Corlãtean, mint mindig

Közzétéve 2014. október 12. vasárnap | Szerző: Árus Zsolt

Valahányszor fasizmusról, antiszemitizmusról van szó ebben az országban, az mindig jó alkalom egyet rúgni az erdélyi magyarságba. A román pártok és hatóságok ilyenkor egy jót horthystáznak, s azzal le van tudva a téma, mintha a Kárpátokon túl a múltban is meg ma is csupa ma született bárány lakozna. Ez volt a forgatókönyv a napokban is, amikor a román külügyminiszter azzal támasztotta alá a kormány határozottságát és elkötelezettségét, hogy kifejtette, minden eszközzel megakadályozták és megakadályozzák a hírhedt antiszemita, Nyírõ József székelyföldi újratemetését. Itt nincs kecmec, nulla a tolerancia, fejtegette
önelégülten. Olyan apróságok ugyanis a román politikusokat soha nem zavarták, hogy semmilyen törvényszék soha nem ítélte el Nyírõt, békében élte az életét Spanyolországban, ami lehetetlen lett volna, ha barmit elkövetett volna a zsidók ellen.
S hogy a kép teljesebb legyen, csak azt kell megnézni, hogy miképpen viszonyulnak ebben az országban egy olyan volt vezetõhöz, aki kétség nélkül háborús bûnös volt. Nem nehéz kitalálni, hogy Antonescu marsallra gondolok. Ugyan a hozzá hasonlók kultuszát jogszabály tiltja, nem kell különösebben kutatni az interneten ahhoz, hogy az ember azt tapasztalja, hogy köztéri szobrai állnak például Bukarestben és Tãtãrãseni-ben:

antonescu-bukarest

Antonescu-tataraseni

Az oly kemény és határozott román hatóságok csak annyit kellene tegyenek, hogy elolvassák és betartsák a 31/2002-es Sürgõsségi Kormányrendelet következõ két cikkelyét:
Art. 12. – Se interzice ridicarea sau mentinerea în locuri publice, cu exceptia muzeelor, a unor statui, grupuri statuare, placi comemorative referitoare la persoanele vinovate de savârsirea unor infractiuni contra pacii si omenirii.
Art. 13. – (1) Se interzice acordarea numelor persoanelor vinovate de savârsirea unor infractiuni contra pacii si omenirii unor strazi, bulevarde, scuaruri, piete, parcuri sau altor locuri publice.
(2) Se interzice, de asemenea, acordarea numelor persoanelor vinovate de savârsirea unor infractiuni contra pacii si omenirii unor organizatii, cu sau fara personalitate juridica.
Mindaddig, míg ez nem történik meg, joggal állítható, hogy a nagy hatósági szigor nem az antiszemitizmus, hanem a román hatalom számára kellemetlen igazságokat kimondó magyarok ellen irányul. Ez pedig pontosan az ellentéte annak, amivel a külügyminiszter kérkedik.

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Politika | 2 hozzászólás

A régi recept?

