Hivatása gyakorlásától eltiltva

Ha valaki ellen bûnügyi kivizsgálás zajlik, akkor az ügyészség kérésére a bíróság elrendelhet különféle korlátozó intézkedéseket a kivizsgálás idejére. Ezek közül egyik a címben szereplõ. Nyilván vannak olyan esetek, amikor ez indokolt. Ha teszem azt egy orvos esetében felmerül a gyanú, hogy alkoholista, néha részegen operál, akkor jogos ez az intézkedés arra az idõre, míg egy konkrét haláleset kivizsgálása zajlik.
Ugyanakkor nem kétséges, hogy számos olyan eset van, amikor ez nem indokolható. Orvosoknál maradva, a sajtóból mindenki ismerheti annak a csíkszeredai onkológusnak az esetét, akit korrupcióval vádoltak meg, s a kivizsgálás idejére esetében is ezt az intézkedést alkalmazták. Természetesen neki is gondot jelentett az, hogy egyik napról a másikra fizetés nélkül maradt, de ez semmi ahhoz képest, hogy betegek tömege maradt orvos nélkül. Amúgy se rózsás daganatos betegségben szenvedni, de az ilyen embereket megfosztani az orvosuktól, az olyan gesztus, ami nem válik dicsõségére senkinek. S mégis kerül bíró, aki erre a kétes babérra vágyott és meg is szerezte magának. Lelke rajta!
De evezzünk inkább hazai vizekre: ugyanezt az intézkedést hozta a törvényszék városunk polgármestere esetében is és nyilvánvaló, hogy ezzel nem csak az õ életét keseríti, hanem egy egész város számára okoz gondot. Ugyanis:
– Jelenleg az alpolgármester végzi nem csak a saját munkáját, hanem a polgármesterét is. Joggal feltételezhetõ, hogy a törvény szerint azért van egy városnak polgármestere és alpolgármestere, mert két ember kell a munkájuk elvégzéséhez. Következésképpen egy ember azt a munkamennyiséget rendesen elvégezni nem tudja. Lesz ami elmarad és lesz ami nem lesz kellõ módon elvégezve, pusztán az idõ hiányában. Ki látja ennek a kárát: hát az egész város. Azt persze nem lehet majd konkrétan kimutatni (vagy legalább is nagyon nehéz lehet), hogy pontosan milyen téren és milyen károk származnak ebbõl, de botorság volna azt állítani, hogy ezt veszteség nélkül megússzuk.
– Az is könnyen belátható, hogy hét év alatt összegyûl a polgármester fejében számos olyan információ, amit nem oszt meg senkivel, de adott esetben, bizonyos lépések megtételekor, döntések meghozatalakor ezeknek nagy hasznát veszi. Mi történik akkor, ha az ügyészség még abba is beleköt – mert ezt teszi – ha a polgármester szót vált a hivatal alkalmazottaival? Nem nehéz kitalálni: jó eséllyel rossz döntést fognak hozni, nem azt teszik, ami adott esetben a jó, célszerû, megfelelõ volna. Ki látja ennek a kárát? Természetesen az egész város!
– Az elõzõ ponthoz kissé hasonló, de azzal nem összetévesztendõ: hét év alatt az ember sokat tanul, tapasztal. Ez hozzásegíti õt ahhoz, hogy jobban kezeljen bizonyos helyzeteket. Nem azért, mert adatok, információk birtokában van, hanem azért, mert már megélt hasonlót, hallott olyanról kollégáktól, stb. Mondom: tapasztalat. Ez most be van zárva egy lakásba, azzal nem rendelkezõk hoznak döntéseket. Ha szerencsénk van, akkor ebbõl nagy baj nem lesz, de ugyanannyi esély van arra is, hogy lesz. S akkor szívtunk. Mind.
Ezt az intézkedést egy bíró rendelte el. A bírók tanult emberek, akik nem csak a jogi egyetemet végezték el, de szigorú vizsgán is átesnek ahhoz, hogy betölthessék azt a tisztséget. Megeshet, hogy mégis vannak kivételek? Egy dolog biztos: ha ehhez hozzátesszük azt, hogy semmi jele annak, hogy az ügyészség igyekszik minél hamarabb lezárni a feltételezett visszaélés ügyében a nyomozást, akkor nem tévedhetek nagyot amikor azt feltételezem, hogy ebben az ügyben a butaság szövetkezett a rosszindulattal egy egész város ellen.