Az elnöki hivatal mosakszik

Közzétéve 2015. április 24. péntek | Szerző: Árus Zsolt

Minekutána az román “igazságszolgáltatás” elõzetes letartóztatásba helyezte városunk polgármesterét, nyílt levelet intéztem az államelnökhöz, arra kérve õt, hogy ne nézze tétlenül az alapvetõ jogok lábbal tiprását. A levelemre most válasz érkezett, itt van alább, utána pedig a viszontválaszom. Most nincs idõm a szövegeket lefordítani, ellenben nem szeretnék várni a közzététellel, ezért egyelõre eredeti formában, románul teszem közzé a leveleket, de megígérem a románul nem tudóknak, hogy hamarosan magyarra is lefordítom ezeket.
(Másnapi frissítés: idõközben elkészítettem a szövegek magyar fordítását is, azok is olvashatóak alább.)

Tehát a válasz:

Domnule Arus Zsolt,

Am luat cunostinta din petitia adresata Presedintelui României, domnul Klaus Iohannis, despre solicitarea dumneavoastra si va informam ca cele solicitate nu intra în atributiile Presedintelui României, asa cum sunt acestea prevazute la art. 85 – 94 din Constitutia României, republicata.

Orice interventie a Domniei Sale, în afara prerogativelor conferite prin legea fundamentala, ar constitui o încalcare a doua dintre principiile fundamentale ale statului de drept, respectiv principiul separatiei si echilibrului puterilor în stat si principiul independentei justitiei.

Potrivit art. 126 alin 1 din Constitutia României, republicata, justitia se realizeaza prin Înalta Curte de Casatie si Justitie si prin celelalte instante judecatoresti stabilite prin lege. Legalitatea si temeinicia unei hotarâri judecatoresti, inclusiv de arestare, nu pot fi puse în discutie decât în conditiile legii procesuale, prin exercitarea cailor de atac ordinare sau extraordinare, iar potrivit dispozitiilor art. 124 alin 3 judecatorii sunt independenti si se supun numai legii.

Prin urmare, institutia Presedintelui României nu se poate pronunta cu privire la situatia expusa, deoarece aceasta ar constitui o imixtiune în actul de înfaptuire a justitiei.

Cu stima,

Consilier de Stat
Gabriel-Cristian Piscociu

Magyar fordításban:

Arus Zsolt úr,

Tudomást szereztünk a Románia Elnökének, Klaus Iohannis úrnak címzett petíciójából az ön kéréseirõl és tájékoztatjuk, hogy a kért dolgok nem tartoznak Románia Elnökének a Románia Alkotmánya 85-tõl 94-ig terjedõ cikkelyeiben leírt feladatkörébe.

Az Elnök úr bármilyen beavatkozása, ami túllép az alaptörvény által meghatározott hatáskörökön a jogállam két alapvetõ elvének, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését jelentené.

Románia Alkotmánya 126. cikkelyének elsõ bekezdése szerint az igazságszolgáltatás a Legfelsõbb Semmítõ és Ítélõszék, illetve a törvény által meghatározott egyéb bíróságok révén valósul meg. Egy ítélet – vonatkozzon az akár letartóztatásra – törvényességét és megalapozottságát csak az eljárási törvénykönyvnek megfelelõen, a rendes vagy rendkívüli folyamodási utakon lehet vitatni, a bírók pedig a 124. cikkely 3. bekezdése értelmében függetlenek és csak a törvénynek alárendeltek.
Következésképpen Románia Elnökének hivatala nem foglalhat állást a leírt helyzetrõl, mert az az igazságszolgáltatás folyamatába való beavatkozás lenne.

Tisztelettel,
Gabriel-Cristian Piscociu
Államtanácsos

S a viszontválasz:

Stimate domn!

Cu tot respectul cuvenit pentru institutia pe care o reprezentati, permiteti-mi totusi sã vã contrazic.

Asa cum am semnalat si în scrisoarea deschisã, nu avem de a face cu un caz în derulare în care instanta încã nu si-a spus cuvântul, ca sã asteptãm acest lucru, ci cu un abuz al procurorilor, care de mai bine de un an cerceteazã un caz, în care oricine poate decide la prima vedere cã primarul cercetat nu a încãlcat legea si cu toate acestea este persecutat de luni de zile într-un mod revoltãtor. În consecintã prin nefinalizarea cercetãrilor dupã un timp asa de lung, chiar procurorii sunt cei care împiedicã justitia sã-si spunã cuvântul.

Cazul este extrem de simplu: Consiliul Local Gheorgheni a hotãrât vânzarea unui teren de 400 mp. si a însãrcinat primarul cu semnarea contractului de vânzare-cumpãrare. Asta s-a întâmplat în anul 2013, toate documentele au fost de atunci verificate de prefecturã si Curtea de Conturi, fãrã sã fi gãsit ceva în neregulã. Iar acum DNA vine cu acuzatia, cã prin semnarea contracutului, primarul a comis abuz în serviciu!
Dar chiar presupunând cã primarul a încãlcat legea, ce vinã au copii lui minori, sculati cu noaptea în cap de niste mascati înfricosãtori si scotociti prin dulap si ghiozdan?

