Van a pofátlanságnak az a szintje …

Négy éve húzódó ügyben (legutóbb itt írtam róla) van újabb fejlemény. Nem, nem az, hogy az ügyészség végre munkához látott, arra még várni kell. Hanem az, hogy a pénzügyi igazgatóságtól felszólítást kaptam, hogy fizessek perköltséget. Érkezik ez a felszólítás öt hónappal azután, hogy megszületett a bíróság ítélete, amiben írva van, hogy az ügyészség nem végezte el a dolgát, ezért a panaszomat ejtõ rendeletet a bíróság megsemmisíti, s arra utasítja az ügyészséget, hogy folytassa (lényegében kezdje el) a munkát. S mit tesz erre az ügyészség? Azt, amire a bíróság utasítja? Ugyan, dehogy! Elindítja a végrehajtását annak a perköltségnek, amirõl a bíróság kimondta, hogy nem fizetendõ, mert a pert én nyertem. S ugyan nem nagy összeg, mindössze 20 lej, de maga a gesztus, na az minõsíthetetlen. Nem elég, hogy a bûnpártolás minõsített változatát követik el, amikor egy napnál világosabb esetben négy éve hagynak egy fiókban porosodni egy iratcsomót, ráadásul abba a helyzetbe hoznak, hogy ha nem akarok fizetni (s miért fizetnék?), akkor most pereskednem kell, ami ugyanakkora munka függetlenül attól hogy 20 vagy 20.000 lej a tét. Idõ és energia, amit másra is fordíthatnék.
Az elkövetõ pedig az ügyészség, aminek az lenne a dolga, hogy a társadalom érdekeit védje, üldözze a bûnt és állítsa bíróság elé a bûnözõket. Ezekre valahogy nincs ideje…

Kategória: Államérdek, Ez Románia, igazságszolgáltatás Romániában, megáll az ész! | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?