A Gyergyószéki Székely Tanács álláspontja mindig is az volt, hogy a széki tanácsok szerepe nem korlátozódhat arra, hogy részt vesznek a Székely Nemzeti Tanács ülésein ahol feladatokat fogalmaznak meg az Állandó Bizottságnak és az elnöknek, hanem két ülés között is dolgozniuk kell, tevékenységükkel segíteniük kell a közös ügy elõrehaladását.
Tekintettel arra, hogy már a helyi autonómia általános elveinek a gyakorlatba ültetése is komoly elõrelépést jelentene Székelyföld önkormányzatai számára, illetve hogy az jó eséllyel járulna hozzá az autonómiával szembeni általános idegenkedés csökkentéséhez, s nem utolsósorban azt bizonyítandó, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem a magyarok érdekeit képviseli a románokéival szemben, ezúttal egy olyan kezdeményezést indítunk útjára, ami az ország minden egyes települése számára egyformán fontos.
Kiindulva abból, hogy ha Románia gyakorlatba ültette volna az általa ezelõtt 18 évvel ratifikált Helyi Autonómia Chartájat (ami világos elõírásokat tartalmaz arra nézve, hogy miképpen kell anyagi forrásokat biztosítani az önkormányzatoknak) akkor azáltal a polgármesterek legnagyobb gondját oldotta volna meg, illetve abból, hogy az új kormány programjába foglalta a közigazgatás reformját, nem feledve ugyanakkor azt sem, hogy az Európa Tanács illetékesei legutóbb 2011-ben szólították fel Romániát a Charta tiszteletben tartására, arra kérjük az ország minden egyes polgármesterét, hogy forduljanak levélben a kormányhoz és szólítsák fel, hogy a 2016-os költségvetési törvény tervezetét a Charta elõírásainak szigorú figyelembevételével készítsék el. Kérjék ugyanakkor a parlamenttõl azt, hogy ha ez nem így lesz, akkor a törvényt ne szavazzák meg, illetve az államelnöktõl azt, hogy ha az elsõ kettõ figyelmen kívül hagyja a kérést, akkor ne hirdesse ki a törvényt. Nem utolsósorban a kezdeményezés fontos eleme az, hogy ezt a levelet tájékoztatásképp küldjék el az Európa Tanács illetékeseinek is, hadd lássák, hogy Románia továbbra sem tartja tiszteletben a vállalt kötelezettségét, s hogy ezt a polgármesterek nem hagyják szó nélkül.
Szerettük volna ezt a kezdeményezést úgy útjára indítani, hogy egyúttal arról számolunk be, hogy a Gyergyói medence nyolc polgármesterének közös levele már elment a kormánynak, ezért több ízben személyesen egyeztettünk mindannyiukkal, de az elmúlt hét elejéig csak ketten hozták meg ezt a döntést, így az elsõ ilyen levél Gyergyószentmiklós és Gyergyóújfalu nevében ment el a címzetteknek. Visszajelzés – miszerint megkapták a tájékoztatást – eddig csak Strasbourgból jött, kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a válasz a párbeszéd és nyitottság fontosságát sokszor hangoztató szakértõi kormány részérõl.
A polgármestereknek írt levél:
Gyergyószéki Székely Tanács
Tisztelt polgármester úr!
A helyi önkormányzatok alulfinanszírozottsága egy akut probléma, ami évtizedek óta megoldásra vár. Történik ez olyan körülmények között, hogy Románia 1997-ben ratifikálta a Helyi Autonómia Európai Chartáját, ami erre vonatkozóan világos elõírásokat tartalmaz. Ha ezeket az ország tiszteletben is tartaná, akkor az önkormányzatok anyagi gondjai nagyobb részben megoldódnának.
Ez egy olyan probléma, ami nem csak Székelyföldet sújtja, ellenben ha figyelembe vesszük azt, hogy a Charta elõírásaival ellentétben az országban a preferenciális finanszírozás a gyakorlat, kétségtelenül nagyobb gondot jelent mifelénk mint a román többségû vidékeken.
A megoldás kézenfekvõ, el kell érni, hogy 18 év után végre ültessék gyakorlatba ezeket az elõírásokat. A hazai valóságot ismerve ez akkor fog megtörténni, ha egyrészt minél több helyi önkormányzat kéri, másrészt némi külsõ nyomás is nehezedik a kormányra. Erre való tekintettel javasoljuk, hogy Gyergyószék polgármesterei levélben szólítsák fel a román hatóságokat a Charta elõírásainak a gyakorlatba ültetésére. A most beiktatott szakértõi kormánytól csodákat nem lehet elvárni, de úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben nagyobb nyitottságra lehet számítani a részükrõl. Jelzem ugyanakkor, hogy ennek a levélnek a megfogalmazásában (csatolva egy javaslat), illetve az Európa Tanács illetékeseihez való eljuttatásában a Gyergyószéki Székely Tanács örömmel szerepet vállal.
Gyergyószentmiklós, 2015.XI.20.