În rãspunsul Dvs. faceti referire la separatia puterilor în stat, ca principiu care nu poate fi încãlcat. Permiteti-mi sã citez dintr-un mesaj Facebook al presedintelui Johannis, postat în data de 26 martie:
“Am solicitat Curtii Constitutionale sã constate existenta unui conflict juridic de naturã constitutionalã între Ministerul Public – Parchetul de pe lângã Înalta Curte de Casatie si Justitie si Consiliul Superior al Magistraturii, pe de o parte, si Parlamentul României, pe de altã parte. Respingerea de cãtre Parlament a cererii de retinere si arestare preventivã a unor deputati sau senatori a condus la un blocaj institutional care împiedicã desfãsurarea procedurilor judiciare si înfãptuirea actului de justitie.”
Dacã ne referim strict la litera Constitutiei, la acea datã domnul presedinte a încãlcat Constitutia, pentru cã s-a pronuntat asupra unor hotãrâri ale Parlamentului, o institutie fundamentalã si autonomã a statului. Cea ce a fãcut însã este foarte corect, pentru cã a respectat legile moralitãtii, care sunt mai presus de orice lege adoptatã de parlament.
Consider, cã tot asa de corect ar fi sã intervinã si în acest caz.
Si ca sã fiu bine înteles: nu am solicitat si nu solicit sã se implice în actul de justitie în sensul sã indice procurorilor sau judecãtorilor ce anume sã facã în acest caz! Tot cea ce cer este sã solicite acestor institutii sã respecte legile. Pentru cã în rãspunsul Dvs. v-ati referit la independenta justitiei, cea ce este iarãsi un principiu important, dar nu poate fi interpretat în sensul cã justitia are independentã totalã, inclusiv libertatea de a încãlca legea.

Închei prin a accentua, cã fiind un cetãtean care respectã legile, nu am solicitat ca domnul presedinte sã se pronunte în cazul prezentat de mine, asa cum ati presupus în rãspunsul Dvs. Solicit însã sã acorde atentie acestui caz, deoarece studiind numai informatiile publice accesibile pe situl municipiului Gheorgheni (www.gheorgheni.ro – Hotãrârile 18 si 48 din 2013), respectiv cel al DNA (http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=5822 si http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=6092) se pot trage concluzii pertinente despre acesta.

Si dacã tot vorbim de Constitutie, vã rog sã aveti în vedere prevederile aliniatului 2 din articolul 80: “Presedintele României vegheazã la respectarea Constitutiei si la buna functionare a autoritãtilor publice. În acest scop, Presedintele exercitã functia de mediere între puterile statului, precum si între stat si societate.”
Cea ce am solicitat se înscrie perfect în aceste prevederi: ca domnul presedinte sã vegheze la respectarea Constitutiei de cãtre procurorii DNA (si mã refer aici la aliniatul 1 din articolul 131 si acelasi aliniat din articolul 132), respectiv la buna functionare a autoritãtii publice denumitã Parchetul National Anticoruptie. Iar dacã va constata, cã cele semnalate de mine nu pot fi calificate ca bunã functionare, atunci sã constate existenta unui conflict între stat si primarul orasului meu si sã-si exercite functia de mediere.

Cu respect,
Árus Zsolt

Magyar fordításban:

Tisztelt uram!

Megadva az ön által képviselt intézménynek járó minden tiszteletet, engedje meg, hogy mégis ellentmondjak.
Amint a nyílt levelemben jeleztem, nem egy folyamatban levõ bírósági eljárással van dolgunk, amiben a bíróság még nem nyilvánított vélemény, tehát ki kell várni azt, hanem az ügyészség visszaélésével, hisz több mint egy éve vizsgálnak egy olyan ügyet, amirõl bárki eldöntheti elsõ ránézésre, hogy a kivizsgálás alatt álló polgármester nem sértett törvényt, s ennek ellenére hónapok óta felháborító módon zaklatják. Következésképpen az által, hogy ilyen hosszú idõ után sem zárják le a vizsgálatot, maguk az ügyészek akadályozzák azt, hogy ebben az ügyben ítélet szülessen.

Az eset végtelenül egyszerû: Gyergyószentmiklós Képviselõtestülete eldöntötte, hogy elad egy 400 négyzetméteres telket és megbízta a polgármestert az adásvételi szerzõdés aláírásával. Ez még 2013-ban történt, azóta az ügy iratait ellenõrizte a Prefektura is meg a Számvevõszék is, anélkül, hogy valami rendellenességet találtak volna. S akkor most a Korrupcióellenes Igazgatóság elõáll azzal a váddal, hogy a szerzõdés aláírásával a polgármester hivatali visszaélést követett el!
De feltéve hogy a polgármester valóban törvényt sértett, mi bûnük van a kiskorú gyermekeinek, akiket éjnek idején ijesztõ maszkosok vernek fel álmukból, majd átkutatják a szekrényüket meg iskolatáskájukat?

