokban két önkormányzat is eleget tett megalapozatlan kéréseinek.
  2. Nehezen képzelhetõ el az, hogy a romániai magyarság helyzete nemzetközi nyomás nélkül javulni fog. A nemzetközi támogatás megszerzésének ellenben feltétele az, hogy minél több konkrét bizonyítékot tudjunk felmutatni arra nézve, hogy a román állam sérti az alkotmány és a törvények által garantált jogainkat. Éppen ezért fel kell vállalni az ADEC által indított pereket, még akkor is, ha azokban várhatóan kedvezõtlen ítélet fog születni, ugyanis minden ilyen per egy ilyen bizonyíték. Ilyen téren legyen irányadó ugyanakkor az is, hogy amit erõvel elvesznek tõlünk, azt késõbb még vissza lehet szerezni, de amirõl mi önként lemondunk, azt még bár visszakérni sem lesz többé jogunk.

Amint azt már számos esetben elmondtuk, a Székely Figyelõ Alapítvány évek óta dolgozik ezen a területen, jelentõs tapasztalatra tett már szert és térítésmentesen biztosít jogi segítséget minden önkormányzatnak. Elmondhatjuk ugyanakkor azt is, hogy már több ilyen ügyet vittünk az Emberjogi Bíróság elé, ahol ezek a panaszaink átmentek az elsõ szûrõn, befogadhatónak minõsítették azokat. Kérjük tehát az önkormányzati vezetõket, hogy már akkor forduljanak hozzánk tanácsért és segítségért, amikor valamilyen felszólítást kapnak a Tanasã-féle egyesülettõl, hogy vegyék igénybe a segítségünket illetve vegyék fel a harcot ezekkel a jogtalan követelésekkel, legyenek valódi vezetõi közösségeiknek, védelmezõi közösségi értékeinknek és jogainknak.

Kategória: Felhívás | Hozzászólás most!

Íme a kettõs mérce

Mint köztudott, az elmúlt években jogerõs bírói ítéletek egész sora mondta ki (jellemzõen a Dan Tanasã féle egyesület kérésére), hogy a román alkotmány és az államnyelv elleni merénylet nyilvános helyen magyar nyelvû szöveget a román mellé, s nem alája elhelyezni. S mivel bírói ítéletekrõl van szó, azokat be kellett tartani, másképp az érintettek csillagászati büntetéseket kockáztattak.
Tudva azt, hogy Románia a “kisebbségek Kánaánja”, egy olyan ország, amelyik számos nemzetközi egyezményben vállalt garanciát arra, hogy tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait, sejthetõ, hogy ezek az ítéletek nélkülözik a jogalapot. De hogy ez több legyen mint sejtés, nemrég két próba-pert indítottunk, melyekben azt kértük, hogy a bíróság kötelezzen román hatóságokat, hogy idegen nyelvû szövegeket a román nyelvû alá helyezzenek át. Nem meglepõ módon alapfokon mindkét pert elvesztettük, s mivel az egyik perben már az ítélet indoklását is megkaptuk, így immár lehetõség van két konkrét esetet összehasonlítani:

1.
Az elsõ a 937/96/2018-as ügy, amelynek tárgya ezek a feliratok:

inscription-theater.jpg

Az ADEC véleménye szerint ezek törvénysértõek, ezért bírósághoz fordult, a következõ kéréssel:

complaint-937.pdf

Válasziratában a város polgármestere arra az álláspontra helyezkedett (amint az az alább látható ítélet 7. oldalán látható), hogy ebben az esetben két releváns jogszabály létezik (az 500/2004-es törvény, amelyik azt mondja ki, hogy a román és a más nyelvû szöveget ugyanolyan méretû és típusú betûkkel kell írni, és a 215/2001-es törvény, amelyik azt mondta ki, hogy olyan településeken ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot, a közérdekû információkat magyarul is közzé kell tenni), márpedig ezek a feliratok mindkét törvény elõírásainak megfelelnek.
Annak ellenére, hogy ez az álláspont helyes, íme mit döntött a bíróság:

decision-40-2019.pdf

Amint a 9. oldalon látható, a bíróság véleménye szerint nem az említett két jogszabály érvényes ebben az esetben, hanem az 1206/2001-es Kormányhatározat, amelyik azt mondja ki, hogy az intézmények magyar nyelvû névtábláját a román nyelvû alá kell elhelyezni. Látható módon a bírót egyáltalán nem zavarta az a tény, hogy az említett névtáblák az elõírásnak megfelelõ módon megtalálhatóak a bejárat mellett, ezeknek a feliratoknak semmi közük azokhoz.


