1. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az elnöke megkapta a levelemet
A tértivevény tanúsága szerint 11-én, tehát 19 nappal ezelõtt kézbesítették Strasbourgban a levelemet, amiben jeleztem a bíróság elnökének, hogy Románia az Európa Tanács több dokumentumát is ratifikálta, ellenben azok gyakorlatba ültetése egy ideje visszafele halad, egyre több elõírásukat sértik meg maguk a hatóságok, amint azt a különféle szakértõi testületek jelentésében olvasni lehet. Éppen ezért igen nagy a felelõssége a Bíróságnak, hisz az tud igazságot szolgáltatni a jogsérelmet szenvedõknek.
Ilyen körülmények között komoly aggodalomra ad okot az, hogy az utóbbi hónapokban több olyan keresetet utasítottak vissza, amelyek egyértelmû jogsértésekrõl szóltak. Ezt alátámasztandó a levélhez csatoltam egy-egy rövid ismertetõt tíz ilyen ügyrõl, köztük van a gyergyószentmiklósi zászlóper is, ahol a másodfokú ítélettel a város szabályosan elfogadott zászlaját is levetették a városházáról, holott törvény biztosította jog azt oda kitûzni. Szintén csatoltam a levélhez a tíz elutasító végzést.
Mindezek ismeretében arra kértem az elnököt, hogy saját hatáskörben vizsgálja ki, hogy ezek a határozatok valóban szabályosan, minden befolyástól mentesen születtek-e. Jeleztem, hogy tudatában vagyok annak, hogy az elutasított panaszok esetében fellebbezésre nincs lehetõség, ellenben egyrészt ebben a félévben is több hasonló panasz volt vagy lesz benyújtva a bíróságra és fontos, hogy azokat korrektül kezeljék, másrészt a bíróság presztízsének megvédése érdekében is fontos tisztázni a felmerült gyanút.
Az eset kapcsán fontos információ még az, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlését egy komoly korrupciós botrány rázta meg (errõl részletek például itt: https://www.theguardian.com/world/2017/sep/05/azerbaijan-revelations-could-herald-shake-up-at-council-of-europe), amely komolyan megtépázta az ET jó hírnevét. Ilyen körülmények között elvárható, hogy a bíróság maximálisan komolyan kezeli ezt a kérdést, megelõzendõ annak elmérgesedését.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy magának a bíróságnak a mûködési szabályzata tálcán kínálja a lehetõséget azon országoknak, amelyeknek rossz gondolataik találnak támadni. Jobb helyeken ugyanis (sõt, még Romániában is) az a szabály, hogy az egyes ügyeket véletlenszerûen osztják el a bírók között, ezzel szemben a strasbourgi bíróság szabályzata nemrég úgy változott, hogy a bíróság elnöke kijelöli azt a 32 bírót akik az elõzetes szûrést végzik, s abban a rendeletben azt is megjelöli, hogy melyik bíró melyik országokból érkezõ panaszokkal foglalkozik. Így egy kormánynak egyetlen bírót kell megkörnyékeznie, s máris biztosítani tudja azt, hogy az országa ellen benyújtott panaszok mindegyikét elnézõen fogják kezelni. Meggyõzõdésem, hogy ezt a szabályt sürgõsen meg kell változtatni, s remélem, hogy a panaszom nyomán bár ez meg is fog történni.
2. Mostantól szervezett formában
A Székely Nemzeti Tanács tevékenységét akadályozó hatóságok elleni fellépésekkel indult az a tevékenység, ami három évvel ezelõtt lépett új dimenzióba, mikor némi hatósági segédlettel elhagytam korábbi munkahelyemet, s idõm jelentõs részét erre tudom szentelni. Ha két szóval kell leírni, akkor a téma jogvédelem és jogérvényesítés. Ez azonban egy igen széles pálya, magam is meglepõdtem amikor kicsit alaposabban végiggondoltam, hogy mi minden fér bele, mi mindenre volna szükség. Ez zajlik mostantól szervezett formában, egy alapítvány keretében. Mivel a tevékenység egy jelentõs része nemzetközi téren folyik, ezért annak megfelelõen az alapítvány neve Szekler Monitor, de magunk között nevezzük csak Székely Figyelõ alapítványnak.
Három fõ területen tevékenykedünk:
– 1. Tájékoztatás
Ennek keretében mûködtetjük a szeker-monitor.sic.hu oldalt, ahol nem csak tájékoztató anyagokat teszünk közzé a romániai jogsértésekrõl, de elemzõ, megoldási javaslatokat tartalmazó írásokat is. Ezek elérését nem bízzuk a véletlenre, közösségi hálókon és hírlevélben tájékoztatjuk célzottan az általunk fontosnak tartott nagykövetségeket, nemzetközi szervezeteket és a sajtót minden egyes új írás közzétételekor. Szintén ezen tevékenység keretében árnyékjelentéseket készítünk, amelyek a helyzet ismertetésén túl célzott javaslatokat is tartalmaznak az egyes szervezetek (ET, ENSZ, EBESZ) dokumentumai alapján arra nézve, hogy mit kell változtatni a hazai szabályozásban és gyakorlatban. Ugyanis minden szervezethez a maga “nyelvén” kell szólni, annak dokumentumai és hatásköre meg tevékenysége ismeretében. A cél az, hogy sikerüljön rávenni a román hatóságokat arra, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi vállalásaikat és az ország törvényeit, illetve ezen túl még arra is, hogy változtassanak meg számos olyan jogszabályt, amelyek jogsértõ elõírásokat tartalmaznak (zászlótörvény, helynevek használata hivatalos dokumentumokban, helyi zászlók törvénye, nyelvhasználat a bíróságon, stb.).