Ön a válaszában a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét említi, mint egy áthághatatlan valamit. Engedje meg, hogy idézzek Johannis elnöknek egy március 26.-i Facebook bejegyzésébõl:
“Azt kértem az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy egy alkotmányos jellegû jogi konfliktus áll fenn egyfelõl a Legfelsõ Ítélõ és Semmitõszék mellett mûködõ ügyészség és a Legfelsõ Igazságszolgáltatási Tanács, másfelõl pedig Románia Parlamentje között. Az egyes képviselõk és szenátorok elõállítására és elõzetes letartóztatására vonatkozó kéréseknek a Parlament általi elutasítása egy intézményi blokádhoz vezetet, ami akadályozza a bírósági eljárásokat és az igazságszolgáltatás megvalósítását.”
Ha szigorúan az Alkotmány betûjét vesszük figyelembe, akkor abban a pillanatban az elnök úr megsértette az Alkotmányt, mert véleményt mondott egyes határoztairól annak a Parlamentnek, ami az államnak egy alapvetõ és önálló intézménye. Amit tett, az mégis nagyon helyes, mert a moralitás törvényének engedelmeskedett, ami felett áll bármilyen, a parlament által elfogadott törvénynek.
Úgy értékelem, hogy ugyanilyen helyes volna, ha ebbe az ügybe beavatkozna.
S hogy legyek nagyon világos: nem kértem és nem kérem, hogy olyan értelemben avatkozzon be az igazságszolgáltatás folyamatába, hogy megmondja az ügyészeknek vagy a bíróknak, hogy mit tegyenek ebben az ügyben! Mindössze azt kérem, hogy fejezze ki azon igényét, hogy ezek az intézmények tartsák be a törvényt. Ugyanis ön a válaszában az igazságszolgáltatás függetlenségét említi, ami szintén egy fontos elv, de nem lehet úgy értelmezni, hogy az igazságszolgáltatás teljes szabadsággal rendelkezik, beleértve a törvények megszegésének a szabadságát is.
Azzal zárom, hogy törvénytisztelõ állampolgár lévén nem kértem azt, hogy az elnök úr foglaljon állást ebben a kérdésben, amint azt ön feltételezte. Azt ellenben kérem, hogy figyeljen oda erre az esetre, mert csak város (www.gheorgheni.ro – 18-as és 48-as határozatok 2013-ból), illetve az ügyészség (http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=5822 és http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=6092) honlapján elérhetõ közérdekû információk alapján érdemi következtetések vonhatóak le róla.
S ha már az Alkotmányról beszélünk, kérem vegyék figyelembe a 80. cikkely 2. bekezdésének az elõírásait: “Románia Elnöke õrködik az Alkotmány betartása. illetve a közhatóságok jó mûködése felett. E célból az Elnök közvetítõ szerepet játszik az állami hatalmi szervek, illetve az állam és a társadalom között.”
Amit kérek, az pontosan illeszkedik ezekhez az elõírásokhoz: kérem, hogy az elnök úr kövesse figyelemmel, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészei tartsák be az Alkotmány elõírásait (gondolok itt a 131. és a 132. cikkelyek elsõ bekezdésére), illetve hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság nevû közhatóság jól mûködjön. Ha pedig azt tapasztalja, hogy az általam jelzett dolgok nem tekinthetõek jól mûködésnek, akkor állapítsa meg, hogy konfliktus van az állam és városom polgármestere között és gyakorolja közvetítõi hatáskörét.

Tisztelettel,
Árus Zsolt

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Politika | Hozzászólás most!

