egyenként minden magyarnak

áll egy férfi fehér ingben
állva maradt rezzenetlen
Galambfalva határában
Debrecenből oda láttam

láttam ahogy Udvarhelynek
Kolozsvárnak Budapestnek
egyenként minden magyarnak
verset gondol épp a Napnak

szólani már nincs ereje
örökléte legeleje
roppant késő ezen órán
háromszoros hajnal partján

áll a vártán fehér ingben
fehérebb minél már nincsen
verset gondol épp a Napnak
egyenként minden magyarnak