  1. A második a 40/43/2020-as ügy, aminek a tárgya egy a kormány honlapján található fénykép, amin román és angol felirat van, egy szintem elhelyezve:

Romanian-government.jpg

Nyilvánvaló módon a két eset teljesen egyforma, ezért az általunk beadott panasz szinte szó szerinti másolata az ADEC panaszának, ugyanazt az érvelést és ugyanazokat a jogi hivatkozásokat használtuk mi is:

complaint-40.pdf

Válasziratában a kormányt azt közölte (amint az az alább látható ítélet 4. oldalán látható), hogy ebben az esetben egy releváns jogszabály létezik,az 500/2004-es törvény, márpedig ezek a feliratok ezen törvény elõírásainak megfelelnek.
S itt érkezik a meglepetés (?), ugyanis ebben az esetben a bíróság az elõbbivel ellentétes döntést hozott:

decision-35.pdf

Amint az 5. oldalon látható, abban az áll, hogy a releváns törvény az 500/2004-es, s mivel a kormány azt betartotta, ezért a kérésünk megalapozatlan.

Konklúzió:

Nyilvánvaló módon igaz az, hogy az ilyen esetekre érvényes törvény az 500/2004-es, ami a fent jelzett elõírást tartalmazza.
Hasonlóképpen nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy a román az állam hivatalos nyelve azt jelenti, hogy azt használják a közhivatalokban (tehát minden közalkalmazott köteles ismerni) és azon készülnek a hivatalos dokumentumok. De ennyi, semmi több, szó nincs arról, hogy magasabb rendû lenne mint más nyelvek, vagy hogy más nyelvû szöveget csak a román alá lenne szabad elhelyezni, ezek sovén kitalációk.
Éppen ezért teljesen törvényesek a kormány honlapján található fényképek (van még az általun vitatotton kívül akárhány ugyanolyan), nem törvénytelen a személyi igazolványok feliratozása (ahol a francia és az angol szöveg a román mellett és nem alatt van), és így tovább.
Ha ellenben a kisebbségek “példa értékû” kezelésen a téma, akkor két dolog történik:

  • Azon jogszabályokba, amelyek tárgya az, hogy intézmények kötelesek valamit kisebbségi nyelven is feltüntetni, a szabály alkotói mindig gondosan beleírják azt is, hogy azt a román szöveg alá kell írni.
  • Minden más esetben a bíróságok az 500/2004-es törvény helyett az 1206/2001-es Kormányhatározatot alkalmazzák, annak ellenére, hogy azt törvény tiltja. (Ugyanis a Polgári Törvénykönyv 10. cikkelye világosan kimondja, hogy az analógia alkalmazása tilos, minden olyan jogszabályi elõírás ami eltér az általános szabálytól s jogokat korlátoz, kizárólag az adott jogszabályban meghatározott helyzetekben alkalmazható. Következésképpen az intézmények névtábláira vonatkozó szabály nem alkalmazható semmilyen más felirat esetében.)
Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Van az a szint…

Tavaly december 18-án – annak apropóján, hogy aznap volt a kisebbségek napja – nyílt levél formájában egy petíciót intéztünk az államelnökhöz:

scrisoare-deschisa-18-decembrie.pdf

Ebben jeleztük neki azt, hogy számos gonddal szembesülnek a kisebbségek az év minden napján, s azok közül kiemeltünk két fontos témát:

  1. Azt, hogy a különféle hatóságok azok, amelyek ahelyett hogy védenék a kisebbségeket, a jogaik megszegésében járnak elöl.
  2. A hazai közbeszédet a kisebbségek viszonylatában a gyûlöletbeszéd uralja, s ez ellen hiába tettünk számos panaszt az illetékes hatóságokhoz (ügyészségek, Diszkriminációellenes Tanács), azok felületesen és elnézõen kezelik a panaszokat.