Közzétéve 2014. október 9. csütörtök | Szerző: Árus Zsolt

A napokban látott napvilágot az a hír, hogy újra feltûnt a színtéren a PER, azért, mert a nagyobbik kormánypárt híres/hírhedt képviselõje ismét felkérte õket, hogy közvetítsenek a románok és magyarok között. Mint kiderül, a tárgyalások a nyilvánosság kizárásával már jó ideje zajlanak, ez pedig óhatatlanul oda vezet, hogy az ember már megvilágításban látja a közelmúlt eseményeit.
Meglepõ volt például az, hogy a magyar kártya kijátszásával hatalomra került Victor Ponta egyszer csak 180 fokos fordulatot vett, s kormányba hívta az RMDSZ-t, habár a magyar szavazatok nélkül is meglett volna a parlamenti többsége. Mi a csoda üthetett bele, találgattál akkor sokan, de ha belegondolunk, hogy a neptuni megállapodás egyik következménye az volt, hogy 1996-ban bevették a kormányba az RMDSZ-t, akkor már nem is csodálkozunk olyan nagyon. Talán még vannak olyanok is, akik emlékeznek arra, hogy március tizedékén Izsák Balázs azt is elmondta, hogy az RMDSZ vezetõi nem szabad elfeledjék, hogy az út a Victoria palotába Berecken és Kökösön át vezet. Ha figyelembe vesszük, hogy a román politikusok az után fordultak a PER-hez, miután szembesültek a tavalyi év két nagy székelyföldi tömegrendezvényével, bizony nem kizárható, hogy az a kijelentés egy tökéletes telitalálat volt.
Vagy ott van Székelyföld autonómiastatútumának a kérdése. Túl azon, hogy az RMDSZ kongresszusi határozatának a gyakorlatba ültetése nagyon hosszan elhúzódott, figyelemreméltó az, hogy a tervezet nyilvánosságra hozását messze megelõzte az, hogy az RMDSZ elnöke elkezdte mondogatni, majd a vezetõség több tagjai ismételni, hogy alkotmánymódosítás nélkül kizárt Székelyföld autonómiájának a gyakorlatba ültetése. Így amikor végre nyilvánosságra hozták a tervezetet, akkor azzal nem csak annak az ígéretnek tettek eleget, hogy kidolgoznak egy ilyet, hanem a román pártok azon elvárásának is, hogy az ne kerüljön a parlament elé, ne kellejen vele egyhamar érdemben foglalkozni. S hogy a dolog még egyértelmûbb legyen, Kelemen Hunor már a tervezet bemutatásakor kijelentette, hogy errõl nem a pártokkal, hanem a román társadalommal szándékszik közvitát kezdeményezni, mert elõször a társadalmat kell felvilágosítani, abban kell lebontani az elõítéleteket, s csak utána érdemes majd azt a parlament asztalára letenni. Ha az ember belegondol, akkor egyértelmû, hogy ezt a cél elérni képtelenség. Nem álom, hanem inkább butaság lenne azt remélni, hogy valaki képes meggyõzi a román társadalmat arról, hogy Székelyföld autonómiája mindenkinek csak jó lesz. Félre ne értsen senki, nem akarom azt állítani, hogy az RMDSZ vezetõi buták, sokkal valószínûbb az, hogy azt akarták ilyen kicsit körmönfont, demagóg módon elmondani, hogy eszük ágában nincs se most, se holnap, se egy távolabbi jövõben a parlament elé terjeszteni ezt a tervezetet. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért álltak elõ egy ilyen gyenge, szakmailag fenn nem tartható szöveggel, illetve – sajnos – alátámasztja azt is, ami a Székely Nemzeti Tanács szeptember 14.-i közleményében olvasható: szüksége van a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkezõ mozgalomra, amely Bukarestbõl ellenõrzött és irányított.
Jó ideje zajlanak titkos tárgyalások hazai román és magyar politikusok között. Ez idõ alatt az RMDSZ-t újra bevették a kormányba, s a párt ugyan elkészített egy statútum-tervezetet, de ország-világ elõtt nyilvánvalóvá tette, hogy azzal semmit nem szándékszik tenni, maximum felesleges és steril “közvitákat” szerveznek róla. A PER képviselõje ugyan azt állítja, hogy megállapodás még nincs, jövõ februárban lesz a tárgyalások következõ fordulója, de az események máris pontosan az 1993-as forgatókönyv szerint zajlanak. Az egyetlen magyar parlamenti párt tettei maximálisan igazodnak a román pártok elvárásaihoz, cserében pedig a párt és annak vezetõi jutnak ilyen-olyan elõnyökhöz. Ez minden, csak nem szívderítõ, optimizmust sugalló. A Székely Nemzeti Tanács tíz év kemény munkájával elérte azt, hogy az óceánon túlról ismét tárgyalóasztal mellé ültessék a románokat és magyarokat, az RMDSZ dolga mindössze az lenne, hogy felismerje ennek a jelentõségét, a kínálkozó helyzetet, s éljen is vele, a magyar közösség javára.
Mielõtt azonban végleg búskomorságba esnénk, figyeljünk arra is, hogy sajtóhírek szerint a háromszéki RMDSZ vezetõi a találkozókon határozottan kiálltak amellett, hogy Székelyföldnek jár az autonóm státus. Ez szöges ellentétben áll Kelemen Hunor azon, többször hangoztatott kijelentése, miszerint nem kerték a román pártok támogatását autonómia-ügyben. Az idõ meg fogja mutatni, hogy mi is az igazság, addig reménykedhetünk, hogy a háromszéki hír az igaz, illetve abban, hogy a PER újra felbukkanása elsõsorban annak a jele, hogy Amerika úgy értékeli, hogy a helyzet orvoslásához nem elegendõ, hogy újra felírják azt, ami az 1993-as recepten volt, a gyógymódon most változtatni kell.

