Túl a hivatalos vádakon

Minekutána – remélem – sikerült mindenki számára nyilvánvalóvá tennem, hogy a Mezei János ellen az ügyészség által felhozott vádak minden alapot nélkülöznek, nézzük meg kicsit tágabb összefüggésben a történetet. Mindezt továbbra is úgy, hogy csak tényekre, illetve mindenki számára elérhetõ információkra alapozunk.
Aki figyelemmel kiséri a helyi sajtót az tudja, hogy évek óta napirenden van a Monturist kft, mint egy olyan téma, ami egyet nem értést, vitát, viszályt szül Gyergyószentmiklós és az V. Kerület között. Ennek lényege röviden az, hogy a jelenlegi városvezetés úgy értékeli, hogy a cég nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket (a pénzügyminisztérium honlapján fellehetõ adatok szerint több tízezer lejes veszteségeket termelt éveken keresztül), ezért változtatásokra van szükség. Errõl többször kezdeményeztek egyeztetéseket a 2008 elõtt többségi tulajdonossá vált V. Kerület vezetõivel, de megállapodásra nem sikerült jutni.
A Székelyhonon múlt kedden megjelent írásban ennek kapcsán az V. Kerület sajtóosztálya ezt nyilatkozta: “A társaság jelenlegi ügyvezetõje, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont.” Amint köztudott, az ingatlan (jelen esetben földterület) egy sajátos tulajdon-forma, aminek szigorú nyilvántartását a telekkönyvi hivatal végzi. Jogos tehát a kérdés, hogy mit is érthetett Virág Zsolt azon, hogy “jogellenesen elvont“? Valaki belopózott titokban a telekkönyvi hivatal épületébe, s átírta a szóban forgó terület használati jogát? Ennek az esélye igen-igen kicsi. Hogy pontosabb legyen, ilyesmi nem történt, mert nem történhetett meg. Tény, hogy erre a kérdésre neki elõbb-utóbb válaszolni kell, hisz a közlemény ezen mondatából az a következtetés egyértelmûen levonható, hogy a két önkormányzat közötti feszültség egyik oka ez a “tájékoztatás” volt. (Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy a közleményben 16000 négyzetméter és az önkormányzat szerepel, nem 400 négyzetméter és Mezei János polgármester, mint az ügyészségi vádban.)
Véleményem szerint az ügyben nem kis jelentõséggel bír a múlt keddi közleménynek egy – gondolom keveseknek feltûnt – félmondata: “A szakértõk részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követõen együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot.” Ebbõl ugyanis egyértelmûen következik, hogy mindaddig nem történt meg a Monturistnak használatban adott területek (vagy legalábbis azok egy részének) a telekkönyvezése. (Tudni kell ugyanis – 10/2000-es határozat, ez is ott van a város honlapján – hogy az önkormányzat nem a területeket vitte be a cég törzstõkéjébe, csak azok használati jogát.) S kinek lett volna a kötelessége ezt a telekkönyvezést elvégezni? Nyilván a cég ügyvezetõjének. Következésképpen az V. Kerület által megbízott szakértõk azt állapították meg, hogy valóban gond van a cég törzstõkéjével, de a kialakult helyzetet a cég ügyvezetõinek (mert többen voltak az idõk folyamán) hanyagsága tette lehetõvé. Nem meglepõ módon errõl egy hangot nem ejtett a sajtóban a napokban többször is nyilatkozó Virág Zsolt.
Ezek szerint nem is négyszáz négyzetméterrõl, hanem annak többszörösérõl van szó, s mégis bûnös Mezei János? – teheti fel a kérdést az olvasó. A helyes válasz megadásához hívjuk segítségül a város honlapján szintén fellelhetõ 71/2008-as határozat, ami kimondja, hogy különbözõ okok miatt a város csökkenti a Monturist alaptõkéjében való részesedését 16.019 négyzetméter terület bérleti jogával, illetve hogy ennek megfelelõen módosítja a Monturisttal megkötött tartós bérleti szerzõdést. A határozat dátuma 2008 május 16, tehát az akkor mandátumát befejezõ képviselõtestület szavazta meg. Abban az idõben – mint elõzõ bejegyzésemben már említettem – Mezei János egy építkezési vállalat vezetõje volt. Nyugodtan elmondható tehát, hogy õ ebben az ügyben sem hibás. (Zárójelben: A cégnek két társ-tulajdonosa volt, a két önkormányzat. Joggal várható el, hogy egy ilyen határozat meghozatala elõtt azok errõl egyeztessenek. Ha ilyen egyeztetés nem volt, akkor jogos a budapestiek haragja, de – ha már szakértõket küldtek ide vizsgálódni – azt is tudniuk kell, hogy nem a mostani képviselõtestületre, s fõleg nem a mostani polgármesterre kell haragudjanak.)
Lényeg a lényeg: A Monturist rossz csillagzat alatt született, s a története problémák és kudarcok sorozata. Ebben a történetben azonban Mezei Jánosnak annyi szerepe volt, hogy – törvényes kötelezettségeinek eleget téve – végrehajtott képviselõtestületi határozatokat. Ezek miatt lehet büntetõ feljelentést tenni, ellenbe magára adó ügyészség rövid úton lezárja az ügyet, hisz – mint már említettem – nem több mint 15 perc alatt (jó na, akinek teljesen ismeretlen az ügy, annak beletelhet fél órába is) kiderítik, hogy mi a helyzet azzal a 400 négyzetméteres területtel.
