Tegnap Romániában a nemzeti kisebbségek napját “ünnepelték”, a már kialakult módon, különbözõ közméltóságok közhelyekkel és klisékkel teli közleményeket adtak ki arról, ahogyan Románia “példamutatóan” bánik a nemzeti kisebbségekkel, a jó együttélésrõl, a toleranciáról, a párbeszédrõl, a sokszínûségrõl és a pluralizmusról, amelyeknek mind ellentmond az, ahogy a gyakorlatban a kisebbségeket kezelik nap mint nap. Példaként említünk néhány tényt a közélet két területérõl:
- A különbözõ hatóságok hozzáállása a nemzeti kisebbségekhez:
- Két éve javasoltuk Iohannis elnöknek, hogy készítse el hivatalos honlapja magyar nyelvû változatát, de õ azóta nem tudta eldönteni, hogy teljesíti-e ezt a javaslatot.
- Az Országos Diszkriminációellenes Tanács négy önkormányzatot (Gyergyócsomafalva, Csíkdánfalva, Gyergyóremete és Székelykeresztúr) büntetett meg amiatt, hogy magyar nyelvû helyi újságot adtak ki, olyan körülmények között, hogy amelyek mellett ezt az Alkotmány, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények és a vonatkozó 500/2004-es törvény elõírásainak megfelelõen tették.
- Még súlyosabb az, hogy mind a négyen megtámadták a határozatokat a bíróságon, két ügyben még zajlik az eljárás, a másik kettõben viszont a Legfelsõ Semmítõ- és Ítélõszék jogerõsen elutasította az önkormányzatok keresetét. Következésképpen a helyi önkormányzatoknak létezik egy törvényben biztosított joguk, amellyel nem élhetnek, mert a bíróságok megtiltják nekik!
- Panaszt nyújtottunk be a Belügyminisztérium ellen az ODT-hez, amiért a világjárvány idején nem volt hajlandó elfogadni a nem román nyelven készült nyilatkozatokat a túlnyomóan magyarok lakta településeken, és az ODT megállapította, hogy a minisztérium diszkriminált. Az azonban bíróságon támadta meg a határozatot, és a Legfelsõ Semmítõ- és Ítélõszék jogerõsen hatályon kívül helyezte azt, így a kisebbségek jogai továbbra is sérülhetnek.
- Az Alkotmányt, a Románia által ratifikált egyes nemzetközi szerzõdéseket és az ország összes törvényét megsértve a belügyminiszter a 33/2020 rendeletben arra kötelezi a hatáskörébe tartozó összes közintézményt, hogy ne oldják meg a nekik címzett beadványokat ha azok nem román nyelven vannak megfogalmazva, illetve a hozzájuk címzett petíciókra kizárólag román nyelven válaszoljanak.
- Megtámadtuk ezt a rendeletet a bíróságon, de a Legfelsõ Semmítõ- és Ítélõszék jogerõsen elutasította a kérésünket, így a rendelet érvényben marad és a kisebbségek jogai továbbra is sérülnek.
- Bár az maradéktalanul megfelel a vonatkozó törvény (500/2004. törvény) elõírásainak, a Marosvásárhelyi Ítélõtábla jogerõsen úgy határozott, hogy a gyergyószentmiklósi színház köteles az épület homlokzatán levõ magyar nyelvû feliratot a román nyelvû alá helyezni, a két felirat nem maradhat egy szinten.
- A nemzeti kisebbségekkel szembeni gyûlöletbeszéd nyilvános térben való megnyilvánulása:
A sajtót és a közösségi oldalakat is gyakorlatilag elárasztják a nemzeti kisebbségek, különösen a magyar kisebbség elleni gyûlöletre uszító bejegyzések és hozzászólások. Vannak emberek, akik bármilyen alkalmat (vagy ürügyet) felhasználnak erre a célra. Jellemzõ, hogy csak ebben az évben 23 bejelentést tettünk az ODT-hez ilyen ügyekben, illetve négy büntetõ panaszt súlyosabb esetekben. Megjegyzendõ, hogy ez a helyzet a két intézmény totálisan nem megfelelõ tevékenységének is a következménye, mert a büntetõ panaszokat általában ejtik, és a hozzá intézett beadványokat az ODT rendkívül nagy késéssel (a törvényes 90 helyett 540-600 nap alatt) oldja meg, ráadásul a legtöbb esetben csak jelképes büntetéseket alkalmazva.
Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy vannak, akik ilyen tevékenységük által váltak ismertté, ráadásul a román parlamentben is van már olyan képviselõ, aki évekkel ezelõtt a magyarság elleni uszításokkal kezdte a “pályafutását”.
Nyilvánvaló tehát, hogy a szóban forgó közméltóságok kijelentéseinek nincs valós alapja, félrevezetik a közvéleményt, és ezen a ponton lényegtelen, hogy az ezeket kiadók ismerik-e a valóságot vagy sem. A lényeg az, hogy a helyzet rendkívül súlyos, és a hatóságok ahelyett, hogy a törvényeket alkalmaznák és biztosítanák, hogy a kisebbségek gyakorolhassák jogaikat, illetve megvédjék õket a jogaikat rendszeresen megsértõ “hazafiak” visszaéléseitõl, pontosan ellenkezõleg járnak el, õk maguk sértik a kisebbségek jogait, és tétlenségükkel hozzájárul ahhoz, hogy mások megsértsék azokat.
Ilyen körülmények között arra kérjük a nemzeti kisebbségek napján nyilatkozatot kiadó közméltóságokat, hogy a jövõben ilyen nyilatkozatok helyett a területen elért konkrét eredményeik felsorolásával álljanak a nyilvánosság elé. Mi vállaljuk, hogy továbbra is tájékoztatjuk õket az általuk megoldható problémákról, így részükrõl csak egy kis jóindulatra lesz szükségük.
Gyergyószentmiklós, 2022.XII.19.
Árus Zsolt
elnök