Székely passió
“…Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak” (Zsolt.69:21).
El kell hazudni,
hallgatni, letagadni
ezt a vérvörös semmivé tűnést?
Ezt a részvétlen retust,
ezt a visszfény nélküli 
nemébredést, ezt az
árnyékot összemocskoló
állónapi kereszthalált?
El kell hazudni,
hallgatni, letagadni,
visszanyelni a kiáltás
fullasztó kezdőhangjait?
Hazudni, hallgatni,
tagadni kell?
EMBER!
Vonalaink átrajzolják,
szavainkat beszakítják,
szívünket dobnak varrják,
hűségünket megordítják,
hűlt helyünket sóval szórják,
szeretőnket kitanítják,
éjjel-nappal bújnák,
éjjel-nappal fújják
a mennydörgés görbe kürtjét!