Kategória: Autonómiák, Ez Románia, Politika, RMDSZ, Székelyföl éjjel-nappal | 9 hozzászólás

36 másodperc

Közzétéve 2014. október 7. kedd | Szerző: Árus Zsolt

Még pontosabban 25, mert az utolsó 11 másodperc szerepe csak az, hogy jól véssük a retinánkba a jelölt képét. Ennyi a hossza az RMDSZ választási reklámvideójának, de egy ilyen nyúlfarknyi terjedelem is elegendõ idõ arra, hogy csúsztatásokat és valótlanságokat mondjanak benne. A kisfilm majd minden mondatával lehetne vitatkozni, de hadd térjek ki itt csak a legkirívóbb dolgokra.
Azt mondják, hogy a politikában komoly és kemény tárgyalópartnernek bizonyult. Fene tudja… Ha például valakinek volt türelme végignézni a több mint két órás beszélgetést a bukaresti egyetemen, az egyáltalán nem ezt tapasztalta. Ott folyamatosan védekezett és magyarázkodott, nem kiállt a magyar érdek és a saját álláspontja mellett, hanem azzal próbálta a meghívók és meghívottak kegyeit keresni, hogy bólogatott, amikor Magyarországot, a magyar vezetõket és alkotmányt kritizálták, sõt, esetenként még õ is rá-rátett egy lapáttal. Az ilyen nálunkfele nem keménységnek nevezik. Ha pedig valaki beadja a lemondását, s rá három hónappal még mindig miniszter, akkor az olyan embert komolynak nevezni nem túl szerencsés.
Azt is mondják, hogy nemzetközi támogatókat szerzett a magyar ügy mellé, s ehhez képben Angela Merkelt és Orbán Viktort mutatják. Angela Merkel támogatása valóban nagy segítség volna, ellenben annak eddigelé semmi nyoma nem látható, félõ hogy azért, mert nem létezik. Az meg igencsak meredek állítás, hogy Kelemen Hunor nyerte meg Orbán Viktort a magyar ügy támogatására. Valószínûnek tartom, hogy Orbán Viktor igencsak meglepõdik, amikor ez tudomására jut.
Biztos más is emlékszik rá, hogy az RMDSZ azzal az indoklással indított idén is jelöltet, hogy a kampány jó alkalom arra, hogy elmondjuk a románoknak a gondjainkat, elvárásainkat. Ez a videó ellenben azt bizonyítja, hogy a cél egészen más: a magyar választópolgárok szédítése (de túlzás nélkül mondhatjuk azt is, hogy becsapása), azért, hogy utána elmondhassák: lám, a választók az RMDSZ-ben bíznak. Közösségi célok helyett a magánérdek. Mondjuk 25 év után elmondható, hogy az lepne meg, ha nem ezt tennék.