A láthatatlan ember

Közzétéve 2015. április 19. vasárnap | Szerző: Árus Zsolt

Az RMDSZ kongresszusán egymás sarkát taposták a romániai pártok vezetõi, s az udvarias házigazdák pedig sorra szót adtak mindenkinek, hadd mondják el azt, amire mindenki számított: hogy nagyra becsülik az RMDSZ-t, mindig megbízható partner volt, s a jövõben is szívesen együttmûködnek vele. S láss csodát, egyikük sem okozott csalódást, más más szavakkal, de sorra el is mondták mind. A romániai sajtó meg hozta a formáját és szorgalmasan be is számolt ezekrõl a köszöntõ beszédekrõl.
Ezeken kívül olvasható, hallható és látható, hogy beszédet mondott még a párt számos tisztségviselõje, felolvastak és megszavaztak néhány, semmi meglepetést nem tartalmazó dokumentumot, s különösebb izgalmak nélkül újabb mandátumra megválasztották elnöknek az egyedül versenybe szálló Kelemen Hunort.
Nem állítom, hogy tanulmányoztam minden sajtótermék tudósításait, de elég sokat igen, s azok alapján azt lehetne hinni, hogy mindössze ennyi történt a két napos rendezvényen.
Márpedig ez igazi szenzáció, ugyanis ezek szerint egy ritka jelenség történt két napja Kolozsváron: a diákmûvelõdési házban tiszteletét tette egy láthatatlan ember! Ott volt, fel is szólalt, de mindezt úgy tette, hogy senkinek nem tûnt fel! Hogy ezt mibõl gondolom? Hát abból, hogy egy internetes portálon szinte véletlenül erre bukkantam:
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökével is találkozott Kolozsváron Laurenþiu-Mihai ªtefan, a román államfõ belpolitikai tanácsosa, aki pénteken Klaus Johannis román államfõ üzenetét olvasta fel az RMDSZ 12. kongresszusán.
A “Romániában nincs magyar kérdés” után természetesen kíváncsi lettem arra, hogy mit üzent az elnök az “érdekvédelmi szövetségnek”, szerencsére ezt igen könnyû volt kideríteni, mert ott van az elnöki hivatal honlapján:
http://presidency.ro/?_RID=det&tb=date&id=15632&_PRID=ag
Na akkor kezdtem el igazán csodálkozni, amikor ezt elolvastam. Ugyanis:
Chiar dacã avem un model de succes, mai sunt multe de fãcut. Existã multe chestiuni rãmase nerezolvate, deziderate ale minoritãtilor nationale privind respectarea efectiva a drepturilor conferite de lege, dar si nevoia de garantii mai bune pentru protejarea si promovarea identitãtii lor nationale.
Aki figyelemmel követte az elnök eddigi nyilvános megszólalásait az tudja, hogy kerülte a nemzetiségi kérdéseket, mint macska a forró kását, s amikor ott Berlinben az újságíró rákérdezett, akkor egy rövid és dodonai választ adott. Ezzel szemben most teljesen magától, kérdezés nélkül kijelenti, hogy számos megoldatlan gond van, kezdve a csak papíron létezõ jogokkal, s befejezve azzal, hogy garanciákra van szükség a nemzeti identitásunk megvédésére és megélésére. Tipikusan az a helyzet, amire nyugodt lélekkel mondható, hogy a szánkból vette ki a szót. Tömören és szabatosan összefoglalta a romániai magyarság alapvetõ problémáit.
S ez még nem minden, tovább meg ezt mondja:
Spre exemplu, am sustinut reluarea dezbaterilor despre descentralizare si regionalizare, ca parte a unei necesare discutii privind arhitectura statului român si organizarea sa administrativ-teritorialã. Experienta pe care am acumulat-o în administratia localã îmi oferã o perspectiva realistã asupra complexitãtii acestor procese, si asupra multiplelor implicatii ale lor – de la cele strict administrative sau socio-economice, la cele culturale si identitare.
…
Subiectele sensibile în relatiile dintre majoritate si minoritate pot fi abordate doar pe calea dialogului, chiar daca eforturile necesare par uneori enorme si distanta dintre cele douã pãrti insurmontabilã. Atât respectarea sau extinderea drepturilor minoritãtilor, cât si decizii majore precum conturul regiunilor pot fi obtinute si consolidate doar deschizând si mentinând canale de comunicare cu toate partidele politice care au un cuvânt de spus în politica româneascã.
Hát nem ezeket mondja a Székely Nemzeti Tanács is évek óta? Hogy a régiósítás nem kizárólag közigazgatási probléma, annak igen lényeges kulturális és önazonossági vetületei vannak. Az összes román politikus ez idáig úgy viszonyult ehhez, hogy márpedig a régiósítás során etnikai szempontokat sehol nem vesznek figyelembe, Romániában sem fognak! S akkor jön Klaus Johannis, aki – hadd jegyezzem meg – számomra eddig komoly csalódást okozott azzal, ahogy a marosvásárhelyi polgármester jogsértéséhez viszonyult, s kimondja azt, ami minden civilizált országban evidencia, de Romániában eddig tabu volt. S elmondja a másik fontos elvet is: ezeket a kétségtelenül kényes kérdéseket – ideértve a régiók határainak a megállapítását – párbeszéd útján kell rendezni.
Minderre lehet legyinteni is, mondván hogy protokolláris udvariaskodások, de annál nagyobb hibát nem is követhetnének el ebben a pillanatban az erdélyi magyar politikai vezetõk. Ugyanis ez egy felhívás a párbeszédre, az egyeztetésre. Egy lehetõség, amivel élni kell. De ahhoz, hogy sikeresek is lehessünk, egyrészt meg kell hallani a felkérést, másrészt még egy fontos dologra szükség van: az összhangra ezekben a kardinális kérdésekben. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor még disszonánsabb lesz az, hogy:
– A kongresszuson mindenki elmondta az elõre megírt beszédét, senki semmilyen módon nem reagált az elnök üzenetére. Erre egy logikus magyarázat van: oda se figyeltek, ami ritka nagy udvariatlanság.
– A Magyar Polgári Párt elnökét meghívták a kongresszusra, miközben az RMDSZ újraválasztott elnöke a Néppárt esetében a jövõbeni együttmûködés lehetõségét is kizárja.
Klaus Johannis üzenete megadta egy valódi újratervezés esélyét. Ez egy történelmi lehetõség, amihez fel kellene nõni. Sikerülni fog?

