A kérdés meglehetõsen költõi, valószínûleg sokan kapásból rávágják hogy nem, s ebben bizonyára igazuk is van. Ha ellenben változást szeretnénk elérni, akkor azzal kell kezdjük, hogy szolid bizonyítékokat gyûjtünk, amelyek késõbb hivatkozási alapként szolgálhatnak. Ezt célozza a következõ kezdeményezésünk:
Elõzménye ennek az, hogy a Dan Tanasã féle ADEC, hivatkozva arra hogy Romániában az állam hivatalos nyelve a román, több pert is kezdeményezett már az évek során azért, hogy a bíróságok kötelezzenek közintézményeket, hogy többnyelvû feliratok esetén felül legyen a román, s alatta a más nyelvû. Legutóbb a gyergyószentmiklósi színház és mûvelõdési központ feliratai bántották meg a Tanasã szemét, ezért felszólította a polgármestert, hogy helyezze át azokat, majd miután azt a választ kapta, hogy a kérésének nincs jogalapja, pert indított, amit alapfokon meg is nyert:
http://portal.just.ro/96/SitePages/Dosar.aspx?id_dosar=9600000000042984&id_inst=96
Ez az ítélet indította alapítványunkat arra (illetve szolgáltatott jó, kézenfekvõ lehetõséget), hogy teszteljük az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Az eljárás pedig az, hogy az ADEC felszólításának mintájára küldtünk egy felszólítást a Miniszterelnöknek, amiben arra kértük, hogy kezdeményezzen kormányhatározatot a személyi igazolványok mintájának a megváltoztatására, ugyanis álláspontunk szerint alkotmányellenes az, hogy az illetõ dokumentumon többnyelvû szövegek találhatóak úgy, hogy az idegen nyelvû nem a román alatt van. Azért, hogy a kísérletünk minél relevánsabb legyen, lényegében szó szerint másoltuk az ADEC felszólítást, csak a címzett és a konkrét kérés más. Vigyáztunk arra, hogy a két irat formailag is hasonló legyen, amint itt látható:
A felszólításunkra a törvényes harminc napon belül nem érkezett válasz, így megtettük a következõ lépést, panaszt tettünk a közigazgatási bíróságon, kérve azt, hogy kötelezze a kormányt a kérésünk teljesítésére. Kezdeményezésünket bizonyos értelemben a román parlament is támogatta (persze nem szándékosan), ugyanis tavaly augusztus elején megváltoztatták a törvényt, s míg azelõtt a panaszt az alperes lakhelye szerinti törvényszékre kellett benyújtani (ez Gyergyószentmiklós polgármestere esetében ugyebár Hargita megye törvényszéke), azóta a felperes lakhelye szerint illetékes törvényszéken kell ezt megtenni, így a mi panaszunk esetében is Hargita megye törvényszéke illetékes dönteni.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy a keresetet is (az eset leírását, a jogi érvelést, stb.) lényegében szóról szóra az ADEC-érõl másoltuk, s ezúttal is figyeltünk arra, hogy formailag is egyezzen meg az ADEC panaszával:
Ezt ma délelõtt postáztuk. S hogy az egybeesés még tökéletesebb legyen, mi sem mellékeltük hozzá azt az igazolást, amit az ADEC sem szokott soha mellékelni (amibõl kiderül, hogy a keresetet aláíró személy az egyesület törvényes képviselõje, s aminek hiányában a keresetet hivatalból el kellene utasítani), annak ellenére, hogy nekünk van ilyen, s csatolhattuk volna a keresethez. Csatoltuk ellenben a fennebb említett ítéletet példaként, ahogy az ADEC is szokott hivatkozni a joggyakorlatra.
Innen kezdve a labda Hargita megye törvényszékének a térfelén van, a fejleményekrõl pedig természetesen be fogunk számolni.