Kategória: Kampány-ügyek, Politika, RMDSZ | 1 hozzászólás

Hazudnak éjjel nappal

Közzétéve 2014. október 2. csütörtök | Szerző: Árus Zsolt

Két nappal ezelõtt a szenátus megszavazta a helyi zászlókra vonatkozó törvénytervezetet, s azzal kapcsolatban az RMDSZ honlapján rögvest megjelent egy melldöngetõ közlemény. Jogos kérdés az, hogy ebbõl mi az igaz. Nézzük hát:
Ma, szeptember 30-án Románia Szenátusa 83 támogató szavazattal elfogadta azt a törvénykezdeményezést, amely értelmében a területi közigazgatási egységek – községek, városok, megyék – tanácsa dönthet a saját zászló használatának kérdésében.
Ez tényszerûen nem igaz. A tervezet szerint a helyi önkormányzat csak javaslatot tehet, a zászlókat a kormány hagyja jóvá, kormányhatározattal.

A tervezet továbbá azt is elõírja, hogy a zászlókon szerepelhet a helyi címer, valamint a közigazgatási egység neve is, ez utóbbi a nemzeti kisebbségek nyelvén is használható ott, ahol az említett közösség eléri a húsz százalékot.
Ez rész-igazság, ami eredményként van feltüntetve, holott a teljes igazság egészen más. Az alább látható tervezet 1. cikkelyének (4) bekezdése ugyanis azt mondja, hogy a zászlón fel lehet tüntetni a település nevét is, ebben a formában: település neve, megye neve, Románia
Magyarán a zászlóra valóban fel lehet írni a település nevét, de csak úgy, hogy egyúttal nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az illetõ település Romániában van. A lényeg nem a település nevén van, hanem azon, hogy a zászlóra legyen felírva az is, hogy Románia.

„A helyi önrendelkezés szempontjából azért fontos ez az intézkedés, mert a közösség identitásának kifejezéséhez szorosan hozzátartozik a helyi szimbólumok használata is” – emelte ki Klárik László Attila, az RMDSZ szenátora, a Közigazgatási Bizottság tagja.
Jelenleg is számos településnek van zászlaja, ennek elfogadására létezik egy érvényes jogszabály, az 53/2002-es Kormányrendelet, aminek a 19. cikkelye kimondja, hogy a település statútumában kell megállapítani annak sajátos jelképeit és azok használati módját. Egy település jelképei a címer, zászló és pecsét.
Az pedig minõsíthetetlen, hogy a helyi önrendelkezés szempontjából fontosnak neveznek egy olyan intézkedést, ami elvesz egy jogot a helyi önkormányzattól, s átadja azt a kormánynak.

A szenátor elmondta, a háromszéki önkormányzatoknak számtalan problémája származott abból, hogy a prefektusok megtámadták azokat a tanácshatározatokat, amelyekkel elfogadták a helyi zászlóhasználatot. „Ezért akartuk azt, hogy ugyanaz az elõírás vonatkozzon Székelyföldre, mint Románia más régióira” – hangsúlyozta Klárik László Attila.
Eddig is ugyanaz az elõírás vonatkozott Székelyföldre, mint Románia más régióira. A soviniszta román politikusok kedvenc szófordulata az, hogy Székelyföldön nem érvényesek Románia törvényei. A gond tehát nem ez, hanem az, hogy az állam törvényeit másképp, megszorító módon alkalmazzák Székelyföldön, pontosan az állam képviselõi, a prefektusok meg a bírók. Arról nem is beszélve, hogy a tervezetet a Szociáldemokrata Párt képviselõi nyújtották be, nehezen értelmezhetõ tehát, hogy mit ért az RMDSZ szenátora mit ért azon, hogy az RMDSZ akarta. Netán õk irányítják a Szociáldemokrata Pártot?

