téged örököltelek s már
mindegy is ki és mit beszél
nekem eleven úgy vagy
mint anyám tekintete
nem a szemek gömbje
de a féltés titkai
nem a kitépett és
bevarrt könyvlapok
nem az íróasztalok
tévesztett történelme
nem az izgága
paragrafusjelek
nem a számok
kataszterek káosza
nem a közülünk
kivált mindentudók
s nem a hogy kerültek
közénk prókátorok
nem! én téged örököltelek
Nyárád feletti égbolt
nagyapám vésőnyomát
a székelykapuk indáiban
versek csengését és
tanulságát a meséknek
nem telekkönyvet és pecsétet
de kertvéget és vajasalma-fát
temetőoldalt kocsidöglesztőt
és hűséget mibe belepusztulok