Újabb állomásához érkezett az a harc, ami 2013-ban indult, azzal a céllal, hogy szûnjön meg az a diszkrimináció, aminek a gyermekeink vannak kitéve az érettségi alkalmával. S ugyan ezúttal a döntés Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán született, de még mindig nem kedvezõ, ugyanis a hét bíróból álló bírói tanács arra a következtetésre jutott, hogy nem diszkriminatív a most is érvényben levõ rendszer, amiben a magyar érettségizõk két plusz vizsgát kell letegyenek.
Az ítélettel szemben számos kifogás megfogalmazható, kezdve azzal, hogy a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat figyelmetlenül olvasták (mert azokból egyértelmûen kiderül, hogy a magyar iskolában végzõk esetében kisebb a sikeresen vizsgázók aránya, illetve hogy ennek az oka a román vizsga, s ennek ellenére az ítélet 105. bekezdésében az áll, hogy az átmenési arány 2013 és 2018 között a román és magyar iskolákban egyforma volt), de a sarkalatos gond vele az, hogy a bírók lényegében elfogadva a román kormány álláspontját abból indultak ki, hogy nem ugyanabban a helyzetben vannak azok akik román illetve magyar iskola elvégzése után állnak érettségi vizsgára, ezért elfogadható, hogy más-más legyen számukra a vizsga rendszere. Ez álláspontunk szerint alapvetõen téves, ugyanis függetlenül az oktatás nyelvétõl az érettségi egységes kell legyen, már csak azért is, mert az egyben az egyetemi bejutás feltétele is, márpedig Románia a Kisebbségi Keretegyezmény ratifikálásával azt vállalta, hogy egyenlõ feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz minden állampolgár számára (szó szerint: “The Parties undertake to promote equal opportunities for access to education at all levels for persons belonging to national minorities.”). Következésképpen az egyetemre jutás esetén nem szabhat más-más feltételeket annak függvényében, hogy ki milyen nyelven végezte a középiskolát.
Az külön pikantériája az esetnek, hogy a hét bíróból kettõ nem értett egyet ezzel a döntéssel, mondhatni a két érintett, a román és a magyar. Sajnálatos ugyanakkor, hogy egyikük sem fejtette ki részletesen az álláspontját, mindössze azt jelezte, hogy nem ért egyet a többség döntésével, ami egyenértékû azzal, hogy szerintük diszkriminatív ez a rendszer.
Pontosítunk ugyanakkor, hogy az Adevãrul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet és félretájékoztat, ugyanis az általa idézettek három másik bíró különvéleményébõl valók, akik álláspontja az volt, hogy formai okból nem kellett volna a panaszokat befogadni. Ez még ez elsõ lépés volt, amiben a másik négy bíró álláspontja gyõzött, azt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amit 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik.
A lényeg ellenben az, hogy ezt az ítéletet nem tudjuk és nem fogjuk elfogadni, hanem a Nagykamarához fogunk fordulni és kérjük ennek a döntésnek a felülvizsgálatát.
A teljes ítélet itt olvasható.