2015 májusában petíciót intéztem a Román Hírszerzõ Szolgálathoz, amiben leírtam néhány furcsa esetet melyek velem estek meg azon a tavaszon (névtelen rágalmazó leveleket szórtak szét valakik a város utcáin, stb.), s arra kértem a intézmény vezetõjét, hogy vizsgálják ki, hogy azokban érintett-e valamilyen módon a Szolgálat, s ha azt találnák hogy igen, akkor tegyék meg a szükséges törvényes lépéseket. Arra a következõ “választ” kaptam:
Ebben tájékoztatnak arról, hogy alaposan kivizsgálták az általam jelezetteket, majd tartanak egy rövid törvény-ismertetõt, végül köszönik, hogy hozzájuk fordultam. Épp csak az “alapos kivizsgálás” eredményeirõl nem mondanak egy kukkot sem. Ezt jeleztem is nekik, mire kaptam egy újabb semmitmondó, mellébeszélõ “választ”, így bírósághoz fordultam, s azt kértem, hogy kötelezzék a Hírszerzõ Szolgálatot, hogy oldja meg a petíciómat a jogszabályi elõírások betartásával (magyarán vizsgálja ki, ha kell intézkedjen, majd tájékoztasson arról hogy mit tapasztalt és mit tett). Ott alapfokon vesztettem, mert a Bukaresti Táblabíróság úgy találta, hogy a kérésem alaptalan. Fellebbeztem a legfelsõ bírósághoz, ott idén májusban született jogerõs ítélet, amit – természetesen – nem közöltek ki a törvényes harminc napon belül. Júniusban tehát írásban kértem az ítélet kiközlését, természetesen sikertelenül. Majd további hat alkalommal, természetesen hasonló eredménnyel. A hetediket azonban valamiért már nem várták meg, 24.-én az angyal elhozta nekem ama ítéletet, itt van:
Ha valaki az indoklásra kiváncsi, az az elsõ oldalakat nyugodtan ugorja át, mert a lényeg ott van az 5. oldal közepén, s eképpen szól: Az alapfokon eljáró táblabíróság helyesen állapította meg, hogy a Szolgálat betartotta a törvényes elõírásokat, mert a petíciómra választ adott. Az, hogy a válasz nekem nem volt ínyemre legyen az én bajom.
Magyarán a legfelsõ bíróság álláspontja is az, hogy nem kell elveszni a részletekben, függetlenül attól, hogy mi volt a petíció tárgya, illetve attól, hogy az abban megfogalmazott kérdésre válaszol-e a megszólított intézmény, a lényeg az, hogy szülessen egy válasznak nevezett irat s azt küldjék el a petíció benyújtójának. Csak a forma számít, a tartalom lényegtelen. Ez lenne a magyarázat jelen írás címére.
Akkor most befejezésképpen én is ezt a módszert fogom alkalmazni, s az olvasók azon kérdésére, hogy elégedett vagyok-e ezzel az ítélettel azt válaszolom, hogy boldog új évet kívánok nekik.