Azt már csak szóban tették hozzá az RMDSZ politikusai, hogy ez által közelebb kerültünk ahhoz, hogy megoldódjon a székely zászló használatának a problémája. Azt is újra elmondták, hogy ezt konkrétan úgy képzelik el, hogy az egyes települések sorra elfogadják saját zászlónak a székely zászlót, esetleg olyan formában, hogy ráteszik a címerüket és ráírják a település nevét. De vajon ennek mennyi az esélye? Gondolhatja valaki komolyan azt, hogy az a kormány, amelyik prefektusai révén tûzzel vassal próbálja irtani a székely autonómiatörekvések jelképét, majd futószalagon fog kibocsátani kormányhatározatokat, amelyekkel ugyanazt a zászlót jóváhagyja? Sokkal valószínûbb az a forgatókönyv, hogy azért vették ki a helyi önkormányzat kezébõl a saját zászló elfogadásának a jogát, hogy azok ne tegyék meg azt, amirõl az RMDSZ politikusai beszélnek, s amit jelenleg nyugodtan megtehetnének.
A tervezet benyújtóinak a szándéka jól kiolvasható a nagyon rövid tervezetbõl. Ennek kapcsán érdemes figyelni további két dologra:
1. A törvény be nem tartását igen magas (5-10.000 lej!!) büntetéssel sújtják. Ehhez képest az ország zászlajára vonatkozó törvény (75/1994) semmiféle büntetést nem ír elõ!
2. A büntetés kiróvásával egy idõben a nem szabályos zászlót el is kobozzák.
Ezek figyelembevételével a törvény elfogadása után a következõkre lehet számítani:
Ha valamelyik település vagy megye megpróbálja saját zászlóként elfogadni a székely zászlót, akkor azt a kormány nem hagyja jóvá.
Arra hivatkozva, hogy most már van jogszabály, ami rögzíti, hogy milyen zászlókat szabad kitûzni helyi középületekre, a prefektusok (ne is kérdezzek: igen, a magyar prefektusok is) fel fognak szólítani minden polgármestert, hogy azonnal távolítsák el mindenhonnan a székely zászlót. Ha ennek a felszólításnak valahol nem tesznek eleget, azonnal kiróják a legmagasabb büntetést és elkobozzák a zászlót, hogy ne legyen amit visszatenni.
25 éve várjuk, hogy az “érdekvédelmi szervezetünk” lássa be, hogy elhibázott az a stratégia, amit õk úgy neveznek, hogy a kis lépések politikája. Lidérces álmaimban sem gondoltam volna, hogy amikor ez megtörténik, akkor az elsõ nagy lépést nem elõre, hanem visszafele fogják megtenni!
(A témáról korábban és bõvebben itt írtam.)
zaszlotorveny-tervezet

Kategória: Ez Románia, Kampány-ügyek, Politika, RMDSZ | Hozzászólás most!

Hatalommal való visszaélés

Közzétéve 2014. október 1. szerda | Szerző: Árus Zsolt

Ráadásul a lehetõ legbutább fajtából, súlyosbító körülmény pedig az, hogy millióknak okoz felesleges fejfájást. Mindez joggal mondható el az oktatási miniszter idei 3060-as rendeletérõl, amirõl az év elején elég sok szó volt a sajtóban is, de nem lévén közvetlen érintve, akkor nem néztem utána. Ma ellenben a gyakorlatban szembesültem vele, megosztom hát itt az azzal kapcsolatos gondolataimat, s egyúttal arra bíztatok minden érintettet, hogy fontolja meg azokat.
Elõször is nézzük a rendelet szövegét:

Ordin nr. 3060/2014
din 03/02/2014
Ordinul nr. 3060/2014 privind aprobarea Conditiilor de organizare a taberelor, excursiilor, expeditiilor si a altor activitati de timp liber în sistemul de învatamânt preuniversitar
Publicat in Monitorul Oficial, Partea I nr. 99 din 07/02/2014
Actul a intrat in vigoare la data de 07 februarie 2014

În conformitate cu prevederile Art. 94 din Legea educatiei nationale nr. 1/2011, cu modificarile si completarile ulterioare,
în temeiul Hotarârii Guvernului 185/2013 privind organizarea si functionarea Ministerului Educatiei Nationale, cu modificarile si completarile ulterioare,
ministrul educatiei nationale emite prezentul ordin.

