A mézeshetek vége?

Alig jártak le a választások, s úgy néz ki máris vége van annak a nagy békességnek, összefogásnak és együttmûködésnek, amivel a kampányban az RMDSZ szédítette a gyergyószentmiklósiakat. Legalábbis errõl tanúskodik ez a sajtóhír, amiben egy felavatás kapcsán Borboly Csaba újból felhoz egy jó tíz éves témát, az egységes megyei vízszolgáltatót. Az ember azt hitte volna hogy a Harviz már egy lerágott csont, ki-ki mérlegelt és meghozta a maga döntését, s azt mindenki elfogadta, de most kiderült hogy ez nem így van. Borboly Csabát nem hagyja nyugodni, hogy Szentmiklós és Székelyudvarhely annak idején nem állt be a nagy “ernyõ” alá, hanem ragaszkodtak ahhoz, hogy a vízszolgáltatást megtartsák saját kezükben. Tette ezt Udvarhely azért, mert már korábban felújította a rendszerét, nem volt szüksége újabb beruházásokra, Szentmiklós pedig azért, mert az itteni konkrét körülményeknek megfelelõen jóval alacsonyabb szinten lehet tartani a szolgáltatás árát mint máshol, ráadásul már korábban elkötelezte magát a hálózatfejlesztés terén, hiszen a most még mindig zajló munkálatokra vonatkozó egyeztetések már Pál Árpád polgármestersége idején elkezdõdtek (a híres SAMTID program), az egymást követõ kormányok azóta húzzák-halasztják a munkálatokat.
Hogy mi jár a fejében Borboly Csabának azt csak õ tudja (ha tudja), de az több mint tisztességtelen, hogy most azzal áll elõ, hogy lett volna lehetõség uniós forrásból fejleszteni ebben a két városban, de azok vezetõi nem éltek a lehetõséggel, inkább a lakókat nyúzzák. Hogy csak egy elgondolkoztató tényt említsek: Gyergyószékrõl egyetlen település sem csatlakozott a 2008 õszén bejegyzett Harvizhez, Remete, Ditró és Szárhegy például kicsivel késõbb hozta létre a közös szolgáltató cégét. Jogos a kérdés, hogy Borboly Csaba miért nem kritizálja most ezt a három községet is?
Amúgy nem mellékes az, hogy míg a Redisza esetében tavaly a bevételek pontosan egyeztek a kiadásokkal, addig a Harviz tavaly 11.547.935 lejes forgalom mellett 1.780.199 lej profitot termelt (ez 15,4%, közszolgáltatásról lévén szó igencsak magas). Az ember ezek után felteszi a kérdést, hogy ki is az, aki a lakókat nyúzza? Az, aki ha lassan és körülményesen is, de kormánytámogatással fejleszti a hálózatát, vagy az, aki ezt európai pénzekbõl teszi, majd jól megfeji a fogyasztókat?
Ezen túlmenõen annak sem árt utánanézni, hogy mibe kerül egy köbméter ivóvíz Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. Mert a lakók szempontjából ez a legfontosabb információ.