“A mi hazánk nevét zengik szerte a világon”(Hobo – 6:3)*
Négyet rúgtunk Angliának, elhiszem, mert láttam! Ria, ria Hungária, zeng büszkén, vidáman! Hajdú B.-vel csodát éltünk, s hiába fütyültek, a vendégszektor biztatta a piros-fehér-zöldet! Gazdag, Nagy Zsolt, Sallai is bevette a kaput, tizenegyszer többet érő csapat! Neked kaput! Dibusz Dénes, Schäfer, Orbán lehúzták a rolót, nem rezdült a magyar háló, aki tudott blokkolt! Sej-haj, túl a szerb-magyaron, Andorrán, Mexikón, ez szép volt Fiúk! Szép volt! Az oroszlán pórázon! Egy ide a félidőben, a végén négy-nulla! Míg a labda gömbölyű és nem papíron játszunk, amíg zöld a gyep, még való lehet álmunk! Bizony így kellene élni minden egyes napot: négyre juthatsz kettőről, ha hited el nem hagyod! Milyen gyönyörű lövések és azok a passzok! Biz’ a Szepesi s az egész Égi Csapat tapsolt! Nagyon boldog mind a gyermek, övék lesz a jövő -- ha nem ismerik(?), nem fáj, az ötvennégyes döntő! Sej-haj, túl a szerb-magyaron, Andorrán, Mexikón, ez szép volt Fiúk! Szép volt! Az oroszlán pórázon! Egy ide a félidőben, a végén négy-nulla! Mert lehet itten woke, jöhet BLM-mozgalom, vagy a szivárvány végénél aranykor, jutalom, csúnya olajembargó és háború, hogy féljünk… Ezt a másfél órát nem, nem, nem veszik el tőlünk! Mennyi kisfiú és kislány válogatott mezben, Szalai és Szoboszlai, nem csak Philip Foden! A tévé és a sok srác, mint Tutti újra játssza**, legyen végre Magyarország az öröm országa! * A Hobo Blues Band Esztrád (1986) című albumának negyedik dala: 6:3 **6:3 avagy, Játszd újra Tutti (film, 1998, rendezte: Tímár Péter)