ui.
5 napn keresztül volt látható az üzenet az elnöki hivatal honlapján, majd minden magyarázat nélkül lecserélték egy semmitmondó másikra. Magyarázat nincs. Ha azt mondom, hogy ez világraszóló botrány, akkor nem túlzok. Az esetrõl a Székely Nemzeti Tanács közleményt adott ki, ami itt olvasható.

Kategória: Autonómiák, Politika, RMDSZ, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

Helyes!

Közzétéve 2015. április 16. csütörtök | Szerző: Árus Zsolt

Megelégedéssel olvasom, hogy a bíróság újabb harminc nappal meghosszabította Mezei János fogvatartását. Mindenki számára világos, hogy ez a helyes cselekedet, legalább két ok miatt:
1. A Gyilkostó üdülõtelep ugyan nem olyan nagy kiterjedésû, de azért még jó sok négy áras telek található ott, márpedig azokat meg kell védeni ettõl a megveszekedett gonosztevõtõl, nehogy már további négy árakat kótyavetyéljen el potom 27.000 lejekért. (Egyáltalán hogy jön õ ahhoz, hogy 800 lej leltári értékû telket mélyen áron alul, 27.000 lejért vesztegessen?)
2. Aki képes arra, hogy kikölcsönöz egy videófelvételt, az bármilyen gaztettre képes. Nekem is vannak gyermekeim, joggal féltem az életüket, s addig vagyok nyugodt, míg a polgármester a várostól jó messze, rácsok mögött van.
S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen szörnyû bûncselekményeket követett el a letartóztatás idején, a rendõrségi fogdában. Biztos információm van például arra nézve, hogy minden áldott nap reggelizett! S ez mind semmi, arról is tudni lehet hogy naponta nem egyszer, hanem sokszor vett levegõt. Vérfagyasztó dolgok ezek!
Azt gondolom hogy minden jóérzésû, törvénytisztelõ ember nevében mondhatom, hogy a bíróság akkor jár el helyesen, ha a polgármestert mindaddig bezárva tartja, míg sikerül eldönteni, hogy ezen förtelmes cselekedetek miatt az akasztás vagy a fõbelövés a méltó büntetés. Segítõ szándékkal még azt is elmondom, hogy a dilemma gyorsan feloldható: akasszák fel egy gépfegyverre. De még ma, ha lehet!

ui.
Hadd szóljak pár jó szót az ügyben eljáró ügyészekrõl is. Nem tudom, hogy hányan foglalkoznak ezzel a szövevényes üggyel, de az alaposságukat csak dicsérni lehet. Sajtóinformációkból tudni, hogy a feljelentést tavaly tavasszal tette a Monturist vagyonának éber felvigyázója, elmondható tehát bátran, hogy a legnagyobb nyomozókat megszégyenítõ alapossággal járnak el, minden egyes négyzetméter ügyét kerek egy napig vizsgálták, gondolom nagyítóval, négyzetmilliméterrõl négyzetmilliméterre. Azt kívánom nekik, hogy ne adják fel, folytassák áldozatos munkájukat, mert a közösségnek joga van megismerni az ügy legapróbb részleteit is! Azokkal semmiképp ne törõdjenek, akik képesek háborogni azon, hogy mindegyikük havonta többszörösét viszi haza az adófizetõk pénzébõl annak, amennyi az állítólagos kár.

Kategória: Államérdek, Mindennapjaink a 21. században, Politika | Hozzászólás most!

Hol a határ?

Közzétéve 2015. március 30. hétfő | Szerző: Árus Zsolt

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: Államérdek, Autonómiák, Ez Románia, Politika, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

Vajjal a fejen

Közzétéve 2015. március 22. vasárnap | Szerző: Árus Zsolt

Nyílt levél Klaus Johannisnak, Románia elnökének

Tisztelt uram!
Nemrég egy hazánkfia azt mondta, hogy Romániában képletesen fogalmazva hetente fejeznek le alapvetõ emberi jogokat, ezért joggal állítható az, hogy Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama. A mondat egy egyszerû állampolgár szájából hangzott el, ennek ellenére a román külügyminiszter diplomácia botrányt próbált kelteni belõle, hivatalos tiltakozást adott ki és telefonon is felhívta magyar kollégáját, hogy tiltakozzon.