Pozitív válaszát várva, tisztelettel
Árus Zsolt
alelnök
Javaslatunk a kormánynak küldendõ levélre:
Cãtre
Guvernul României
Parlamentul României
Presedintele României
Spre stiintã
Secretarului General al Consiliului Europei
Presedintelui si Secretarului General al Congresului Autoritãtilor Locale si Regionale al Consiliului Europei
Presedintelui Comisie de Monitorizare din cadrul Congresului Autoritãtilor Locale si Regionale al Consiliului Europei
Subfinantarea, respectiv finantarea arbitrarã si preferentialã a comunelor si oraselor din România este o problemã acutã, care creazã an de an probleme deosebite. Autoritãtile locale pierd timp, bani si energie cu gãsirea si accesarea resurselor necesare pentru asigurarea unor servicii publice, respectiv pentru realizarea unor lucrãri importante. Si cu toate acestea, cetãtenii sunt pe drept nemultumiti de calitatea serviciilor oferite lor. Unele lucrãri de infrastructurã nu se pot realiza la timp sau corespunzãtor calitativ, iar altele necesitã fonduri suplimentare din cauza cã din lipsã de fonduri s-a întârziat nepermis de mult cu demararea lor. Si asemenea exemple ar putea continua la nesfârsit.
Una dintre principalele cauze ale acestei stãri de fapt este centralizarea si birocratizarea excesivã a finantãrii, de unde rezultã imediat si solutia la aceste probleme. În acest context trebuie avut în vedere faptul, cã România a ratificat în anul 1997 Carta Europeanã a Autonomiei Locale, care a devenit parte a legislatiei interne ca Legea 199/1997. Aceastã Cartã în articolul 9 prevede urmãtoarele:
Resursele financiare ale autoritãtilor administratiei publice locale
1. În cadrul politicii economice nationale, autoritãtile administratiei publice locale au dreptul la resurse proprii, suficiente, de care pot dispune în mod liber în exercitarea atributiilor lor.
2. Resursele financiare ale autoritãtilor administratiei publice locale trebuie sã fie proportionale cu competentele prevãzute de constitutie sau de lege.
3. Cel putin o parte dintre resursele financiare ale autoritãtilor administratiei publice locale trebuie sã provinã din taxele si impozitele locale, al cãror nivel acestea au competenta sã îl stabileasca în limitele legale.
4. Sistemele de prelevare pe care se bazeazã resursele de care dispun autoritãtile administratiei publice locale trebuie sã fie de naturã suficient de diversificatã si evolutivã pentru a le permite sã urmeze practic, pe cât posibil, evolutia realã a costurilor exercitãrii competentelor acestora.
5. Protejarea unitãtilor administrativ-teritoriale cu o situatie mai grea din punct de vedere financiar necesitã instituirea de proceduri de egalizare financiarã sau de mãsuri echivalente, destinate sã corecteze efectele repartitiei inegale a resurselor potentiale de finantare, precum si a sarcinilor fiscale care le incumbã. Asemenea proceduri sau mãsuri nu trebuie sã restrânga libertatea de optiune a autoritãtilor administratiei publice locale în sfera lor de competentã.
6. Autoritãtile administratiei publice locale trebuie sã fie consultate, de o manierã adecvatã, asupra modalitãtilor de repartizare a resurselor redistribuite care le revin.
7. Subventiile alocate unitãtilor administrativ-teritoriale trebuie, pe cât posibil, sã nu fie destinate finantãrii unor proiecte specifice. Alocarea de subventii nu trebuie sã aducã atingere libertãtii fundamentale a politicilor autoritãtilor administratiei publice locale în domeniul lor de competentã.
8. În scopul finantãrii cheltuielilor lor de investitii, autoritãtile administratiei publice locale trebuie sã aibã acces, în conformitate cu legea, la piata nationalã a capitalurilor.
Chiar si dupã o parcurgere sumarã a acestor prevederi, pentru cineva care lucreazã în administratia publicã localã este evident, cã respectarea acestor prevederi – nepuse în practicã de 18 ani! – ar rezolva mai toate problemele amintite mai sus.
Într-un stat de drept legile trebuie respectate întocmai, indiferent dacã aceasta convine sau nu cuiva. Ca reprezentanti ai comunitãtii care ne-a încredintat functia, fiind constienti de beneficiile aplicãrii acestor prevederi, având în vedere si Recomandarea 300 (2011) al Congesului Autoritãtilor Locale si Regionale din Europa (anexatã), prin prezenta subsemnatii solicitãm noului Guvernului al României sã renunte la practica anilor precedenti, si:
1. La elaborarea bugetului de stat pe anul 2016 sã respecte întocmai prevederile articolului 9 din Carta Europeanã a Autonomiei Locale.
2. Sã initieze în termen cât mai scurt toate eventualele modificãri legislative necesare ca aceste prevederi sã poatã fi puse în practicã.
Solicitãm totodatã Parlamentului sã adopte în regim de urgentã modificãrile legislative initiate de Guvern în baza punctului 2 de mai sus, respectiv sã nu adopte legea bugetului de stat pe anul 2016 dacã acea nu va fi în conformitate cu punctul 1 de mai sus.
În fine solicitãm Presedintelui României sã nu promulge legea bugetului de stat pe 2016, dacã va contine elemente contrare cu prevederile articolului 9 din Carta Europeanã a Autonomiei Locale.
___________________
__________, primar
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának 300 (2011)-es ajánlása.