Második esetben történik meg az, hogy panaszt tettem az ügyészségen minõsíthetetlen uszítás miatt, az ügyészség hosszas idõhúzás után, ilyen-olyan kifogással ejtette azt, majd – mondhatni meglepõ módon – a bíróság nekem adott igazat, s visszaküldte az ügyet az ügyészségre, azzal, hogy méltóztassanak alaposabb munkát végezni.
Az elsõ esetben Tanasã “barátunk” esetében döntött így a sepsiszentgyörgyi bíróság (történt ez tavaly novemberben), ami azért is rosszul eshetett neki, mert korábban már nagy hangon eldicsekedte, hogy hiába próbáltam bántani, az ügyészség ejtette a panaszomat. Az pedig már a hab volt a tortán, hogy a bíró egyrészt jól megmosta az ügyészség fejét, másrészt pedig igen részletesen leírta az ítéletben, hogy mi mindent kell még megtegyenek ahhoz, hogy az ügyben érdemi döntést tudjanak hozni. Arról nem beszélve, hogy a “képviselõ úr” annyira biztos volt abban hogy gyõzni fog, hogy még azt is megtette, hogy falból szerzõdést kötött egy ügyvéddel, s – amint az ítéletben látható – még 2000 lej perköltséget is szeretett volna felvasalni tõlem. S szegény ettõl is elesett…
Most õt követte a másik nagy magyarfaló, Radu Banciu. Igaz, hogy a mûsora amiért panaszt tettem három és fél évvel ezelõtt hangzott el (más szóval: az ügyészség hozta a formáját, s csak húzta-nyúzta a kivizsgálást), annyi idõ után pedig egy laza mozdulattal ejtette a panaszt, de a bíróság ebben az esetben is más álláspontra helyezkedett, s visszaküldte az ügyet azzal, hogy lesznek olyan kedvesek kivizsgálni a panaszt. (Ugyanis röviden az történt, hogy többen tettek panaszt Banciu ellen, egyesek egy 2017 augusztusi, mások egy 2017 szeptemberi mûsora miatt. Ezeket a panaszokat az ügyészségen szépen összecsapták egyetlen iratcsomóba, megállapították, hogy az augusztusi mûsor miatt a Diszkriminációellenes Tanács már megbüntette Banciut, s azzal ejtették az összes panaszt, mondván hogy ugyanazért kétszer nem lehet megbüntetni valakit. Tekintettel arra, hogy én a szeptemberi mûsort kifogásoltam, az ügyészség rendelete ellen a fõügyészhez fordultam, részletesen kifejtve, hogy mi a helyzet, s hogy az általam kifogásolt mûsor ügyét ki se vizsgálták. Erre mi volt a fõügyész válasza: a panaszom megalapozatlan, nincs itt semmi gond, minden rendben van. Ez után tettem panaszt a bíróságon, s így született a mostani ítélet, ami arra bár jó, hogy Damoklesz kardját visszafüggesztették a Banciu feje fölé, hátha ennek következtében kicsit visszafogja magát.)
Szóval történnek még csodák, születnek közbe-közbe normális, igazságos ítéletek is romániai bíróságokon. Persze akkor lehet igazán örvendeni, ha mindkét ügy vége az lesz, hogy az ügyészség második nekifutásra rendesen elvégzi a dolgát, majd bíróság elé állítja a két bepanaszoltat, s a bíróság pedig elítéli õket.
Visszajelzés: Banciu, B1 | Árus Zsolt