Az se kétséges, hogy Virág Zsoltnak jó oka van haragudni Mezei Jánosra, aki már régebb nyilvánvalóvá tette, hogy õt okolja a cég gyenge eredményeiért, ezért kezdeményezte a leváltását. Ezek után a kellõ körültekintéssel kezelendõ azon kijelentése, hogy nem haragból vagy rosszindulatból tett feljelentést (Székelyhon, január 29). Ugyanakkor mondta ezt is:
“annyit azonban elmondott, hogy a többségi tulajdonos (Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros) önkormányzatának utasítására 2013-ban, illetve 2014 elején több jogi és gazdasági átvilágítás is történt a cégnél, különös tekintettel a törzstõkére. Ekkor tapasztalták, hogy 1,7 hektár hiányzik a Gyergyószentmiklós önkormányzata által 1997-ben a cégnek hosszú távra bérbe adott telkekbõl.” Vessük csak össze ezt az V. Kerület sajtóközleményével és a már említett 71/2008-as határozattal: A közlemény azt mondja, hogy az ügyvezetõ 2014-ben jelezte nekik, hogy hiányzik 16.000 négyzetméter a törzstõkébõl, Virág pedig azt, hogy 2013-ban és 2014-ben több átvilágítás történt a cégnél az V. Kerület utasítására. A kettõ közül egyik nyilvánvalóan nem igaz. Ha azt nézzük, hogy a feljelentés 2014 tavaszán történt, illetve ha figyelembe vesszük, hogy a telekkönyvi állapot kiderítése nem annyira bonyolult feladat, hogy két éven keresztül több átvilágításra legyen szükség, a logikus változat az, hogy az V. Kerület közleménye az igaz. Hasonlóképpen valótlanságot állít Virág, amikor 1997-ben a cégnek bérbe adott telkekrõl beszél, ugyanis a 71/2008-as határozatban tételesen szerepel a 3987/2003-as szerzõdés, azzal adták tartós bérletbe a területeket a Monturistnak.
Ezt is állítja Virág: “A Monturist szerint ezek jogtalanul voltak „eltulajdonítva” különbözõ közigazgatási végzésekkel.” – Mint láttuk ez sem igaz, egy darab határozattal történt a törzstõke csökkentés. A határozatot a testület megszavazta, a prefektura nem emelt ellene kifogást, tehát jogerõre emelkedett.
Továbbá: “Ennek kivizsgálása végett nyújtották be a feljelentést a gyergyószentmiklósi ügyészégre.” De mit kellett itt kivizsgálni? Ha az átvilágítást végzõ szakemberek bementek a telekkönyvhöz, akkor azt kellett lássák, hogy oda szépen, akkurátusan be van jegyezve, hogy a 71/2008-as önkormányzati határozat értelmében módosítják a 16.019 négyzetméter jogi státusát. A dolog tiszta és világos, minden feljelentés és kivizsgálás nélkül.
Végezetül: “Nem negyven-, hanem nyolcoldalas volt a feljelentésük – szögezte le Virág.” Ezen is érdemes elgondolkozni: Legutóbbi bejegyzésem és a mostani összesen kevesebb mint négy oldal, s benne van részletesen az egész történet. Komoly irodalmi véna kell ahhoz, hogy valaki nyolc oldalon keresztül írja le azt, hogy a Monturist törzstõkéjébõl nyoma veszett 16.000 négyzetméternek, kérem vizsgálják ki, mi lett vele. S mivel kétlem, hogy Virág ilyen tehetséggel bír, azt hiszem itt jutunk el a történet lényegéhez: hogy mire is megy ki ez az egész történet?
Az a nyolc (vagy negyven?) oldalas írásmû elõbb utóbb nyilvánosságra kerül, s akkor sokkal okosabbak leszünk, de addig is nyugodtan kijelenthetõ, hogy nem csak az volt benne, amirõl Virág most beszél.
Befejezésként még négy tény, minden kommentár nélkül:
1. A Székely Nemzeti Tanács tavaly év elején azzal a kéréssel fordult Székelyföld önkormányzataihoz, hogy fogadjanak el a régiósítással kapcsolatos határozatokat. Mezei János elõterjesztése nyomán Gyergyószentmiklós volt az elsõ település, ahol ez a határozat megszületett.
2. Amikor az Európa Tanács Kongresszusának monitoring bizottsága tavaly július elején ezt a témát napirendre tûzte, akkor két polgármester, a néhai makfalvi Márton Zoltán és Mezei János utazott el Kisinyovba, s vitt tájékoztató anyagot a bizottság tagjainak.
3. Mezei János volt az, aki utána is több alkalommal tájékoztatta a bizottság elnökét és más tisztségviselõket az itteni fejleményekrõl.
4. A kisinyovi halasztás után idén február hatodikán Portugáliában tartandó ülésén fogja végül a bizottság tárgyalni ezt a témát. Az ülés elõtt kevesebb mint két héttel Mezei János ellen kivizsgálást indítanak egy nem létezõ bûncselekmény kapcsán, majd pontosan tíz nappal az ülés elõtt a bíróság elrendeli, hogy 60 napig nem hagyhatja el az országot.