Tegnap az EMI-táborban Izsák Balázs ezt mondta:
“Az SZNT mindent megtesz, hogy fenntartsa az önrendelkezési igényt, noha közhatalommal nem rendelkezünk, forrásaink is korlátozottak.”
Ennek kapcsán rögzítsünk pár tényt:
1. A Székely Nemzeti Tanács 2008 októberében döntött arról, hogy a Statútumot harmadszor is benyújtja a parlamentbe. A határozat utolsó mondata így hangzik: “A törvénytervezetet állampolgári törvénykezdeményezésként kell benyújtani, vagy olyan parlamenti képviselõk révén, akik elkötelezettjei Székelyföld autonómiájának.”
2. 2008 és 2015 között nem került olyan képviselõ, aki a benyújtást vállalta volna.
3. 2015 júniusában a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttes ülésen létrehozta az állampolgári bizottságot, amelyik feladatul kapta a Statútum népi kezdeményezésként való benyújtását. Tehettük ezt azért, mert a fenti állítással szemben közhatalommal mindannyian rendelkezünk, lehetõségünk van törvénykezdeményezéseket tenni a parlament asztalára.
4. Az állampolgári bizottság 2015 szeptemberében hivatalosan, közjegyzõ elõtt megalakult.
5. Látva azt, hogy a bizottság több mint egy éven keresztül semmit nem tett, 2016 novemberében a Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki küldöttei új bizottságot hoztak létre és elindították a Statútum benyújtásának a folyamatát.
6. 2017 január 26-án a Statútum megjelent a Hivatalos Közlönyben. Már csak egy lépés volt hátra ahhoz, hogy a parlament asztalára kerüljön, össze kellett gyûjteni július 26.-ig százezer támogató aláírást.
7. Az aláírásgyûjtés végül elmaradt, mert a többi széki tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetõi azt gyakorlatilag bojkottálták. Izsák Balázs január 26-án ezt nyilatkozta: “Most nem fogunk aláírásgyûjtést szervezni, mivel a polgári kezdeményezést nem az SZNT, hanem a GYSZT által megalakított kezdeményezõ bizottság indította el … Az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusban közösen arról döntött, hogy elsõ lépésként az a kívánatos, hogy az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld autonómiastatútumát. Ha ez nem sikerül, akkor a második megoldás lenne a polgári kezdeményezés.”
8. Ezzel szemben a 2015 júniusi határozatban ez áll: “Tekintettel arra, hogy az arra felkért parlamenti képviselõk nem vállalták Székelyföld autonómia statútuma tervezetének újbóli benyújtását … Közösen hozzák létre azt az állampolgári bizottságot, amely a parlament elé fogja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumának a tervezetét.”
A következtetéseket ki-ki maga levonhatja.