Történik ez olyan körülmények között, hogy az állami hatóságok mondvacsinált vádakkal lassan két hónapja zaklatják városom polgármesterét és annak családját – beleértve két kiskorú gyermekét -, s elmentek odáig, hogy pár napja elõzetes letartóztatásba helyezték! Ennek során megsértették az alkotmányt és az ország törvényeit, valamint az alapvetõ emberi jogokat. Ez egy nyílt konfliktus egy állampolgár és az állami szervek között, ilyen esetben önnek alkotmányos kötelessége közbelépni.

Elnök úr!
A tavaly õsszel emberek milliói – köztük én is – azért szavaztak önre, mert abban bíztak, hogy ön egy demokrata, az európai értékeket nem csak a beszédeiben, hanem a génjeiben is hordozó elnöke lesz Romániának. Elegünk volt a Dâmbovita partján szocializálódott, az állampolgárokra és a jogállamra fittyet hányó politikusokból. Éppen ezért elvártuk volna, hogy amikor Marosvásárhely polgármestere jogsértõ módon betiltott egy tüntetést, akkor szót emeljen. Ön ellenben hallgatott, s ezzel mélységes csalódást okozott nagyon sok embernek. Hallgatni fog most is, amikor egy ember ártatlanul börtönben ül? A döntés az ön kezében van.

György Mózes Árpád azt mondta, hogy Romániában képletesen fejeznek le emberi jogokat. Mezei János nem képletesen, hanem a maga rideg valójában ül börtönben. Állíthatja valaki, hogy György Mózes Árpád túlzott?
Mint mondtam, ön dönt. Cselekszik, s bebizonyítja, hogy egy demokrata, vagy pedig most is hallgat, ez által önként vállalja azt, hogy az Európai Unió Iszlám Államának az elnöke.

Gyergyószentmiklós, 2015.III.22.

Árus Zsolt
román állampolgár, gyergyószentmiklósi lakos

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Politika | Hozzászólás most!

Boszorkányper 2015-ben

Közzétéve 2015. március 20. péntek | Szerző: Árus Zsolt

Tegnapelõtt a marosvásárhelyi táblabíróság elõzetes letartóztatásba helyezte városunk polgármesterét. Errõl az intézkedést kezdeményezõ korrupcióellenes ügyészség honlapján a következõket lehet megtudni:
Procurorii din cadrul Serviciului Teritorial Tîrgu Mures au considerat ca inculpatul a încalcat cu rea-credinta obligatia suplimentara stabilita de judecatorul de drepturi si libertati din cadrul Curtii de Apel Tîrgu Mures, constând în interdictia de a exercita functia de primar pe o durata de 60 de zile.
Astfel, din mijloacele de proba administrate a rezultat ca inculpatul MEZEI JANOS a continuat sa se comporte, în continuare, în anumite situatii, ca primar al municipiului Gheorgheni, desfasurând activitati pentru determinarea consilierilor locali sa adopte, în sedinta, textul unei scrisori, al carei initiator a fost el însusi.

Magyarul a lényeg: A polgármester bizonyos esetekben polgármesterként viselkedett, azon munkálkodott, hogy rávegye a képviselõket, hogy szavazzanak meg egy általa kezdeményezett levelet.