Ezekre való tekintettel azt kértük az elnöktõl, hogy élve alkotmány adta jogaival, illetve eleget téve alkotmányos kötelességeinek, vállaljon szerepet ezen gondok megoldásában. Azt kértük, hogy bizonyítsa be, hogy minden román állampolgár elnöke, beleértve a kisebbségeket is, s tegyen azért, hogy valóság legyen az alkotmány 4. cikkelye, amelyik kimondja, hogy Románia az összes állampolgárának közös hazája, függetlenül azok nemzetiségétõl, etnikumától, anyanyelvétõl, stb.
Végezetül felajánlottuk, hogy ebben a munkában partnerei leszünk, nem csak az által, hogy jelezzük neki a konkrét gondokat, de az által is, hogy megoldási javaslatokat teszünk neki.

A petícióra a törvényes 45 napon belül nem érkezett válasz, sõt, az után sem, így idén február 18-án újra elküldtük. Válasz továbbra sem jött, ezért április 24-én újraküldtük, ezúttal azt is jelezve, hogy ha továbbra sem kapunk választ, akkor a közigazgatási bírósághoz fogunk fordulni, ugyanis a petíciók megoldásának van egy törvényes módja, azt mindenki köteles betartani. S mivel további 45 nap eltelte után sem kaptunk választ, folyó hó 11-én be postáztuk a Marosvásárhelyi Táblabíróságra a keresetet, amiben azt kérjük, hogy a bíróság kötelezze az elnököt a petíció megoldására.

Ahhoz, hogy tegnap délután befusson a válasz. Mondhatnánk úgy is, hogy a várva várt válasz, de nem mondjuk, s ennek oka van. Ugyanis a május húszadikai keltezésû (!!!) válasz így néz ki:

Raspuns-DRAI… pdf

Magyarul: Jelzik, hogy megkapták a levelet, köszönik, hogy az elnökhöz fordultunk, s reményüket fejezik ki, hogy a továbbiakban is tájékoztatjuk õt az álláspontunkról, valahányszor azt szükségesnek fogjuk találni.
Mit lehet erre mondani? Van az impertinenciának az a szintje, amirõl eddig ezt gondoltuk, hogy nincs.

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Egy intézmény, amelyik dolgozik

Amint az alább olvasható válaszok igazolják, hála a Fennvalónak az Audiovizuális Tanács – ellentétben bíróságokkal, ügyészségekkel, esetenként még a Diszkriminációellenes Tanáccsal is – továbbra is az az intézmény, amelyik teszi a dolgát. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tökéletesek, mert mint látható, április 30-án (Iohannis elnök elõzõ napi performansza nyomán) hét panaszt tettünk, s a Digi24-et, Antena 3-at illetve a România TV-t akkor nem büntették meg (holott rászolgáltak azok is), de az arány elfogadható.
Már csak az kellene, hogy a visszaesõkre rójanak ki akkora büntetéseket, amelyek már gondolkodóba ejtik õket, illetve jusson eszükbe, hogy kirívó esetekben úgy is dönthetnek, hogy valamely adó mûködését egy idõre felfüggesztik, sõt, a licencét is visszavonhatják, véglegesen. Amit e célból megtehetünk, azt mi megtesszük, figyeljük az adásokat és ha törvénysértést észlelünk, akkor panaszt teszünk.

Raspuns CNA-1
Raspuns CNA-2

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Választható?

