Az idei év egyik nagy port kavart eseménye az Új Jobboldal nevû szervezet párttá alakulása volt. Beszéltek róla politikusok és újságírók, ellenben mindmáig arról nem hallani, hogy ez bárkit valamiféle tettre sarkallt volna. Holott illett volna bár megpróbálni tenni ellene, hisz a párttörvény többek közt ezt is mondja:
Sunt interzise partidele politice care, prin statutul, programele, propaganda de idei ori prin alte activitati pe care le organizeaza, încalca prevederile art. 30 alin. (7), art. 40 alin. (2) sau (4) din Constitutia României, republicata.
Vagyis tilos olyan pártot létrehozni, amelyik alapszabálya, programja, propagandája, illetve tevékenysége révén sérti az alkotmány 30. cikkelye (7) bekezdése, illetve a 40. cikkely (2) és (4) bekezdése elõírásait.
Ha pedig megnézzük az alkotmány 30. cikkelye (7) bekezdését, az így szól:
Sunt interzise de lege defaimarea tarii si a natiunii, îndemnul la razboi de agresiune, la ura nationala, rasiala, de clasa sau religioasa, incitarea la discriminare, la separatism teritorial sau la violenta publica, precum si manifestarile obscene, contrare bunelor moravuri.
Magyarul: tilosak az ország és a nemzet rágalmazása; a támadó háborúra, nemzeti-, faji- vagy osztály-gyûlöletre való bíztatás; a diszkriminációra, területi szeparatizmusra vagy nyilvános erõszakra való felbujtás; valamint az obszcén, a jó ízlést sértõ megnyilvánulások.
Ha valaki látta már a szervezet tagjainak nyilvános szerepléseit, az tisztában van azzal, hogy mennyire felelnek meg ezeknek az elõírásoknak. Az már kész “csoda”, hogy a különféle karhatalmi szervek ezeket soha “nem veszik észre”, mert olyanról még nem hallottunk, hogy bármelyik tagjuk bár egy ejnye-bejnyében részesült volna ezekért a hõstettekért.
Ha pedig valakinek ez nem elég, annak ajánlom a figyelmébe a párt doktrínáját (ami egyértelmûen illeszkedik a párt propagandája kategóriába, amire fennebb idézett törvénycikkely vonatkozik). Ez nem egy titkos valami, csak fel kell keresni a párt honlapját, s pár kattintás után már “élvezhetjük” a dokumentumot, ami különben nem más, mint Dumitru Stãniloaie “Ortodoxia és Nacionalizmus” címû terjedelmes mûve. Márpedig ez két alaptételre épül: az ortodox vallásnak a katolikussal szembeni, s a román népnek a többiekkel szembeni felsõbbrendûségére. Ez ugyan nem explicit nemzeti és vallási gyûlöletre való bíztatás, de oly nagyon közel van ahhoz, hogy a párt hatósági betiltása teljes mértékben logikus lépés lenne.
Csak pár példa:
1.
În cazul acesta, cred, ca sufletul românesc prin nimic nu poate fi stirbit mai mult, ca prin înlocuirea reala a Ortodoxiei cu catolicismul; nici chiar prin schimbarea locului sau a limbii sale.
Magyarul: Ebben az esetben úgy gondolom, hogy semmivel sem lehet olyan nagy mértékben megsérteni a román lelket, mint az Ortodoxizmusnak a katolicizmusra való cserélésével; még a (lak)hely vagy nyelv cseréje sem tud ennyire káros lenni.
2.
Dar, de o perspectiva de suprematie a sufletului românesc peste toate celelalte suflete ale neamurilor, de o asezare cardinala a sufletului nostru care va fi semn si îndrumare pentru cautarea altora, de o pozitie de axa a sufletului românesc pentru orânduirea vârtejului sufletesc al omenirii, de aceasta asezare de învatatori, în care au stat pâna acum neamurile apusene, nici cei mai romantici dintre vizionarii nostri nu au îndraznit sa ne vorbeasca. Si totusi noi îndraznim sa vorbim.
Azaz: De a román lélek minden más nemzetek lelke feletti felsõbbrendûségérõl, a lelkünk kardinális elhelyezkedésérõl ami jel és iránymutató lesz mások számára, a román lélek tengely-helyzetérõl az emberiség lelki viharában, errõl a tanító-helyzetrõl amit eddig a nyugati népek foglaltak el, még a legromantikusabb látnokaink sem mertek beszélni. Mi mégis merünk beszélni róla.
3. De ott olvasható ez is:
Ce diferenta de vitalitate între un Mussolini bunaoara si un oarecare muritor de duzina, fie el chiar licentiat sau doctor în ceva.
Vagyis: Milyen vitalitásbeli különbség van egy Mussolini és egy akármilyen tucat halandó között, legyen az akár diplomás vagy doktor valamilyen területen.
4. Vagy ez:
Admiram muzica lui Beethoven sau Bach si, prin aceasta, declaram întreg poporul german de drept foarte muzical. Uitam cât de saraca si de searbada în melodii, în ritmuri, este muzica populara germana fata de muzica româna. La fel de saraca este muzica populara franceza sau maghiara, de pilda.
Magyarul: Csodáljuk Beethoven és Bach muzsikáját, s ez által az egész német népet nagyon muzikálisnak nyilvánítjuk. Elfeledjük mennyire szegény dallamokban és ritmusokban a német népzene. Ugyanilyen szegény a francia vagy a magyar népzene is például.
5.
La noi, marile principii ale revolutiei franceze, ca si toata utopia democrata n-au fost luate de nimeni în serios.
Vagyis: Nálunk a francia forradalom nagy elveit, illetve a demokrácia utópiáját senki nem vette komolyan.
A sort még lehetne folytatni, de egy ennyi alapján már nyugodtan elmondható, hogy a párt doktrínája alaposan ellentmond az alkotmány fent idézett cikkelyének, következésképpen joggal lehet kérni a bíróságtól a párt betiltását. Kerül erre jelentkezõ?