Egy Weöres-átirat

Egy Weöres-átirat az Aposztróf kötetből – megjegyzésbe be lehet írni, hogy mi az eredeti vers címe. A Ki talál ki? Erdélyi dallam című kötetemen már csak az utolsó finomításokat kell elvégezni és megy a nyomdába.

Fele van, fele nincs

Fele van, fele nincs: kétség.
Remegő zsinegen vércsék.
Hidegen, keserű trappban,
köveken monoton csattan.

Gyufa fény, hamu fény izzik.
Szeme szűk, szava szűk mindég.
Kavarog, gurul is, robban,
dobom is lyukasan dobban.

 

Kategória: Vers | A közvetlen link.

Egy Weöres-átirat bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kiss Székely Zoltán szerint:

    Száncsengő

    Éj-mélyből fölzengő
    – csing-ling-ling – száncsengő.
    Száncsengő – csing-ling-ling –
    tél csendjén halkan ring.

    Földobban két nagy ló
    – kop-kop-kop – nyolc patkó.
    Nyolc patkó – kop-kop-kop –
    csönd-zsákból hangot lop.

    Szétmálló hangerdő
    – csing-ling-ling – száncsengő.
    Száncsengő – csing-ling-ling –
    tél öblén távol ring.
    (talán…)

  2. ákos szerint:

    Tündér? Mit nyertem?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.