A kifejezés az oktatás területérõl ismert például, ahol ugyebár vannak kötelezõ és választható tantárgyak. De mivel Románia számos tekintetben atipikus ország, ezért ne lepõdjünk meg ha azt tapasztaljuk, hogy a jog területén is érvényes, eleve két értelemben. Egyrészt vannak törvények amelyek betartása kötelezõ, s vannak olyanok, amelyek esetén ez választható. Másrészt pedig vannak, akik számára a törvények betartása kötelezõ, míg vannak olyanok, akik számára ez választható. Az elsõre egyfajta friss példa a személyes adatok védelmérõl szóló törvény, amit a kormány parancsára most szerte az országban minden vendéglõ és kocsma köteles megszegni. A másodikra pedig a Belügyminisztérium, amint a következõkbõl kiderül:
A román alkotmány 120. cikkelye kimondja, hogy ott ahol jelentõs számban élnek egy kisebbséghez tartozó állampolgárok, ezek használhatják az anyanyelvüket mindenféle hatósággal való viszonyukban. Hangsúlyozzuk hogy mindenféle, legyen az helyi, megyeik vagy valamely állami hatóság helyi kirendeltsége.
Ezt a szabályt erõsíti az érvényben levõ Közigazgatási Törvénykönyv 94. cikkelye.
Egy ilyen közhatóság például a rendõrség, s ezen elõírások alapján fordultunk egy közérdekû adat-igényléssel pár napja a gyergyószentmiklósi rendõrséghez. A válasz pedig ez:

rendorseg-valasza

(Azok számára akik nem értik: arra kérnek, hogy nyújtsuk be a kérést román nyelven.)
Félreértés ne essen, ez nem szól semmiféle helyi indulatról vagy akaratról, a rendõrparancsnok azt tette, amit számára egy miniszteri rendelet elõír. Eme rendelet pedig (itt van) egészen friss, már a környéken ólálkodott a koronavírus, amikor a belügyminisztérium kiadta, s a 20. cikkelyben valóban az áll, hogy ezt kell válaszolni akkor, ha valaki nem román nyelven fordul a rendõrséghez. Röviden: a belügyminisztérium semmibe veszi az alkotmányt és egy érvényben levõ törvényt, s azokkal ellentétes eljárásra kötelezi lényegében az alárendelt intézményeit.
Következéskeppen ismét az van, hogy ahhoz hogy megoldódjon egy probléma (nevezetesen hogy megkapjuk a rendõrségtõl a kért adatokat) két lehetõségünk van: vagy engedünk a jogtalan kérésnek és lemondunk arról, hogy használjuk az anyanyelvünket a közigazgatásban, vagy pedig elõzetesen rá kell vegyük a belügyminisztériumot arra, hogy hozza összhangba ezt a rendeletét az érvényes törvényekkel. Nem meglepõ módon ez utóbbit választottuk, mert ez a rendelet nagy számú állampolgár jogait sérti, tehát a megváltoztatása elsõbbséget élvez.

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Számvetés-féle

Jó pár hete vagyunk többé-kevésbé bezárva, ellehetetlenítve, miközben a közbeszédben szinte-szinte csak a koronavírusról esik szó, mintha minden más megszûnt volna. Természetesen ez csak látszat, amit mondhatni fényesen igazol az, hogy ez idõ alatt is volt bõven tennivaló a jogvédelem területén. Vegyük hát fel a beszámoló fonalát ott, ahol február elején letettük, s lássuk mi mindent tettünk azóta. Nem föltétlen idõrendben, inkább témák szerint csoportosítva:

