Az elnöki hivatal mosakszik

Am luat cunostinta din petitia adresata Presedintelui României, domnul Klaus Iohannis, despre solicitarea dumneavoastra si va informam ca cele solicitate nu intra în atributiile Presedintelui României, asa cum sunt acestea prevazute la art. 85 – 94 din Constitutia României, republicata.

Orice interventie a Domniei Sale, în afara prerogativelor conferite prin legea fundamentala, ar constitui o încalcare a doua dintre principiile fundamentale ale statului de drept, respectiv principiul separatiei si echilibrului puterilor în stat si principiul independentei justitiei.

Potrivit art. 126 alin 1 din Constitutia României, republicata, justitia se realizeaza prin Înalta Curte de Casatie si Justitie si prin celelalte instante judecatoresti stabilite prin lege. Legalitatea si temeinicia unei hotarâri judecatoresti, inclusiv de arestare, nu pot fi puse în discutie decât în conditiile legii procesuale, prin exercitarea cailor de atac ordinare sau extraordinare, iar potrivit dispozitiilor art. 124 alin 3 judecatorii sunt independenti si se supun numai legii.

Prin urmare, institutia Presedintelui României nu se poate pronunta cu privire la situatia expusa, deoarece aceasta ar constitui o imixtiune în actul de înfaptuire a justitiei.

Cu stima,

Tudomást szereztünk a Románia Elnökének, Klaus Iohannis úrnak címzett petíciójából az ön kéréseirõl és tájékoztatjuk, hogy a kért dolgok nem tartoznak Románia Elnökének a Románia Alkotmánya 85-tõl 94-ig terjedõ cikkelyeiben leírt feladatkörébe.

Az Elnök úr bármilyen beavatkozása, ami túllép az alaptörvény által meghatározott hatáskörökön a jogállam két alapvetõ elvének, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését jelentené.

Románia Alkotmánya 126. cikkelyének elsõ bekezdése szerint az igazságszolgáltatás a Legfelsõbb Semmítõ és Ítélõszék, illetve a törvény által meghatározott egyéb bíróságok révén valósul meg. Egy ítélet – vonatkozzon az akár letartóztatásra – törvényességét és megalapozottságát csak az eljárási törvénykönyvnek megfelelõen, a rendes vagy rendkívüli folyamodási utakon lehet vitatni, a bírók pedig a 124. cikkely 3. bekezdése értelmében függetlenek és csak a törvénynek alárendeltek.
Következésképpen Románia Elnökének hivatala nem foglalhat állást a leírt helyzetrõl, mert az az igazságszolgáltatás folyamatába való beavatkozás lenne.

Cu tot respectul cuvenit pentru institutia pe care o reprezentati, permiteti-mi totusi sã vã contrazic.

Asa cum am semnalat si în scrisoarea deschisã, nu avem de a face cu un caz în derulare în care instanta încã nu si-a spus cuvântul, ca sã asteptãm acest lucru, ci cu un abuz al procurorilor, care de mai bine de un an cerceteazã un caz, în care oricine poate decide la prima vedere cã primarul cercetat nu a încãlcat legea si cu toate acestea este persecutat de luni de zile într-un mod revoltãtor. În consecintã prin nefinalizarea cercetãrilor dupã un timp asa de lung, chiar procurorii sunt cei care împiedicã justitia sã-si spunã cuvântul.

Cazul este extrem de simplu: Consiliul Local Gheorgheni a hotãrât vânzarea unui teren de 400 mp. si a însãrcinat primarul cu semnarea contractului de vânzare-cumpãrare. Asta s-a întâmplat în anul 2013, toate documentele au fost de atunci verificate de prefecturã si Curtea de Conturi, fãrã sã fi gãsit ceva în neregulã. Iar acum DNA vine cu acuzatia, cã prin semnarea contracutului, primarul a comis abuz în serviciu!
Dar chiar presupunând cã primarul a încãlcat legea, ce vinã au copii lui minori, sculati cu noaptea în cap de niste mascati înfricosãtori si scotociti prin dulap si ghiozdan?

