El kell ismerjük, hogy ha az Országos Diszkriminációellenes Tanács állapotára és mûködésére egyszerre mondjuk, hogy hihetetlen, szürreális, abszurd és minden képzeletet alulmúló, akkor is halvány mását bírjuk csak adni a való voltának. A történet legutóbbi fejezete itt olvasható, most következzen a folytatás:
Ugyanis az államelnök válaszát nyilván nem hagytuk annyiban, s már aznap visszaírtunk neki, kérve, hogy tájékoztasson minket arról, hogy milyen konkrét lépéseket tett illetve tesz azért, hogy ez az áldatlan helyzet megoldódjon. Ma pedig megérkezett arra a válasz. Ebben pedig a következõket írják:
Egyrészt megerõsítik, hogy továbbra is a figyelmükben van a jelzett gond, nevezetesen hogy az ODT idén január elseje óta határozatképtelen, mert a vezetõtanács tagjainak a létszáma a szükséges minimum alá esett.
Azt követõen hosszan idéznek a vonatkozó jogszabályból, többek közt azt is, hogy mi az ODT célja, meg hogy az függetlenül, más hatóságok befolyása nélkül fejti ki a tevékenységét.
Majd megismétlik, hogy az ODT egy független intézmény, ami parlamenti ellenõrzés alatt mûködik. (Zárójelben hadd jegyezzük meg, hogy az a függetlenség netovábbja, mikor létezik felette egy ellenõrzõ szerv. De ezt most hagyjuk, mellékszál.)
Aztán megállapítják, hogy tudomásul vették azt, hogy a jelzett problémával már a megkerestük a Parlamentet.
Végül levonják a következtetést, hogy ezek szerint nincs itt semmi tennivalójuk, minden a legnagyobb rendben van.
Csak hogy értse mindenki a helyzetet:
Új tagokat a Parlament kell kinevezzen.
A Parlament ezt immár kilenc hónapja halogatja, nem teszi meg.
Mikor kérést intéztünk a Parlament két házához, annak csak annyi lett az eredménye, hogy kikérték maguknak, hogy mi itt feladatokat adjunk nekik, közölték, hogy azt õk döntik el, hogy mikor mit tesznek.
Ezek után kértük az államelnököt, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és avatkozzon be, gyõzze meg a Parlamentet, hogy nevezzem már ki új tagokat.
Erre jött ez a válasz. Hogy az elnök örömmel vette tudomásul, hogy mi ezt a kérést a Parlament felé már megfogalmaztuk, tehát neki immár semmi dolga.
Makacs székelyek módjára mi ezt nem hagytuk annyiban, s felhívtuk az elnök figyelmét, hogy a kérésünk nem talált meghallgatásra a Parlamentnél, ezért legyen olyan kedves és lépjen õ. Tehát folytatás következik.