  1. Kezdjük azzal a területtel, ami a legjobb esélyekkel kecsegtet eddigi tapasztalataink szerint, vagyis az Audiovizuális Tanáccsal. Ott az elmúlt hetekben kilenc panaszt tettünk, a Digi24, Antena3, Realitate Plus, România TV és a B1 adók ellen, nagyobb részt a Iohannis elnök április harmincadikai kirohanása után, s azért, mert a bepanaszolt adók nem voltak pártatlanok, maguk is uszítottak. Ilyen téren a prímet mostanában a Realitate Plus viszi, a kilencbõl négy panaszt ellenük tettünk, mert olyan szinten mûvelik a hazudozást és uszítást, amire egy ideje azért kevesebb példa van szerencsére.
  2. A Diszkriminációellenes Tanácshoz nyolc panaszt nyújtottunk be február eleje óta, a bepanaszoltak az Adevãrul (a ditrói pékség ügye kapcsán); a szokásosnak nevezhetõ uszítás miatt Dan Tanasã (2 ízben) és Mihai Tîrnoveanu (3 ízben); a Belügyminisztérium (mert a kijárási korlátozás idején kitöltendõ nyilatkozatok esetében lényegében megtiltotta a magyar nyelv használatát) és a belügyminiszter (aki az ortodox Húsvét idejére engedményeket adott felekezeti alapon, úgy, hogy arra nem volt joga).
  3. Egy külön fejezetet képez a Tîrnoveanu-féle, március elsején szervezett bukaresti tüntetés, ami álláspontunk szerint törvénytelen volt. Azzal kapcsolatban egyelõre az adatgyûjtés idõszakában vagyunk, ugyanis az illetékes hatóságok nem hajlandóak kiadni közérdekû információkat, így kénytelenek voltunk pert kezdeményezni a fõpolgármester illetve a bukaresti rendõrség ellen. Azok nyomán – remélhetõleg – kézhez fogjuk kapni azokat az iratokat, amelyek alapján el lehet majd dönteni, hogy ki és milyen törvényt sértett meg ama tüntetés kapcsán.
    Szintén ahhoz a tüntetéshez tartozik, hogy egy küldöttséget fogadott abból az alkalomból az államelnök egy tanácsosa, aki Tîrnoveanu szerint ígéreteket is tett nekik. Hogy pontosan miket, azt még nem sikerült megtudnunk, s fennáll az esélye annak is, hogy az elnöki hivatalt is be kell pereljük azért, hogy konkrét kérdéseinkre válaszokat kapjunk. Egyelõre az elõzetes felszólításnál tartunk, de ha továbbra is titkolóznak, akkor abból is per lesz, mert tudomásul kell venniük, hogy õk sem állnak a törvény felett.
    Szintén ama tüntetés kapcsán tettünk egy panaszt törvénytelen zászló használatáért Bukarest prefektusánál, aki azt érdemben nem oldotta meg, mellébeszélõ válasszal próbált meg kifizetni. Azt az ügyet egyelõre jegeltük, hadd lássuk miképpen fog alakulni az elsõ perünk amit ilyen témában indítottunk, s amiben július elsején lesz tárgyalás.
    Végül ama tüntetés kapcsán egy büntetõ panaszt már megtettünk, mert provokatív módon elszavalták Eminescu Doina https://www.justitiarul.ro/8601-2/ címû versét, ami nyíltan antiszemita és idegengyûlölõ, s mint ilyen törvénybe ütközik a nyilvános elszavalása.
  4. A Nép Ügyvédjénél is tettünk egy panaszt a Belügyminisztérium fennebb már említett hozzáállása miatt, s azt kértük, hogy érjék el, hogy a minisztérium tartsa tiszteletben az országnak az anyanyelv használatára vonatkozó törvényeit.
  5. Bíróságon támadtuk meg rögtön a kiadása után a rendkívüli állapot idején kiszabható bírságokat megemelõ 34-es Sürgõsségi Kormányrendeletet, amit késõbb a Nép Ügyvédje kezdeményezésére az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. Így az a per mndhatni okafogyott lett, de azért nem vonjuk vissza a keresetet, már csak azért sem, mert a per elindításában az is szerepet játszott, hogy a rendelet elfogadásakor a kormány nem tartotta be a közvitára vonatkozó törvényes elõírásokat sem (konkrétan: március 27.-én formailag közvitára bocsátotta, de mint késõbb kiderült, túlzás nélkül perverz módon már egy nappal korábban elfogadta és közzé is tette). Éppen ezért annak még van tétje, hogy a bíróság azért az eljárásért marasztalja el a kormányt.
  6. Tettünk egy-egy büntetõ panaszt Dan Tanasã és Mihai Târnoveanu ellen is, tekintettel arra, hogy míg mások a vírussal voltak elfoglalva, õk lankadatlanul uszítottak és uszítanak a magyarok ellen. Márpedig álláspontunk szerint ideje, hogy a hatóságok is belássák, hogy ez a magatartás az egész társadalom számára káros, tehát tenniük kell valamit a megállításukra.
  7. Tettünk egy büntetõ panaszt Iohannis elnök ellen is a két minõsíthetetlen magyarellenes kirohanása miatt, amik mint mindannyian tapasztalhatjuk, komoly bíztatást jelentettek sokaknak, azóta a közbeszédben merhetõen fokozódott a magyar-gyûlölet és az uszítás.
  8. Az elmúlt két hónapban véglegesítettünk hét, az Emberi Jogok Európai Bíróságához címzett panaszt, közülük kettõt még márciusban postáztunk is, a többit a napokban küldjük, miután úgy néz ki a postai szolgálat normalizálódik, annak a kettõnek a tértivevény-szelvénye visszaérkezett Strasbourból. Ezek jellemzõ módon tisztán közösségi (zászló- meg felirat-) ügyek, de köztük van a Tanasã egyesülete feloszlatásának az ügye is, ami gyökereiben oldana meg több tíz pert, s amiben kétségtelenül tisztességtelen ítélet született.
  9. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban panaszt tettünk a bíróságon a 394/2020-as Kormányhatározat ellen is (ezzel hirdette ki a kormány a készenléti állapotot), két okból is: egyrészt ismét megsértették a közvitára vonatkozó törvényes elõírásokat, s úgy fogadták el május 18-án este, hogy se közvitára nem bocsátották elõzõleg (pedig idõ lett volna rá, mert Iohannis elnök még áprilisban bejelentette, hogy május 15 után nem hosszabbítja meg a szükségállapotot), se figyelembe nem vették azokat a javaslatainkat, amelyeket írásban megküldtünk (s amik röviden arra vonatkoztak, hogy differenciált szabályokat célszerû bevezetni, mindenhol olyat, amit az adott területen lévõ helyzet megkövetel), másodsorban pedig mert alkotmánysértõ, ugyanis állampolgári jogokat korlátoz, miközben az Alkotmány világosan kimondja, hogy az csak törvény által lehetséges.