În rãspunsul Dvs. faceti referire la separatia puterilor în stat, ca principiu care nu poate fi încãlcat. Permiteti-mi sã citez dintr-un mesaj Facebook al presedintelui Johannis, postat în data de 26 martie:
“Am solicitat Curtii Constitutionale sã constate existenta unui conflict juridic de naturã constitutionalã între Ministerul Public – Parchetul de pe lângã Înalta Curte de Casatie si Justitie si Consiliul Superior al Magistraturii, pe de o parte, si Parlamentul României, pe de altã parte. Respingerea de cãtre Parlament a cererii de retinere si arestare preventivã a unor deputati sau senatori a condus la un blocaj institutional care împiedicã desfãsurarea procedurilor judiciare si înfãptuirea actului de justitie.”
Dacã ne referim strict la litera Constitutiei, la acea datã domnul presedinte a încãlcat Constitutia, pentru cã s-a pronuntat asupra unor hotãrâri ale Parlamentului, o institutie fundamentalã si autonomã a statului. Cea ce a fãcut însã este foarte corect, pentru cã a respectat legile moralitãtii, care sunt mai presus de orice lege adoptatã de parlament.
Consider, cã tot asa de corect ar fi sã intervinã si în acest caz.
Si ca sã fiu bine înteles: nu am solicitat si nu solicit sã se implice în actul de justitie în sensul sã indice procurorilor sau judecãtorilor ce anume sã facã în acest caz! Tot cea ce cer este sã solicite acestor institutii sã respecte legile. Pentru cã în rãspunsul Dvs. v-ati referit la independenta justitiei, cea ce este iarãsi un principiu important, dar nu poate fi interpretat în sensul cã justitia are independentã totalã, inclusiv libertatea de a încãlca legea.

Închei prin a accentua, cã fiind un cetãtean care respectã legile, nu am solicitat ca domnul presedinte sã se pronunte în cazul prezentat de mine, asa cum ati presupus în rãspunsul Dvs. Solicit însã sã acorde atentie acestui caz, deoarece studiind numai informatiile publice accesibile pe situl municipiului Gheorgheni (www.gheorgheni.ro – Hotãrârile 18 si 48 din 2013), respectiv cel al DNA (http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=5822 si http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=6092) se pot trage concluzii pertinente despre acesta.

Si dacã tot vorbim de Constitutie, vã rog sã aveti în vedere prevederile aliniatului 2 din articolul 80: “Presedintele României vegheazã la respectarea Constitutiei si la buna functionare a autoritãtilor publice. În acest scop, Presedintele exercitã functia de mediere între puterile statului, precum si între stat si societate.”
Cea ce am solicitat se înscrie perfect în aceste prevederi: ca domnul presedinte sã vegheze la respectarea Constitutiei de cãtre procurorii DNA (si mã refer aici la aliniatul 1 din articolul 131 si acelasi aliniat din articolul 132), respectiv la buna functionare a autoritãtii publice denumitã Parchetul National Anticoruptie. Iar dacã va constata, cã cele semnalate de mine nu pot fi calificate ca bunã functionare, atunci sã constate existenta unui conflict între stat si primarul orasului meu si sã-si exercite functia de mediere.

Megadva az ön által képviselt intézménynek járó minden tiszteletet, engedje meg, hogy mégis ellentmondjak.
Amint a nyílt levelemben jeleztem, nem egy folyamatban levõ bírósági eljárással van dolgunk, amiben a bíróság még nem nyilvánított vélemény, tehát ki kell várni azt, hanem az ügyészség visszaélésével, hisz több mint egy éve vizsgálnak egy olyan ügyet, amirõl bárki eldöntheti elsõ ránézésre, hogy a kivizsgálás alatt álló polgármester nem sértett törvényt, s ennek ellenére hónapok óta felháborító módon zaklatják. Következésképpen az által, hogy ilyen hosszú idõ után sem zárják le a vizsgálatot, maguk az ügyészek akadályozzák azt, hogy ebben az ügyben ítélet szülessen.

