Tele van a közbeszéd azzal, hogy hétfõtõl közintézményekbe csak az mehet be, aki be van oltva vagy átesett a “betegségen”. Ennek kapcsán ezeket jó tudni:
1. A korlátozásokat lehetõvé tevõ 55/2020-as törvényben közintézményekre vonatkozó korlátozásokról egyetlen helyen van szó, ez az 5. cikk 3. bekezdés, f pontja és így szól:
“limitarea sau suspendarea pe durata determinata a activitatii unor institutii sau operatori economici;”
2. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy hosszabb-rövidebb idõre be lehet zárni közintézményeket, arra nem ad lehetõséget, hogy olyan korlátozást vezessen be a kormány, hogy X bemehet, Y meg nem. Tehát ha van is ilyen rendelkezés a friss kormányhatározatban, annak nincs jogalapja.
3. Átnézve a szóban forgó kormányhatározattal elfogadott intézkedéseket, konkrétan azt, ami a 1.090/2021-as kormányhatározat 3. mellékletét cseréli le, annak a 12. cikkelye 4. bekezdése mégis tartalmazza azt, hogy csak a betegségen átesett, oltott, vagy negatív teszteredményt felmutató személyek mehetnek be közintézményekbe. Ennek a korlátozásnak azonban – mint jeleztem – jogalapja nincs, tehát ha van minimális jóérzés és kötelességtudat a közalkalmazottakban, akkor nem fogják alkalmazni.
A dolog külön pikantériája, hogy a jogszabály egy kivételt is tesz, éspedig az ügyvédekre ez a korlátozás nem vonatkozik. Indoklás ugyan nem tartozik hozzá, de feltételezhetõ hogy azért, mert az a munkához való jogukat korlátozná, amirõl még Arafat is tudja, hogy csak törvénnyel szabad korlátozni. Ennek kapcsán pedig el kell mondani, hogy vannak ám egyéb alkotmányos jogok is, amiket csak törvénnyel szabad korlátozni. Sõt, ha már az ügyvédekkel kivételez a kormány, akkor ott van az igazságszolgáltatáshoz való jog, amirõl az alkotmány 21. cikkelye azt mondja, hogy még törvénnyel sem szabad korlátozni. Ezt (és még sok mást, mint a kultúrához, oktatáshoz, mozgásszabadsághoz, stb. való jogot) nyilván elnézték Arafat “szakemberei”, mikor kiötölték a korlátozásaikat. Az ugyanis egy jogállamban igen súlyos lenne, ha tudatosan sértenének alkotmányos jogokat.
Nem lepne meg, ha hasonlóan más, a járvánnyal összefüggõ kormányhatározatokhoz, ezt is többen bíróságon támadnák meg, s a fentiekre való tekintettel jó eséllyel egy ilyen pert meg is lehet nyerni, még akkor is, ha a jogerõs ítélet megszületéséig sok idõ telik el. Arra való tekintettel pedig bárki megteheti azt, hogy ezeket a korlátozásokat nem tartja be, s ha azért megbüntetik, akkor a jegyzõkönyvet bíróságon támadja meg, majd azt kéri a bíróságtól, hogy a pert függesszék fel addig, míg jogerõs ítélet születik a jogokat korlátozó kormányhatározat ügyében. Ugyanis ha ott pozitív döntés születik, akkor a bíróságok el kell töröljenek minden büntetést, amit a jogsértõ kormányhatározat alapján róttak ki.
Mindezek figyelembevételével a rövid és pozitív válasz a címben szereplõ kérdésre úgy hangzik, hogy: ha hagyjuk!