Látható tehát, hogy nem tétlenkedtük az elmúlt hetekben, ami sajnos nem mondható el a különféle intézményekrõl. Azok számára kitûnõ kifogás a járvány-veszély, így minden ügy csigalassúsággal halad, ráadásul még az sem biztos, hogy jó irányba. Ráadásul ez még az Emberjogi Bíróságra is igaz, amelyik ugyan sürgõsséggel megoldotta a volt román fõügyész panaszát, ellenben a minket érintõ tíz ügyben (amikben az eljárás már elindult) ez idõ alatt semmi látható elõrehaladás nem volt.

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Ki az úr a hazában?

Romániában közszájon forog az, hogy ugyan elvileg világi állam, s a hatalom a parlament, a kormány és az igazságügy kezében van, de a gyakorlatban ez kicsit másképp van. Errõl mindenkinek lehet vélemény, levonhatja ezt a konklúziót különféle jelekbõl, de mint minden esetben, erre is áll, hogy jó lenne így vagy úgy bizonyosságot szerezni.
Bizonyíték általában kétféle van, a direkt és az indirekt. Az elsõ nyilvánvalóan sokkal erõsebb mint a második, de azért ne becsüljük le ez utóbbiakat is. Nézzünk tehát egy ilyet:

https://basilica.ro/wp-content/uploads/2020/04/Acord-2-BOR-MAI.pdf

Aki látott már kétoldalú megállapodást, az tudja, hogy a felek közül az az erõsebb, amelyik az elsõ helyen szerepel. Õ a tulajdonos (legyen az eladó vagy bérbe adó), a cégvezetõ aki az alkalmazottal munkaszerzõdést köt, stb, stb.
Ha pedig a két fél jogi személy, akkor közülük egyik elkészíti a dokumentumot, amit bemutat a másiknak, az meg aláírásával jelzi, hogy elfogadja. Hogy melyik melyik, az abból is látható, hogy melyik fél iktatószáma szerepelt eleve a dokumentumon, s melyiké kerül rá utólag, kézzel írva.
Ezek – mint jeleztük – indirekt bizonyítékok. De annak elég erõsek!