Az eset végtelenül egyszerû: Gyergyószentmiklós Képviselõtestülete eldöntötte, hogy elad egy 400 négyzetméteres telket és megbízta a polgármestert az adásvételi szerzõdés aláírásával. Ez még 2013-ban történt, azóta az ügy iratait ellenõrizte a Prefektura is meg a Számvevõszék is, anélkül, hogy valami rendellenességet találtak volna. S akkor most a Korrupcióellenes Igazgatóság elõáll azzal a váddal, hogy a szerzõdés aláírásával a polgármester hivatali visszaélést követett el!
De feltéve hogy a polgármester valóban törvényt sértett, mi bûnük van a kiskorú gyermekeinek, akiket éjnek idején ijesztõ maszkosok vernek fel álmukból, majd átkutatják a szekrényüket meg iskolatáskájukat?

Ön a válaszában a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét említi, mint egy áthághatatlan valamit. Engedje meg, hogy idézzek Johannis elnöknek egy március 26.-i Facebook bejegyzésébõl:
“Azt kértem az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy egy alkotmányos jellegû jogi konfliktus áll fenn egyfelõl a Legfelsõ Ítélõ és Semmitõszék mellett mûködõ ügyészség és a Legfelsõ Igazságszolgáltatási Tanács, másfelõl pedig Románia Parlamentje között. Az egyes képviselõk és szenátorok elõállítására és elõzetes letartóztatására vonatkozó kéréseknek a Parlament általi elutasítása egy intézményi blokádhoz vezetet, ami akadályozza a bírósági eljárásokat és az igazságszolgáltatás megvalósítását.”
Ha szigorúan az Alkotmány betûjét vesszük figyelembe, akkor abban a pillanatban az elnök úr megsértette az Alkotmányt, mert véleményt mondott egyes határoztairól annak a Parlamentnek, ami az államnak egy alapvetõ és önálló intézménye. Amit tett, az mégis nagyon helyes, mert a moralitás törvényének engedelmeskedett, ami felett áll bármilyen, a parlament által elfogadott törvénynek.
Úgy értékelem, hogy ugyanilyen helyes volna, ha ebbe az ügybe beavatkozna.
S hogy legyek nagyon világos: nem kértem és nem kérem, hogy olyan értelemben avatkozzon be az igazságszolgáltatás folyamatába, hogy megmondja az ügyészeknek vagy a bíróknak, hogy mit tegyenek ebben az ügyben! Mindössze azt kérem, hogy fejezze ki azon igényét, hogy ezek az intézmények tartsák be a törvényt. Ugyanis ön a válaszában az igazságszolgáltatás függetlenségét említi, ami szintén egy fontos elv, de nem lehet úgy értelmezni, hogy az igazságszolgáltatás teljes szabadsággal rendelkezik, beleértve a törvények megszegésének a szabadságát is.
Azzal zárom, hogy törvénytisztelõ állampolgár lévén nem kértem azt, hogy az elnök úr foglaljon állást ebben a kérdésben, amint azt ön feltételezte. Azt ellenben kérem, hogy figyeljen oda erre az esetre, mert csak város (www.gheorgheni.ro – 18-as és 48-as határozatok 2013-ból), illetve az ügyészség (http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=5822 és http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=6092) honlapján elérhetõ közérdekû információk alapján érdemi következtetések vonhatóak le róla.
S ha már az Alkotmányról beszélünk, kérem vegyék figyelembe a 80. cikkely 2. bekezdésének az elõírásait: “Románia Elnöke õrködik az Alkotmány betartása. illetve a közhatóságok jó mûködése felett. E célból az Elnök közvetítõ szerepet játszik az állami hatalmi szervek, illetve az állam és a társadalom között.”
Amit kérek, az pontosan illeszkedik ezekhez az elõírásokhoz: kérem, hogy az elnök úr kövesse figyelemmel, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészei tartsák be az Alkotmány elõírásait (gondolok itt a 131. és a 132. cikkelyek elsõ bekezdésére), illetve hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság nevû közhatóság jól mûködjön. Ha pedig azt tapasztalja, hogy az általam jelzett dolgok nem tekinthetõek jól mûködésnek, akkor állapítsa meg, hogy konfliktus van az állam és városom polgármestere között és gyakorolja közvetítõi hatáskörét.