1.
Amint azt a nyár folyamán jeleztük, tavaly szeptember végére elkészült az a típus-panasz, amit azok nyújthatnak be az Emberi Jogok Európai Bíróságára, akik a tavalyi évben érettségiztek, s azért nem kaptak diplomát, mert románból nem sikerült átmenõ jegyet kapniuk, vagy pedig a román jegyük elérte ugyan az ötöst, ellenben az általánosukat hatos alá csökkentette. A cél az volt, hogy az ilyen helyzetben levõk közül minél többen tegyenek panaszt, azért, hogy ez által jelezzék a Bíróságnak, hogy ez egy sokakat érintõ súlyos probléma, amiben éppen ezért célszerû minél hamarabb döntést hozni.
Az azt követõ hónapokban többen is éltek az általunk felkínált lehetõséggel és panaszt tettek. Ezek közül az elsõ hat december 13-án esett át az elõzetes vizsgálaton, s az arra kijelölt bíró azt állapította meg, hogy tartalmaznak arra utaló jeleket, hogy Románia megsértette a panaszosoknak az Európai Emberjogi Egyezményben rögzített jogait, ezért azokat iktatták, s errõl a panaszosoknak egy-egy ilyen értesítést küldtek:
Innen kezdve a panaszosoknak már csak az a dolguk, hogy várják, hogy a bíróság érdemben is letárgyalja az ügyüket és döntést hozzon.
Tekintettel arra, hogy a Bíróságra benyújtott panaszok nagyobbik része már ezen az elõzetes szûrõn fennakad, ez mindenképp pozitív fejlemény, s okot ad reménykedni, hogy a végsõ döntés is kedvezõ lesz, s annak nyomán változni fog az érettségi rendszere. Ezt elõsegítendõ továbbra is bíztatjuk azokat az érintetteket akik eddig kivártak, hogy maguk is tegyenek panaszt, növelve a siker esélyét. Mivel az õsz folyamán volt pótérettségi is, a hat hónapos határidõ március hatodikán jár le, van tehát még idõ. Az eddigi tapasztalatok alapján pedig az érintettek szüleihez, tanáraihoz és osztályfõnökeihez is fordulunk ezúton, kérve õket, hogy vállaljanak szerepet az érintettek tájékoztatásában és meggyõzésében. Fontos közösségi cél a jelenlegi diszkriminatív rendszer megváltoztatása, aki ilyen téren tehet valamit annak egyben felelõssége is, hogy éljen ezzel a lehetõséggel. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk ismét elmondani, hogy az eljárás írásban zajlik, nem kell sehova elutazni vagy tárgyalásokon részt venni. Ugyanakkor mindez pénzbe se kerül, perköltséget nem kell fizetni, a postázásokkal kapcsolatos költségeket pedig az alapítványunk átvállalja. Végezetül szintén fontos tudni, hogy ügyvédet fogadni nem kötelezõ, ellenben ha valaki mégis fogadni akar, akkor abban is tudunk segíteni, hogy olyan ügyvédet ajánlunk neki, aki nem kér honoráriumot, sikerdíj fejében (a bíróság által megítélendõ kártérítés egy részéért) elvállalja a megbízatást. Keressenek hát levélben a szekler.monitor@sic.hu címen, vagy Facebookon.
2.
A hazai bíróságokon lezárult a Székely Figyelõ Alapítvány által indított elsõ per, s mivel az eljárás egyértelmûen sértette az Emberjogi Egyezményt, így az is a strasbourgi bíróságon fog folytatódni.
Konkrétan arról van szó, hogy a nyár folyamán Maros, Hargita és Kovászna megyék prefektusait felkértük, hogy ellenõrizzék, hogy a megyéjükben mûködõ közintézményekben betartják-e az anyanyelv használatára vonatkozó törvényes elõírásokat, figyelmeztessék azon intézmények vezetõit ahol ez nem áll fenn, illetve késõbb büntessék azokat, akik a figyelmeztetés ellenére továbbra is törvényt sértenek. Ennek a felkérésnek egyik prefektus sem tett eleget, így mindhárom esetben pert indítottunk, ezek közül pedig a Maros megyei ért véget, gyakorlatilag úgy, hogy el sem kezdõdött. Ugyanis a prefektusokkal magyar nyelven leveleztünk, a bíró pedig azt kérte, hogy a keresethez mellékelt levelek hiteles román fordítását is nyújtsuk be. Mi ezt megtagadtuk, ugyanis a vonatkozó törvények értelmében a fordítás elkészítése a törvényszék feladata. Ezek után a keresetünket megsemmisítették, hivatkozva arra, hogy nem tettünk eleget a bíró felszólításának. Ez az eset pontos mása annak, ami 2015-ben Hargita megyében történt, amikor az alapítvány elnöke magánemberként indított ugyanilyen eljárást a prefektus ellen. Õ akkor is az Emberjogi Bírósághoz fordult, ott pedig a kérést 42068/15-ös számmal iktatták (itt ellenõrizhetõ), elbírálásra vár.
Ilyen elõzmények után az csak természetes, hogy ismét ugyanúgy járunk el, a hét folyamán postázzuk Strasbourgba az alapítvány elsõ keresetét. Ugyanakkor errõl az esetrõl tájékoztatjuk a nemzetközi közvéleményt, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió illetékeseit, illetve bukaresti nagykövetségeket, ugyanis ez újabb bizonyíték arra, hogy Románia nem tartja be vállalt kötelezettségeit, de még bár a saját törvényeit sem.
Jó hír ugyanakkor, hogy a másik két per esetében ez az akadály nem merült fel, pontosabban Hargita megye esetében ugyanolyan felszólítást kaptunk, de miután válaszunkban jeleztük nekik, hogy ez a kötelezettség õket terheli, elfogadták az érvelésünket. Kovászna megye törvényszéke ellenben szó nélkül elfogadta a magyar nyelvû mellékleteket. Bíztatunk tehát mindenkit aki valamely perben magyar nyelvû dokumentumot kell benyújtson, hogy éljen törvény adta jogával és tegye meg azt bátran, ne költse a pénzét fordításra. Ha pedig a bíróság felszólítaná a fordítás benyújtására, akkor forduljon hozzánk, segítünk megadni a jogtalan felszólításra az érdemi választ.