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

Köszönet a Covidnak

Produkál néha az élet olyat, hogy nem hiszünk a szemünknek. Ez történt most is, s bármennyire abszurdnak és hihetetlennek tûnik a cím, kérjük higgyék el, hogy teljesen komolyan gondoljuk. Ezt nyilván meg is kell magyarázni, hát tessék:

Tavaly novemberben tettünk panaszt az ügyészségen több olyan honlap ellen, amelyeken a Vasgárdát, illetve annak vezetõit dicsõítik. Ez ugyanis 2015 júliusa óta tilos, akkor módosították úgy a azt a jogszabályt, amelyik már korábban büntette ezt a fasizmus, illetve általában az idegengyûlölet viszonylatában. Mivel egy rövid körbenézés a világhálón azt mutatja, hogy ez a jogszabály mintha nem is létezne, bátran, fényképpel névvel és címmel reklámozzák többen is a Gárdát s annak egykori vezetõit, a könyveik minden mennyiségben megvásárolhatóak, stb, stb, arra gondoltunk, hogy benyújtjuk ezt a panaszt, már csak azért is, hogy azt ne mondhassák a hatóságok, hogy azért nem lépnek fel a jelenség ellen, mert nincs róla tudomásuk.
Ahhoz képest, hogy más ügyekben milyen lassan halad a nyomozás, ebben az esetben ez meglepõen gyors volt, legalábbis ami az elkövetõk azonosítását illeti, ugyanis március 12-én már kézhez kaptuk ezt az ügyészi rendeletet.

A szöveg elég hosszú, de mondanivalónk szempontjából egy oldalnyi a fontos, ami a második oldal alján kezdõdik és a harmadikon folytatódik. Mint látható, a miscarea.net és a miscarea-legionara.net címeken található honlapok esetében (mindkettõ az Egyesült Államokban van bejegyezve) azonosították azok tulajdonosait, s azok minden adata megtalálható a rendeletben, kezdve a születési helyükkel, s befejezve jelenlegi lakhelyükkel, telefonszámukkal, stb, olyan körülmények között, hogy egyikük az Egyesült Államokban is lakik. Ezzel szemben, amint a IV. pontban látható, semmire nem sikerül menni az ortodoxinfo.ro címen található honlap esetében, mert – a magyarázat szerint – az természetes személy, s a személyi adatok védelmérõl szóló uniós irányelv szerint az adatai nem nyilvánosak. Írják ezt azon az oldalon, ahol kicsivel fennebb épp csak a cipõje mérete nem szerepel 3 másik természetes személynek, akik román állampolgárok és az országban is laknak. Ez még avatatlan személy számára is igen ellentmondásos, hát még ha hozzátesszük, hogy a .ro végzõdésû neveket egy román állami intézmény kezeli, annak a birtokában van a teljes adatbázis, benne minden név tulajdonosának minden adata, tehát – figyelembe véve, hogy egy bûnügyi kivizsgálásról van szó – mindössze annyit kellett volna tenni, hogy írni egy hivatalos átiratot az illetõ intézménynek, s kérni tõle, hogy adja meg az illetõ adatait. Ezt ne tudnák a nyomozó hatóságok? Azok, amelyek pontosan tudták, hogy az Egyesült Államokból miképpen szerezhetõ meg egy .net végzõdésû honlap-név tulajdonosának minden adata?
Ne kerülgessük a témát, bizonyára nem csak mi gondoljuk úgy, hogy ebben az esetben a fõ akadály nem az EU-s irányelv volt, hanem a honlap-névben szereplõ “ortodox” elõtag. Elvégre még friss mindannyiunk emlékezetében a belügyminiszter és az ortodox egyház között megköttetett húsvéti paktum.
De hogy azon ne múljon, írásban tájékoztattuk az ügyészséget arról, hogy miképpen szerezhetik meg eme honlap tulajdonosának az adatait, bízva abban, hogy akkor már nem lesz kibúvó. Hát tévedtünk, mert e hónap elején ezt az értesítést kaptuk a nyomozást végzõ rendõrségtõl.

Mint látható, ebben arról tájékoztattak, hogy mindenféle lehetséges ellenõrzést elvégeztek, de csak nem sikerült az ortodoxinfo.ro oldal tulajdonosát azonosítaniuk! S ezt két vezetõ beosztású rendõrparancsnok írta alá, szemrebbenés nélkül! Bizonyítva azt, hogy a román rendõrség is szolgál és véd. Csak az a kérdés, hogy kit. Illetve – nem túlzás ezt mondani – ebben az esetben egyértelmû, hogy az elkövetõt.