Art. 1. – Se aproba Conditiile de organizare a taberelor, excursiilor, expeditiilor si a altor activitati de timp liber în sistemul de învatamânt preuniversitar, prevazute în anexa care face parte integranta din prezentul ordin.
Art. 2. – Directia generala educatie si învatare pe tot parcursul vietii, Directia generala management resurse umane si retea scolara nationala, Directia generala învatamânt în limbile minoritatilor, inspectoratele scolare si unitatile de învatamânt duc la îndeplinire prezentul ordin.
Art. 3. – Prezentul ordin se publica în Monitorul Oficial al României, Partea I.
Ministrul educatiei nationale
Remus Pricopie
Bucuresti, 3 februarie 2014.

A pontos fordítást most hagyjuk, a lényeg az, hogy a tanügyminiszter ezen rendelettel jóváhagyja táborok, kirándulások, expedíciók és egyéb szabadidõs tevékenységek szervezésének a feltételeit. S itt már álljunk is meg, s tegyük fel magunknak a kérdést: joga van a miniszternek a szabadidõs tevékenységekre vonatkozó szabályozást kiadni? Minden épeszû ember azt válaszolja erre – gondolom -, hogy nyilvánvalóan nincs. Ne feledjük azonban azt, hogy Romániában élünk, ezért ne álljunk meg itt, nézzük meg a tanügyi törvény hivatkozott 94. cikkelyét, hátha kiderül, hogy a parlament megbolondult (jó na, ne túlozzak: a román parlament normál menetben, alapjáraton is szokott képtelen jogszabályokat megszavazni), s felruházta a minisztert ezzel a joggal:

Art. 94. – (1) Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului, ca organ de specialitate al administratiei publice centrale, elaboreaza si implementeaza politica nationala în domeniul învatamântului preuniversitar. Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului are drept de initiativa si de executie în domeniul politicii financiare si al resurselor umane din sfera educatiei.
(2) Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului exercita, în domeniul învatamântului preuniversitar, urmatoarele atributii:
a) elaboreaza, aplica, monitorizeaza si evalueaza politicile educationale nationale;
b) monitorizeaza activitatea de evaluare externa;
c) coordoneaza si controleaza sistemul national de învatamânt;
d) avizeaza structura retelei învatamântului preuniversitar si înainteaza Guvernului, spre aprobare, cifrele de scolarizare, pe baza propunerilor unitatilor de învatamânt, a autoritatilor administratiei publice locale, a operatorilor economici, având în vedere recomandarile studiilor de prognoza, centralizate, avizate si transmise de catre inspectoratele scolare judetene, respectiv al municipiului Bucuresti;
e) coordoneaza elaborarea si aproba Curriculumul national si sistemul national de evaluare, asigura si supravegheaza respectarea acestora;
f) elaboreaza, evalueaza, aproba si achizitioneaza, dupa caz, manualele scolare si asigura finantarea conform legii si, în acest sens, este singura autoritate cu competente în domeniu;
g) aproba, conform legii, regulamentele de organizare si de functionare a unitatilor subordonate si a unitatilor conexe;
h) elaboreaza studii de diagnoza si de prognoza în domeniul învatamântului;
i) asigura omologarea mijloacelor de învatamânt;
j) asigura cadrul organizatoric pentru selectionarea si pregatirea adecvata a elevilor cu aptitudini deosebite;
k) asigura scolarizarea specializata si asistenta psihopedagogica adecvata a copiilor si tinerilor cu dizabilitati sau cu cerinte educationale speciale;
l) analizeaza modul în care se asigura protectia sociala în învatamânt si propune Guvernului si autoritatilor administratiei publice locale abilitate masuri corespunzatoare;
m) coordoneaza, monitorizeaza si controleaza perfectionarea si formarea initiala si continua a personalului didactic pentru politicile de interes national;
n) elaboreaza politicile nationale în domeniul resurselor umane;
o) raspunde de evaluarea sistemului national de învatamânt pe baza standardelor nationale;
p) elaboreaza, împreuna cu alte ministere interesate, strategia colaborarii cu alte state si cu organismele internationale specializate în domeniul învatamântului, formarii profesionale si al cercetarii stiintifice;
q) stabileste modalitatile de recunoastere si de echivalare a studiilor, a diplomelor, a certificatelor si a titlurilor stiintifice eliberate în strainatate, pe baza unor norme interne, încaseaza taxe, în lei si în valuta, pentru acoperirea cheltuielilor ocazionate de vizarea si de recunoasterea actelor de studii, conform legii;
r) stabileste structura anului scolar;
s) elaboreaza metodologii si regulamente pentru asigurarea cadrului unitar al implementarii politicilor educationale nationale;
t) construieste si asigura functionarea optima a Platformei scolare de e-learning, precum si a Bibliotecii Scolare Virtuale;
u) elaboreaza norme specifice pentru constructiile scolare si pentru dotarea acestora;
v) da publicitatii si prezinta anual Parlamentului raportul privind starea învatamântului preuniversitar în România;
w) coordoneaza colectarea si asigura analiza si interpretarea datelor statistice pentru sistemul national de indicatori privind educatia.
x) coordoneaza concursul national de ocupare a posturilor didactice/catedrelor în învatamântul preuniversitar de stat;
y) gestioneaza modalitatea de utilizare a formularelor actelor de studii, documentelor scolare prin controlarea periodica a modului de folosire a acestora de catre institutiile si unitatile de învatamânt, avizeaza necesarul de formulare solicitat si comanda pentru tiparirea acestora.
(3) În realizarea atributiilor sale, Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului înfiinteaza, organizeaza si finanteaza comisii si consilii nationale. Organizarea si functionarea acestora sunt stabilite prin ordin al ministrului educatiei, cercetarii, tineretului si sportului. De asemenea, Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului propune Guvernului înfiintarea de agentii.
A lista igen hosszú és szövevényes, ezért a fordításban ne is reménykedjen senki. Legyen elég az, hogy ha valaki közepes szinten bírja a román nyelvet s végigolvassa az összes pontot a-tól y-ig, az igazat fog nekem adni: ebben szó nincs arról, hogy a miniszternek hatásköre van bármiféle módon beleszólni abba, hogy a tanulók mit, mikor és hogyan tesznek szabadidejükben. A következtetés tehát egyértelmû: a miniszter túllépte a hatáskörét, amikor ezt a rendeletet kiadta.
Jogállamban a következõ lépés az lenne, hogy mikor ezzel szembesítik, akkor bocsánatot kér és azonnal visszavonja. Romániában is meg lehet kísérelni egy ilyet ,s ha nem úgy tesz, akkor bíróságon is lehet kérni a rendelet érvénytelenítését, de a tanárok és tanulók nagy tömege számára egyszerûbb megoldás is kínálkozik: egyszerûen levegõnek nézik és nem tartják be. Ezt már csak azért is bátran megtehetik, mert érezhette a miniszter is, hogy ez az egész dolog sántít, ugyanis szó nincs sehol arról, hogy bármiféle büntetéssel járna a rendelet be nem tartása.
S hogy a dolog még egyértelmûbb és kockázatmentesebb legyen, figyelembe véve a Feltételek elsõ cikkelyét (Art. 1. – Cadrele didactice si/sau unitatile de învatamânt preuniversitar care organizeaza tabere, excursii, expeditii si alte activitati de timp liber au obligatia sa ia toate masurile în vederea asigurarii conditiilor de siguranta ale elevilor pe durata activitatii respective.), amíg a rendeletet a miniszter vissza nem vonja, addig dupla biztosításként be lehet vezetni azt a gyakorlatot, hogy az osztálykirándulásokat nem az osztályfõnök, hanem a szülõi bizottság szervezi, ugyanis a rendelet csak a kirándulásokat szervezõ tanárok és iskolák számára ír elõ kötelezettségeket.
Itt már végleg befejezhetném, de a kisördög nem hagy nyugodni, hadd adjak példát arra, hogy milyen adatokat kell tartalmazzon egy kirándulás iratcsomója. Van benne egy ûrlap, amiben többek közt a következõ kérdések szerepelnek:
– Adott-e ki a Külügyminisztérium figyelmeztetést arra nézve, hogy a cél-országba nem ajánlatos utazni?
– A kirándulás minden résztvevõje rendelkezik-e utiokmányokkal?
Mindkét kérdésre lehet válaszolni igennel vagy nemmel!
Lelki szemeim elõtt szinte látom, hogy valamelyik óvodában osztálykirándulást szerveznek Irakba, becsülettel beikszelik mindkét kérdésnél a nemet (mert a gyermekeknek nincs útlevelük, a minisztérium pedig nem ajánlja az oda utazást), az óvoda igazgatója aláírja és lepecsételi az ûrlapot (mert neki ez a kötelesség), s ugyanígy jár el a tanfelügyelõség is. Azzal beülnek az autóbuszba, s indulnak.
Arról ugyanis egy szó nincs sehol, hogy az igazgató vagy a tanfelügyelõ az adatok ismeretében megtilthatja a kirándulást!

