Két nappal ezelõtt a szenátus megszavazta a helyi zászlókra vonatkozó törvénytervezetet, s azzal kapcsolatban az RMDSZ honlapján rögvest megjelent egy melldöngetõ közlemény. Jogos kérdés az, hogy ebbõl mi az igaz. Nézzük hát:
Ma, szeptember 30-án Románia Szenátusa 83 támogató szavazattal elfogadta azt a törvénykezdeményezést, amely értelmében a területi közigazgatási egységek – községek, városok, megyék – tanácsa dönthet a saját zászló használatának kérdésében.
Ez tényszerûen nem igaz. A tervezet szerint a helyi önkormányzat csak javaslatot tehet, a zászlókat a kormány hagyja jóvá, kormányhatározattal.
A tervezet továbbá azt is elõírja, hogy a zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is, ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén is használható ott, ahol az említett közösség eléri a húsz százalékot.
Ez rész-igazság, ami eredményként van feltüntetve, holott a teljes igazság egészen más. Az alább látható tervezet 1. cikkelyének (4) bekezdése ugyanis azt mondja, hogy a zászlón fel lehet tüntetni a település nevét is, ebben a formában: település neve, megye neve, Románia
Magyarán a zászlóra valóban fel lehet írni a település nevét, de csak úgy, hogy egyúttal nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az illetõ település Romániában van. A lényeg nem a település nevén van, hanem azon, hogy a zászlóra legyen felírva az is, hogy Románia.
„A helyi önrendelkezés szempontjából azért fontos ez az intézkedés, mert a közösség identitásának kifejezéséhez szorosan hozzátartozik a helyi szimbólumok használata is” – emelte ki Klárik László Attila, az RMDSZ szenátora, a Közigazgatási Bizottság tagja.
Jelenleg is számos településnek van zászlaja, ennek elfogadására létezik egy érvényes jogszabály, az 53/2002-es Kormányrendelet, aminek a 19. cikkelye kimondja, hogy a település statútumában kell megállapítani annak sajátos jelképeit és azok használati módját. Egy település jelképei a címer, zászló és pecsét.
Az pedig minõsíthetetlen, hogy a helyi önrendelkezés szempontjából fontosnak neveznek egy olyan intézkedést, ami elvesz egy jogot a helyi önkormányzattól, s átadja azt a kormánynak.
A szenátor elmondta, a háromszéki önkormányzatoknak számtalan problémája származott abból, hogy a prefektusok megtámadták azokat a tanácshatározatokat, amelyekkel elfogadták a helyi zászlóhasználatot. „Ezért akartuk azt, hogy ugyanaz az elõírás vonatkozzon Székelyföldre, mint Románia más régióira” – hangsúlyozta Klárik László Attila.
Eddig is ugyanaz az elõírás vonatkozott Székelyföldre, mint Románia más régióira. A soviniszta román politikusok kedvenc szófordulata az, hogy Székelyföldön nem érvényesek Románia törvényei. A gond tehát nem ez, hanem az, hogy az állam törvényeit másképp, megszorító módon alkalmazzák Székelyföldön, pontosan az állam képviselõi, a prefektusok meg a bírók. Arról nem is beszélve, hogy a tervezetet a Szociáldemokrata Párt képviselõi nyújtották be, nehezen értelmezhetõ tehát, hogy mit ért az RMDSZ szenátora mit ért azon, hogy az RMDSZ akarta. Netán õk irányítják a Szociáldemokrata Pártot?
Azt már csak szóban tették hozzá az RMDSZ politikusai, hogy ez által közelebb kerültünk ahhoz, hogy megoldódjon a székely zászló használatának a problémája. Azt is újra elmondták, hogy ezt konkrétan úgy képzelik el, hogy az egyes települések sorra elfogadják saját zászlónak a székely zászlót, esetleg olyan formában, hogy ráteszik a címerüket és ráírják a település nevét. De vajon ennek mennyi az esélye? Gondolhatja valaki komolyan azt, hogy az a kormány, amelyik prefektusai révén tûzzel vassal próbálja irtani a székely autonómiatörekvések jelképét, majd futószalagon fog kibocsátani kormányhatározatokat, amelyekkel ugyanazt a zászlót jóváhagyja? Sokkal valószínûbb az a forgatókönyv, hogy azért vették ki a helyi önkormányzat kezébõl a saját zászló elfogadásának a jogát, hogy azok ne tegyék meg azt, amirõl az RMDSZ politikusai beszélnek, s amit jelenleg nyugodtan megtehetnének.
A tervezet benyújtóinak a szándéka jól kiolvasható a nagyon rövid tervezetbõl. Ennek kapcsán érdemes figyelni további két dologra:
1. A törvény be nem tartását igen magas (5-10.000 lej!!) büntetéssel sújtják. Ehhez képest az ország zászlajára vonatkozó törvény (75/1994) semmiféle büntetést nem ír elõ!
2. A büntetés kiróvásával egy idõben a nem szabályos zászlót el is kobozzák.
Ezek figyelembevételével a törvény elfogadása után a következõkre lehet számítani:
Ha valamelyik település vagy megye megpróbálja saját zászlóként elfogadni a székely zászlót, akkor azt a kormány nem hagyja jóvá.
Arra hivatkozva, hogy most már van jogszabály, ami rögzíti, hogy milyen zászlókat szabad kitûzni helyi középületekre, a prefektusok (ne is kérdezzek: igen, a magyar prefektusok is) fel fognak szólítani minden polgármestert, hogy azonnal távolítsák el mindenhonnan a székely zászlót. Ha ennek a felszólításnak valahol nem tesznek eleget, azonnal kiróják a legmagasabb büntetést és elkobozzák a zászlót, hogy ne legyen amit visszatenni.
25 éve várjuk, hogy az “érdekvédelmi szervezetünk” lássa be, hogy elhibázott az a stratégia, amit õk úgy neveznek, hogy a kis lépések politikája. Lidérces álmaimban sem gondoltam volna, hogy amikor ez megtörténik, akkor az elsõ nagy lépést nem elõre, hanem visszafele fogják megtenni!
(A témáról korábban és bõvebben itt írtam.)
zaszlotorveny-tervezet