Védve vagyunk!

A nép ügyvédje az a közméltóság, aki arra hivatott, hogy a védtelen állampolgárt megóvja a hivatalok packázásaitól. Egy olyan országban mint Románia, a szerepe igen fontos, azt talán nem kell hosszan magyarázzam, hogy miért.
No de azon túlmenõen van még egy fontos szerepe: valahányszor az alkotmánybíróság egy alkotmányossági kifogást tárgyal, kötelezõ módon ki kell kérje a nép ügyvédjének a véleményét is. Ez történt most is, amikor az érettségi kapcsán indított peremben felvetettem, hogy alkotmányellenesek az oktatási törvény azon elõírásai, amelyek a magyar tanulók számára plusz vizsgákat írnak elõ. A nép ügyvédje pedig véleményt mondott, sõt írt, itt van:
a-nep-ugyvedje-az-alkotmanyossagrol
S minõ meglepetés, a véleménye egyezik az ügyben eddig megnyilvánult összes állami intézmény véleményéve: szó nincs diszkriminációról, a magyar gyermek érettségije az egészen más dolog mint a román gyermeké, a kettõt még bár összehasonlítani sem lehet, tehát értelmetlenség arról beszélni, hogy a plusz két vizsga diszkrimináció lenne. Még bár az indoklása sem újdonság, azt ismételi meg ami a minisztérium álláspontja volt: a magyar gyermeknek joga van anyanyelvén tanulni elemiben, általános iskolában és gimnáziumban, a törvény elõírásainak megfelelõen. Azt meg esetében is hiába feszegetnénk, hogy ennek mi köze az érettségi vizsgák számához, hacsak azt nem akarja sugallni, hogy az oktatási törvényt emberfeletti erõk alkották, azokon halandó változtatni nem tud.
Ami azonban ebben a dokumentumban döbbenetes, az a második oldalon található eme kijelentés: A 2014 november 24-én kelt 3192-es számú ítéletében a Bukaresti Táblabíróság azt a véleményét fejezte ki, hogy az alkotmányossági kifogás megalapozatlan. Victor Ciorbea jogász ember, évek óta tölti be a mostani tisztségét is. Márpedig egy jogásznak tudnia kell, hogy egyedül az Alkotmánybíróság illetékes eldönteni, hogy egy törvényes elõírás alkotmányos-e. Véleménye lehet másnak is, de az nem oszt és nem szoroz, tehát arra hivatkozni, hogy a bírónak mi volt a véleménye, az egyáltalán nem releváns. Arról nem is beszélve, hogy a bíró dolga nem az, hogy véleményezze egy törvénycikkely alkotmányosságát, hanem az, hogy a törvényeket alkalmazza. De ez már azt a bírót minõsíti, aki valóban leírta az ítéletben, hogy véleménye szerint az általam kritizált törvénycikkelyek alkotmányosak.