2015 májusában, több mint három és fél éve fogadta el a parlament a helyi zászlókról szóló 141/2015-ös törvény. a deklarált cél az volt, hogy teremtsenek törvényes keretet ennek a területnek, ellenben aki elolvassa a törvényt, annak számára azonnal világos lesz, hogy ez távolról sincs így:
Ugyanis elsõ látásra nyilvánvaló az, hogy az elõírásai zavarosak, homályosak és értelmezhetõek, s ez különösen igaz a kihágásokra vonatkozó 5. cikkelye. Magyarán a törvény elfogadásának két fontos célja gyanítható, egyik az, hogy kivegyék ezt a jogot az önkormányzatok kezébõl, a másik pedig az, hogy teremtsenek jogalapot arra, hogy büntetéseket lehessen kiróni zászlók miatt, illetve nem tetszõ zászlókat tudjanak a hatóságok elkobozni.
Ezek után talán senkit nem lep meg, hogy:
1. A törvényt legelõször 2016 tavaszán alkalmazták, amikor Csíkszeredában Tõke Ervint összesen 11.000 lejre büntettek meg és elkobozták tõle Székelyföld zászlaját. Ráadásul az egész igen sanda körülmények között történt, ugyanis az eljáró rendõrök az egészet azzal indokolták, hogy ezt a zászlót “úgy ismerik” mint Hargita megye zászlaját, de nem volt törvényesen elfogadva.
2. Ennyi idõ alatt összesen 31 település zászlaját fogadta el a kormány, s ezek között nincs egyetlen egy székelyföldi sem, holott nem egy és nem kettõ kezdeményezte azt már az elsõ évben.
3. S most tessék fogózkodni: a 31-bõl összesen három olyan van, amelyik nem sérti a törvényt, míg jelentõs részük két elõírást is sért (megegyezik valamely ország – pl. Franciaország – zászlajával, illetve fel van tüntetve rajta a település neve, de nincs feltüntetve az országé és a megyéé). Ez azonban csöppet sem zavarja a kormány illetékeseit, gond nélkül rábólintottak mind a 28 esetben.