avagy Gyergyószentmiklós ismét példát mutat
Júniusban született a Marosvásárhelyi Táblabíróságon jogerõs ítélet abban a perben, amit Gyergyószentmiklós polgármestere ellen indított Dan Tanasã egyesülete, s melynek tárgya az volt, hogy távolítsák el a városháza homlokzatáról és az épület belsejébõl Székelyföld és a város zászlaját. Mivel a korábbi hasonló perek azt vetítették elõ, hogy az ítélet nem lesz jogszerû, a perbe én is beléptem, hogy szükség esetén tudjam azt továbbvinni az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
Alapfokon a törvényszék úgy döntött, hogy a város zászlaja jogszerûen van kifüggesztve tehát maradhat, ellenben Székelyföld zászlaját el kell távolítani. Az indoklás az ország zászlajának a használatára vonatkozó 75/1994-es törvényre hivatkozik, tehát egyértelmûen jogalap nélküli (hisz az csak országok zászlajára vonatkozik, régiókéra nem), ezért a polgármester is meg én is fellebbeztünk, az eredmény pedig az lett, hogy a táblabíróság úgy módosította az alapfokú ítéletet, hogy a város zászlaját is el kell távolítani. Az indoklás pedig egyenesen szürreális, éspedig az, hogy 2010-ben – ekkori a zászló elfogadásáról szóló helyi határozat – a képviselõtestület nem tartotta be azokat a lépéseket, amelyeket a zászlók elfogadását szabályozó 141/2015-ös törvény elõír! Márpedig az közhely, hogy a törvényeknek visszamenõleges hatályuk nincs, minden törvényt csak az elfogadása után kell betartani.
A jogerõs ítélet tehát egyértelmûen törvénytelen, ugyanakkor jogsértõ is, egészen pontosan diszkriminatív, mert egy olyan jogtól fosztja meg a város lakóit (nevezetesen attól, hogy a városháza épületére ki legyen tûzve a város, illetve azon régió zászlaja, amiben a város található), amivel az ország többi településének a lakói rendelkeznek. Erre való tekintettel már az ítélet kihirdetésekor jeleztük, hogy ezt nem hagyjuk annyiban, a város és lakói érdekei mellett továbbra is határozottan ki fogunk állni, nem tûrjük szó nélkül, hogy Romániában sárba tiporják az elemi jogainkat. Ellenben a további lépésekkel meg kellett várni az ítélet indoklását. Azt végül több hónap késéssel október elején kézbesítették. Azt figyelembe véve, ügyvéddel konzultálva a következõ két lépést jelentettük be ma:
1. Diszkrimináció miatt panaszt teszt az Emberjogi Bíróságon a város több polgára, egészen pontosan a polgármester, több helyi képviselõ, valamint a települési székely tanács tagjai. A koncepció az, hogy nem egyszerû állampolgárok, hanem mind választott, tehát extra legitimitással bíró személyek, akiket egy aláírásgyûjtéssel is megtámogatnak a város lakói, azért, hogy ugyan a jogsértés nyilvánvaló, de nehogy azzal utasítsa el a bíróság a kereset befogadását, hogy az elszenvedett jogsérelem nem jelentõs, mint történt ez a korondi “Községháza” felirat ügyében. A támogató íveket alá lehet majd írni a volt mozi emeletén, az állampolgári irodában, illetve reményeink szerint majd más helyeken is, erre a megfelelõ pillanatban még visszatérünk. Arra kérjük a gyergyószentmiklósiakat, hogy minél nagyobb számban írják alá, azzal segítve a kereset sikerét. Városunk polgármestere azt is kihangsúlyozta, hogy a tét az, hogy mi ragaszkodunk hozzá, hogy az EU és az ország zászlaja mellett a régió és a város zászlaját is használhassuk, összhangban az ország törvényeivel. A per ugyanis formálisan Románia ellen indul, de a cél mindössze az, hogy a bíróság kötelezze az országot arra, hogy tartsa tiszteletben a saját alkotmányát és törvényeit. A keresetet dr. Karsai Dániel, egy tapasztalt budapesti ügyvéd készíti, aki korábban gyakornokoskodott a strasbourgi bíróságon, tehát jól ismeri az eljárást, így reményeink szerint sikerre fogja vinni az ügyünket.
2. A tisztességes eljáráshoz való jog megsértése, illetve diszkrimináció miatt én egy külön panaszt nyújtok be még a héten az Emberjogi Bíróságra. Ennek két oka is van. Egyrészt a per részeseként én azért is panaszt tudok tenni, hogy az nem volt tisztességes, az eljárás során a bírók a polgári eljárási törvénykönyv több elõírását megsértettél (túl azon, hogy a zászlótörvény elõírásait visszamenõlegesen alkalmazták, még két egyértelmû példa erre: a felperesnek nem volt személyes érintettsége ebben az ügyben, annak hiányában pedig érvényteleníteni kellett volna a keresetet, ugyanakkor Dan Tanasã nem tette le azt az igazolást amibõl kiderül, hogy joga van képviselni az egyesületet, s aminek a hiánya miatt a székelyudvarhelyi zászlóperben a bíró a törvényes elõírásoknak megfelelõen érvénytelenítette az egyesület keresetét), az ítéletek pedig ellentétesek a törvényes elõírásokkal. A másik ok pedig az, hogy így növeljük a siker esélyét, ha netán az egyik kereset elbukik, ott lesz még a másik.
Azt bizonyítandó, hogy itt nem egyedi esettel, hanem módszeresen elkövetett jogsértésekkel van dolgunk, mindkét keresethez mellékelni fogunk egy listát azon korábbi perekrõl, amelyeket szintén a Dan Tanasã egyesülete indított futószalagon, s amelyekben a szentmiklósihoz hasonló módon jogszerûtlen és diszkriminatív ítéletek születtek.
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a Székelyföldért Társaságnak, mert az õ hathatós segítségük nélkül most nem tudnánk ezeket a bejelentéseket megtenni, hisz például õk voltak azok akik felkutatták számunkra a megfelelõ ügyvédet és õk biztosítják a honoráriumát is.