Jogi eljárásról lévén szó, nézzük mit mond a törvény a polgármester hatáskörérõl:
Art. 63. – (1) Primarul îndeplineste urmatoarele categorii principale de atributii:
a) atributii exercitate în calitate de reprezentant al statului, în conditiile legii;
b) atributii referitoare la relatia cu consiliul local;
c) atributii referitoare la bugetul local;
d) atributii privind serviciile publice asigurate cetatenilor;
e) alte atributii stabilite prin lege.
(2) În temeiul alin. (1) lit. a), primarul îndeplineste functia de ofiter de stare civila si de autoritate tutelara si asigura functionarea serviciilor publice locale de profil, atributii privind organizarea si desfasurarea alegerilor, referendumului si a recensamântului. Primarul îndeplineste si alte atributii stabilite prin lege.
(3) În exercitarea atributiilor prevazute la alin. (1) lit. b), primarul:
a) prezinta consiliului local, în primul trimestru, un raport anual privind starea economica, sociala si de mediu a unitatii administrativ-teritoriale;
b) prezinta, la solicitarea consiliului local, alte rapoarte si informari;
c) elaboreaza proiectele de strategii privind starea economica, sociala si de mediu a unitatii administrativ-teritoriale si le supune aprobarii consiliului local.
(4) În exercitarea atributiilor prevazute la alin. (1) lit. c), primarul:
a) exercita functia de ordonator principal de credite;
b) întocmeste proiectul bugetului local si contul de încheiere a exercitiului bugetar si le supune spre aprobare consiliului local;
c) initiaza, în conditiile legii, negocieri pentru contractarea de împrumuturi si emiterea de titluri de valoare în numele unitatii administrativ-teritoriale;
d) verifica, prin compartimentele de specialitate, corecta înregistrare fiscala a contribuabililor la organul fiscal teritorial, atât a sediului social principal, cât si a sediului secundar.
(5) În exercitarea atributiilor prevazute la alin. (1) lit. d), primarul:
a) coordoneaza realizarea serviciilor publice de interes local prestate prin intermediul aparatului de specialitate sau prin intermediul organismelor prestatoare de servicii publice si de utilitate publica de interes local;
b) ia masuri pentru prevenirea si, dupa caz, gestionarea situatiilor de urgenta;
c) ia masuri pentru organizarea executarii si executarea în concret a activitatilor din domeniile prevazute la art. 36 alin. (6) lit. a) -d);
d) ia masuri pentru asigurarea inventarierii, evidentei statistice, inspectiei si controlului efectuarii serviciilor publice de interes local prevazute la art. 36 alin. (6) lit. a) -d), precum si a bunurilor din patrimoniul public si privat al unitatii administrativ-teritoriale;
e) numeste, sanctioneaza si dispune suspendarea, modificarea si încetarea raporturilor de serviciu sau, dupa caz, a raporturilor de munca, în conditiile legii, pentru personalul din cadrul aparatului de specialitate, precum si pentru conducatorii institutiilor si serviciilor publice de interes local;
f) asigura elaborarea planurilor urbanistice prevazute de lege, le supune aprobarii consiliului local si actioneaza pentru respectarea prevederilor acestora;
g) emite avizele, acordurile si autorizatiile date în competenta sa prin lege si alte acte normative;
h) asigura realizarea lucrarilor si ia masurile necesare conformarii cu prevederile angajamentelor asumate în procesul de integrare europeana în domeniul protectiei mediului si gospodaririi apelor pentru serviciile furnizate cetatenilor.
(6) Pentru exercitarea corespunzatoare a atributiilor sale, primarul colaboreaza cu serviciile publice deconcentrate ale ministerelor si celorlalte organe de specialitate ale administratiei publice centrale din unitatile administrativ-teritoriale, precum si cu consiliul judetean.
(7) Numirea conducatorilor institutiilor si serviciilor publice de interes local se face pe baza concursului organizat potrivit procedurilor si criteriilor aprobate de consiliul local, la propunerea primarului, în conditiile legii. Numirea se face prin dispozitia primarului, având anexat contractul de management.

Románul nem tudóktól elnézést kérek, idõ hiányában nem fordítom, de elhihetik nekem becsületszóra, hogy levél elfogadására való bíztatás nem szerepel a polgármester hatáskörei között. Következésképpen a vádnak semmilyen jogalapja nincs.

De nézzük tovább a közleményt:

Acest document urma sa fie adresat din partea Consiliului Local Gheorgheni actionarului majoritar al SC MONTURIST SRL, cu solicitarea ca acesta din urma sa fie convins sa îl oblige pe denuntator sa-si retraga sesizarea penala formulata împotriva inculpatului.

Vagyis: a polgármester által a testület elé terjesztett levél címzettje a Monturist többségi tulajdonosa volt, célja pedig az, hogy meggyõze azt, hogy kötelezze a feljelentõt a bûnvádi panasz visszavonására.
Tegnap már közzétettem az V. Kerület polgármesteréhez intézett levelemet, ami valóban ezzel a céllal született. Azt a levelet én írtam, én küldtem el, a szándékomról elõzetesen senkit sem tájékoztattam. Tudok róla, hogy a polgári frakció is kezdeményezte egy levél küldését az V. Kerületnek, amiben azt kérik, hogy hívjanak össze közgyûlést, tisztázandó a két önkormányzat között létezõ nézeteltérést. (Nem lényegtelen információ: a levél aláírását azonban az RMDSZ frakció tagjai megtagadták.) Van tehát két levél, amit az ügyészség összemos. Nem tévedésbõl, hisz pontosan tudják, hogy kettõ van, s azt is, hogy az önkormányzati képviselõk által kezdeményezett levélben szó nincs a vád visszavonásáról. Az ügyészség tehát tudatosan torzítja a tényeket.

Ez azonban még nem minden, lehet ezt fokozni:
Dezbaterile sedintei Consiliului Local Gheorgheni din 16.02.2015 au fost înregistrate audio-video si stocate pe un suport magnetic aflat în custodia unui consilier la Primaria mun. Gheorgheni – Compartimentul Administratie Publica Locala. Continutul acestor înregistrari, desi este, în principiu, accesibil publicului, poate fi pus la dispozitia unei persoane interesate numai în anumite conditii, stabilite clar într-un regulament de ordine si functionare, adoptat de Consiliul Local Gheorgheni prin HCL nr. 189/2012. Potrivit acestui regulament, un cetatean obisnuit poate solicita copii ale înregistrarii, prin depunerea unei cereri în acest sens si plata cheltuielilor de efectuare a copiei. În nicio situatie, originalele nu pot fi puse la dispozitia cetatenilor obisnuiti, nici la sediul institutiei si nici în alta parte.
În aceste conditii, la data de 17.02.2015, inculpatul MEZEI JANOS, prevalându-se în continuare de functia sa de primar, desi îi era interzis acest lucru în mod expres, a determinat o persoana din cadrul Primariei Gheorgheni, sa se deplaseze la biroul consilierului respectiv, sa ia înregistrarile respective si sa i le trimita la domiciliul sau, lucru care s-a si întâmplat ulterior.