És ekkor jött képbe, teljesen váratlanul, a vírus. Ugyanis ma jelent meg a sajtóban ez a cikk, s abban nagy betûkkel kiemelve ez áll:
“Eközben újabb álhírportál letiltásáról számoltak be a romániai hatóságok: az Ortodoxinfo.ro honlapról van szó.”
Persze ez csak rész-siker, mert a letiltás valószínûleg nem tart míg a világ, illetve nem egyenértékû azzal, hogy az oldal tulajdonosát bíróság elé állították vasgárdista propaganda miatt. De kezdetnek megfelel, mert egy darabig nem lesz módja azt a propagandát folytatni.

Kategória: Tájékoztatás | Hozzászólás most!

A törvények betartása szükségállapot idején is kötelezõ mindenki számára

A fenti cím szellemében hadd szögezzük le, hogy alapítványunk egyik fõ tevékenysége a jogvédelem, vagyis annak a figyelemmel követése, hogy a hatóságok betartják-e a törvényeket. A kettõs azonban mérce nem kenyerünk, ezért ugyanolyan fontosnak tartjuk azt is, hogy az állampolgárok is ugyanúgy cselekedjenek. Ez hatványozottan igaz olyan rendkívüli helyzetben ami most áll fenn, amikor mindenkinek nagyobb az egyéni felelõssége, aprónak tûnõ törvényszegéssel nagy bajt lehet okozni. Éppen ezért kérünk mi is mindenkit, hogy az érvényes jogszabályokat szigorúan tartsák be, még akkor is, ha azok egyike-másika túlzónak, indokolatlannak tûnhet esetenként.
Ellenben nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a jogsértések mellett, amelyekrõl nap mint nap lehet értesülni különbözõ forrásokból. A hatóságok kötelessége a közösséget, a közérdeket szolgálni, az általuk elkövetett jogsértések ezért még súlyosabban esnek latba bármikor, s kiemelten most, amikor a kialakult helyzet mindenki számára kisebb-nagyobb gondot jelent. Ilyenkor még inkább igaz kellene legyen az, hogy a közalkalmazott az közszolga és nem kényúr.
Következésképpen arra bíztatunk mindenkit, akit bármilyen atrocitás vagy jogsértés ér a hatóságok részérõl ebben az idõszakban, hogy tegyen panaszt, teremtse meg annak a lehetõségét, hogy a törvénysértõ hatósági személy tette ne maradjon büntetlen. Ha egy állampolgár törvényt sért, akkor jogos õt azért megbüntetni, ellenben ez nem jogosítja fel a hatóságokat (elsõsorban a rendõrséget és csendõrséget), hogy valakit megalázzanak, vagy pedig a jogszabályok egyéni értelmezése alapján, el nem követett jogsértésért büntessenek. Jelezzük ugyanakkor azt is, hogy alapítványunk kész jogi segítséget biztosítani mindenkinek, aki úgy értékeli, hogy õt jogsérelem érte. Folyamatosan elérhetõek vagyunk levélben (szekler.monitor@sic.hu) illetve a Facebookon, forduljanak hozzánk bizalommal, s amennyiben mi magunk is arra a következtetésre jutunk, hogy jogsértés történt, akkor lehetõségeink függvényében segítünk.

Kategória: Felhívás | 2 hozzászólás

Az ön segítsége is számít

Idén is eldönthetjük, hogy mi legyen a sorsa tavalyi adónk 3.5%-ának. Az eljárás egyszerû, le kell tölteni ezt az ûrlapot, kinyomtatni (csak elsõ oldalát) majd kitölteni a felsõ részt a saját adatokkal.
Ha pedig valaki támogatásra méltónak tartja alapítványunkat, akkor a II/2. résznél annak adatait írja be:

Név: Fundatia Szekler Monitor
Adószám: 12840761
Bankszámla szám: RO18.BRDE.210S.V027.5300.2100
(összeget nem kell írni, azt kiszámítja az állam)

Kitöltés után az ûrlapot be kell vinni az állami pénzügy helyi irodájába, melyek rövidített programmal, de dolgoznak. Mindez megtehetõ május 25.-ig.

Elõre is köszönjük mindenkinek, aki így tesz!

Kategória: Felhívás | Hozzászólás most!