– 2. Jogi tanácsadás
– Ennek során figyeljük a sajtót és bíróságok honlapjait, s ha olyan perrõl értesülünk aminek van a jogainkat érintõ vonatkozása is, akkor megkeressük az alpereseket és felajánljuk nekik a segítségünket. Ugyanakkor várjuk azt is, hogy akik jogsérelmet szenvedtek keressenek meg, s éljenek az általunk nyújtható segítséggel.
– 3. Jogkövetelés
– Ennek keretében figyelemmel kísérjük a különféle hatóságok tevékenységégét, s ha azt tapasztaljuk hogy megsértik a nyelvhasználatra vagy egyéb jogainkra vonatkozó törvényes elõírásokat, akkor figyelmeztetéseket küldünk nekik, felszólítjuk a törvények betartására, szükség esetén pedig pert indítunk ellenük.
Mint minden tevékenységhez, így ehhez is szükség van anyagi forrásokra, melyekkel valamilyen szinten rendelkeztünk és rendelkezünk, de azért hogy többet és jobban tudjunk dolgozni, szívesen fogadunk minden támogatást. Ennek módja roppant egyszerû, hisz ma már gyakorlatilag mindenkinek vagy bankszámlája, így csak kattintani kell a honlapunk alján látható “Donate” gombra, s pár egyszerû lépés nyomán utalható a számlánkra tetszõleges összeg, mindenféle egyéb utánajárás és kezelési költség nélkül.
3. Jó hír a magyar tanulóknak
Magam is meglepõdtem amikor azzal szembesültem, hogy több mint 5 éve indítottam azt az eljárást, aminek célja az érettségi vizsga során a magyar tanulók által elszenvedett diszkrimináció megszüntetése. Miután a panaszom megjárta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, a Bukaresti Táblabíróságot, az Alkotmánybíróságot és a Legfelsõ Ítélõ- és Semmítõszéket, végül ez is Strasbourgba került, ahol egyike lett annak az általam ismert tíz keresetnek, amelyeket a bíróság nem befogadhatónak talált (itt hadd utaljak vissza a fenti 1. pontra). No de ha már ennyi energiát belefektettem, ilyen könnyen nem hagytam lerázni magam, hanem megkerestem egy olyan fiatalokat, akik tavaly érettségiztek, s akiknek a román vizsga miatt nem sikerült az érettségijük. S mivel ilyen nem egy van, került olyan is, akit sikerült meggyõznöm, hogy e miatt tegyen panaszt az Emberjogi Bíróságon. Így a sok kudarc után végre egy jó hírem is, van, ezt a panaszt ugyanis a bíróság befogadta, így ha évek múlva is, de ítéletet is fog hozni. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a panasz azon a szûrõn ment át, amelyiken fennakadt a nyilvánvalóan jogsértõ gyergyószentmiklósi zászló-ügy, akkor ez némi bizakodásra is jogot ad a majdani ítélet viszonylatában, van rá esély, hogy pár év múlva megszûnjön ez a diszkriminatív állapot. S hogy nem egy banális dologról, keveseket érintõ elszórt problémáról van szó, azt bizonyítandó álljon itt alább a keresethez melléklet táblázat, amibõl az derül ki, hogy csak egy vizsgaidõszakban és egy iskolából 18 végzõs, a vizsgázók 23%-a bukott el a vizsgán a román nyelvû írásbeli miatt. S ehhez még tegyük hozzá azt, hogy nem tudni mennyivel vizsgázott volna jobban mindenki a másik három tárgyból ha nem kellett volna románból is készüljenek, s ha lett volna nekik is szabadnapjuk minden két vizsga között. Tehát nem elmélet az, hogy a plusz egy vizsga hátrányt jelent, hanem számokban kimutatható és igen sötét valóság. Van is némi lelkiismeret-furdalásom a miatt, hogy késõn ébredtem és a saját gyermekeimet is kitettem ennek a tortúrának, ugyanakkor jogos a kérdés, hogy miért fogadják el természetesnek ezt az állapotot még ma is azok, akik lassan harminc éve fõállásban a jogainkért harcolnak. Úgy gondolom hogy bár most be kellene lássák hogy tévedtek, s az ügy mellé kellene álljanak, például úgy, hogy idén nyáron az érettségit a román vizsga miatt elbukóknak testületileg segítenek, hogy minél nagyobb számban tegyenek õk is panaszt, hadd lássák Strasbourgban azt, hogy mekkora is itt a gond ilyen téren. Én a Székely Figyelõ alapítvány részérõl ezt felajánlom mindenkinek, aki hozzánk fordul.
erettsegi-eredmenyek