Avagy a szakhatóság, illetve a rossz beidegzõdések?
Tavaly év végén jelentették be, hogy az idei év elejétõl drasztikusan, mintegy 84%-kal fog drágulni az ivóvíz városunkban. Ez elõ látásra igencsak mellbevágó, ezért tegyük gyorsan hozzá, hogy más városokban eleve sokkal magasabb volt az ár, tehát abszolút értékben nem olyan borzasztó az az emelés.
Igen ám, de a márciusi számlán szereplõ árat látva azzal szembesültem, hogy az emelés nem 84%, ezért április 26.-én ezt a rövid levelet írtam a szolgáltatónak:
Szép napot!
A januári tanács-határozatban 84,54%-os áremelés szerepel az ivóvíznél.
Ahhoz képest a márciusi számlánk 95%-al magasabb a februárinál, ugyanakkora fogyasztás mellett. Erre mi a magyarázat?
Árus Zsolt
Meglepetésemre rá tíz napra postai úton érkezett rá ez a terjedelmes válasz, amivel akár nagyon elégedett is lehetnék, hisz igen alapos és részletes. De azért hagyott némi kívánnivalót is maga után, ezért nem hagytam annyiban, hanem e hó hetedikén újabb levélben fordultam a szolgáltatóhoz:
Három megjegyzés a ma kézhez kapott válaszukkal kapcsolatban:
- A csatolt hivatalos adatok szerint az éves infláció 9,7% volt tavaly, s ha ezzel növeljük a 84,54%-ot, akkor 92,74-et kapunk, ami nem 95. Ezek szerint vagy tévesen számoltak, vagy az alkalmazott (kellõképpen bonyolult) képlet a fogyasztók kárára “csal”.
- Az áremelésrõl szóló TÁJÉKOZTATÁSBAN soha nem volt szó arról, hogy a határozatban foglalt százalékot még az inflációval is növelni kell/fogják.
- Egy magyar nyelvû levére Gyergyószentmiklóson minden közintézmény köteles magyarul válaszolni. Ha itt ezt nem tartják be, akkor mit várjunk el olyan települések esetében, ahol a magyarok kisebbségben vannak?
Üdvözlettel,
Árus Zsolt
S hogy az értetlenkedésemet alátámasszam, csatoltam hozzá a statisztikai intézett hivatalos közleményét is.
Arra immár emilben érkezett ma az újabb válasz. Ezen a ponton jutottam arra a következtetésre, hogy ez immár több mint az én kíváncsiságom illetve értetlenkedésem, hanem lényegében közügy. Ugyanis:
- Egy árat az elõzõ évi inflációval megnövelni egy egyszerû szorzás, esetünkben annyiból állna, hogy a tavalyi árat meg kell szorozni 1,097-el. Ezzel szemben a bukaresti szakhatóság arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy egy szuperbonyolult képletet alkalmazzanak, aminek az eredménye az, hogy az árak az inflációnál nagyobb mértékben emelkednek. S ez nem a mi gondunk csak, a szabály az egész országban érvényes, így húznak ki hónapról hónapra mindannyiunk zsebébõl több pénzt.
- A harmadik megjegyzésem kapcsán eme második választ aláíró megtehette volna azt, hogy annyit ír, hogy bocsánat, ezúttal magyarul is válaszolunk. Ezzel szemben felesleges törvényismertetõt tartott célszerûnek, azt a látszatot keltve, hogy valamit nem jól tudok, de õ majd megtanít. Arról meg egy szót sem ejt, hogy igen, elsõ alkalommal valóban törvényt sértettek.
- Ha egy magyar ember egy ilyen választ románul fogalmaz meg, majd utólag valamilyen fordítóprogrammal fordítja le magyarra (lásd az 5. oldal közepén: Gheorgheni Municípium), akkor nagy a baj. Jó kérdés, hogy ez egyedi eset, vagy általánosan használt módszer.