Jogaink

Az idei EMI tábor egy lényeges újdonsággal is szolgált. Egy új sátorral. A neve: Jogaink. S megvallom szabályosan elszégyelltem magam amikor megláttam a programban, ugyanis ismét azzal szembesültem, hogy fiatalok, jóval kevesebb közéleti tapasztalattal rendelkezõk fejében született meg az az ötlet, ami már rég rég valóság kellett volna legyen, de szégyenszemre nekem se jutott eddig eszembe. Holott már egy ideje mondogatom, hogy a jogsértések ellen jogi eszközökkel kell fellépni, s azzal is tökéletesen tisztában vagyok, hogy a két legfontosabb akadálya annak, hogy ebbe a tevékenységbe sokan bekapcsolódjanak, az egyrészt a jogaink pontos ismeretének a hiánya, másrészt pedig az, hogy akit jogsértés ér, az nem tudja miképpen léphet fel az ellen. Szükség van tehát tájékoztatásra és segítségre, s pont ez az a két dolog, amit ebben a sátorban öt napon keresztül meg lehetett kapni. Volt is érdeklõdõ folyamatosan az elõadásokon, amelyek kellõképpen interaktívak voltak ahhoz, hogy gyakorlati hasznuk is legyen akár már a közeljövõben.
Innen pedig már csak egy lépés hogy belássuk, az esztendõ nem öt nap, illetve nem tud mindenki Gyergyószentmiklósra utazni, hogy tájékoztatást, eligazítást kapjon. Fontos tehát, hogy ez a sátor virtuális módon az év minden napján és az ország minden sarkából elérhetõ legyen. A felismerést pedig egyeztetés követte, aminek eredményeképpen a tábor utolsó napján megszületett a bejelentés: õsztõl a sátrat mûködtetõ fiatal jogászok és a Székely Nemzeti Tanács együttes erõvel internetes jogsegély-szolgálatot indítanak. Az elképzelés kidolgozása folyamatban van, a részletekrõl, illetve a szolgáltatás indulásáról természetesen majd tájékoztatjuk a közvéleményt, de a táborzárás után a témáról egy ennyit mindenképp fontosnak tartottam elmondani. Már csak azért is, mert olyan jó megtapasztalni, hogy vannak még ügyes, jól képzett és talpraesett magyar fiatalok ebben az országban, akik nem a parlament felé kacsintgatnak, hanem a mindennapokban akarják szolgálni a népüket, egy olyan területen, amit a politikum – teljesen érthetetlen módon – mostohagyermekként kezel.