A tavalyi névtelen rágalmazó levelek ügyében újabb fejlemény van: a gyergyószentmiklósi ügyészség bûncselekmény hiányában lezárta az ügyet! Ez ellen természetesen fellebbeztem, mert az nem kétséges, hogy valakik elkövettek tavaly tavasszal több bûncselekményt is (ezt még a korábban az ügyben eljáró katonai ügyészség sem vitatta), itt most egyetlen jellemzõ részletrõl szeretnék szót ejteni.
A panaszom egyik pontja a levéltitok megsértésére vonatkozott, s konkrétan azt róttam fel az elkövetõknek, hogy olyan információkat tettek közzé a levelekben, amelyekhez csak az elektronikus kommunikációm (telefon, üzenet, levelezés) megfigyelése révén juthattak hozzá. Ezt vitatni lehetne, de kár, hisz – hogy csak egy példát mondjak – amikor kapok egy levelet, s az abban található információ rá pár napra megjelenik egy akárhány címre elküldött rágalmazó levélben, akkor a helyzet a napnál is világosabb.
Aki a bejegyzéseimet olvasni szokta az tudja, hogy az egész ügy kivizsgálását a katonai ügyészség lényegében megtagadta, azon az alapon, hogy a Román Hírszerzõ Szolgálat egy törvény alapján mûködõ intézmény, tehát nyilvánvaló, hogy annak a munkatársai nem követnek el törvénysértéseket. A katonai ügyész véleménye éppen ezért az, hogy a bûncselekményeket polgári személyek követték el, a kivizsgálásuk tehát a gyergyószentmiklósi ügyészség hatásköre. S akkor nézzük mi olvasható ennek az ügyészségnek a végzésében ezen bûncselekmény kapcsán:
A pirossal aláhúzott rész szerint az ügyészség megállapítja, hogy mivel én ennek az elkövetésével a Román Hírszerzõ Szolgálat munkatársait gyanúsítom (akik hivatásos katonák), ezért az ügyészségnek nincsenek eszközei ezt a bûncselekményt kivizsgálni. (Hogy értse mindenki: õk katonákat nem vizsgálhatnak ki.) Tökéletes, mondhatom. Egyik kivizsgálhatná de nem vizsgálja, a másik mossa kezeit, hogy õ nem vizsgálhatja.
Az i-re a pontot pedig a következõ bekezdésben teszik fel a derék ügyészek, amikor ezek után megállapítják, hogy nem létezik bizonyíték arra nézve, hogy azt a bûncselekményt elkövették volna!
Mit monhdatnék, az volna ám a csoda, ha annak ellenére hogy ki sem vizsgálták, mégis lenne bizonyíték. Teszem azt a Hírszerzõ Szolgálat egyik munkatársa kiállna a város fõterére, s nagy hangon önként bevallaná, hogy õ volt az.