Kategória: Ez Románia, Mindennapjaink a 21. században | Hozzászólás most!

Egy új kezdet

Közzétéve 2014. szeptember 30. kedd | Szerző: Árus Zsolt

Hat év nagy idõ, márpedig annyi telt el azóta, hogy Kovács Csaba (Pityóka) unszolására blog-írásba kezdtem. Történt mindez 2008 októberében, s azóta kerek 411 alkalommal történt meg, hogy nem csak megírásra érdemesnek találtam egy témát, hanem épp idõm is került rá. Jelen írás a 412., s egyben határkõ is, az utolsó az Erdély.ma-n, s az elsõ egy olyan helyen, ami Erdélyen belüli szûkebb hazámhoz, Székelyföldhöz kötõdik.
Köztudott, hogy évekkel ezelõtt a Székely Nemzeti Tanács mozgalmat indított azért, hogy Katalónia mintájára Székelyföldnek is legyen saját legmagasabb szintû internetes tartományneve. Erre azóta a gyakorlati lehetõség is megnyílt, ellenben amikor a szabályozó hatóság a pályázatot kiírta, akkor azzal szembesültünk, hogy a feltételek – elsõsorban az anyagiak – számunkra nem teljesíthetõek, így a tervünk megvalósulását kénytelenek voltunk halasztani. (Nem úgy, mint Skócia, ahol a függetlenségpártiak a népszavazást ugyan elbukták, de immár a gyakorlatban is használhatják a .scot tartománynevet). Hogy mikorra írják ki a következõ pályázatot azt nem lehet tudni, ezért is döntöttünk úgy, hogy addig is gyakorlatba ültetünk egy alternatív megoldást, ez lett a sic.hu tartománynév. Nem kevés idõ és befektetett munka után idén májusban indítottuk útjára a www.sic.hu oldalt, ahol abban a pillanatban két lehetõséget kínáltunk azoknak akiknek fontos a székelységük, székely kötõdésük: létrehozhatnak egy ingyenes postafiókot, avagy megvásárolhatnak egy honlap-nevet. Ugyan a lehetõség promoválására nem állnak rendelkezésünkre anyagiak (s így csak a szájról szájra terjedõ hírekre alapozhatunk), ma már több száz postafiók és több tíz honlap-név aktív. Most pedig egy újabb lépést teszünk elõre, megnyitván azt a lehetõséget, hogy ki-ki saját blogot indítson a sic.hu oldalon. Nagyon remélem, hogy ezzel a lehetõséggel sokan és felelõs módon fognak élni, hozzájárulva egyúttal az oldal, a lehetõség népszerûsítéséhez is.
Befejezésképpen hadd mondjak köszönetet az Erdély.ma csapatának az elmúlt hat évért, azért, hogy lehetõséget biztosítottak számomra hogy gondolataimat megosszam a nagyközönséggel. Remélem, hogy ezen lépésemért nem fognak neheztelni rám, megértik és elfogadják azt.

Kategória: Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!