Magyarul: a februári testületi ülésrõl videófelvétel készült. Ezt az állampolgárok elvileg tanulmányozhatják, de a vonatkozó önkormányzati határozat értelmében csak másolatot kaphatnak róla, ha ezt írásban kérik és kifizetik a másolás költségeit. Ezzel szemben Mezei János rávette a hivatal egyik alkalmazottját, hogy kérje ki a kazettát és küldje haza neki.

Hogy nehogy tévedjünk, támaszkodjunk most is a törvényre.
Az 544/2001-es törvény ezt írja:
Art. 6. – (1) Orice persoana are dreptul sa solicite si sa obtina de la autoritatile si institutiile publice, în conditiile prezentei legi, informatiile de interes public.
(2) Autoritatile si institutiile publice sunt obligate sa asigure persoanelor, la cererea acestora, informatiile de interes public solicitate în scris sau verbal.
Nem kell tehát polgármester legyen valaki, hogy a városházáról közérdekû információkat igényelhessen. Ha pedig az ügyészség helyesen idézi a vonatkozó helyi szabályzatot, akkor az ellentmond a törvénynek, ami világosan fogalmaz: szóbeli kérésre is köteles a hivatal információt kiadni, nem várhat el írott kérést. Ha pedig a törvény és a helyi szabályzat egymásnak ellentmond, akkor – természetesen – a törvény élvez elsõbbséget. Arról nem is beszélve, hogy a közérdekû információkhoz való hozzáférés egy jog, attól nem foszthatja meg még a Marosvásárhelyi Táblabíróság sem Mezei Jánost. Megsértett tehát valaki valamilyen törvényt? Nem! Megsértette Mezei János a bíróság által kiszabott korlátozó intézkedéseket? Nem!

S akkor most tessék kapaszkodni:
În continuare, procurorii anticoruptie au extins actiunea penala fatã de inculpatul Mezei Janos cu privire la sãvârsirea infractiunii de instigare la delapidare.

Magyarul: A fentiekre való tekintettel az ügyészek megvádolták Mezei Jánost sikkasztásra való felbujtással is! Sikkasztásra való felbujtással!!!
Akinek itt nem áll meg az esze, az sürgõsen vizsgáltassa meg magát orvossal! Ugye tudják, mi a sikkasztás? Amikor valaki a közösbõl törvénytelen módon eltulajdonít valamit. Mit neveznek sikkasztásnak a vásárhelyi ügyészek? Azt, hogy egy közérdekû információkat tartalmazó kazettát valaki elvitt a polgármester lakásása, õ megnézte azt, majd visszaküldte. Az ügyész urak bátran menjenek be a városházára, számolják meg a kazettákat, s vegyék jegyzõkönyvbe, hogy nem hiányzik egy sem.
Ha pedig a közérdeket tartjuk szem elõtt, a legjobb az lenne, ha a visszaúton eltévednének és soha többet nem jutnának vissza az irodájukba. Az ilyeneknek ugyanis egy másik állami intézményben van a helyük, abban, aminek az ablakain rácsok vannak. Nem õk lennének az elsõk, akik szégyent hoznak az ügyészség fejére s oda kerülnek.

S hogy el ne feledjem: ténykedésük nem lett volna sikeres, ha nem lennének a Táblabíróságon olyan bírók, akik cinkosaik voltak ebben a – túlzás nélkül mondható – gazemberségben. Ha valaki elfeledte volna: ez az a bíróság, ahonnan a Heineken áthelyeztette a perét, azzal az indoklással, hogy félõ hogy magyar befolyás alatt áll, ezért nem fog pártatlanul ítélkezni. Látva azt a tömény magyar-gyûlöletet ami Mezei János ügyében megnyilvánul, gondolom a Heineken már nagyon bánja az áthelyeztetést.

Kategória: Államérdek, Autonómiák, Ez Románia, Politika, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

Testvér?

Közzétéve 2015. március 19. csütörtök | Szerző: Árus Zsolt

Gyergyószentmiklósnak 1990 után számos testvérvárosa lett, ezek között az egyik elsõ Budapest V. Kerülete. Nevezhettük ezt mostanáig nagy megtiszteltetésnek, de immár lassan két hónapja jobban illik rá a Tanú egyik híres mondata: akkor még nem tudtuk, hogy békaemberekkel fogunk találkozni. Aki ezt az írást tovább olvassa talán nem veszi túlzásnak ha megelõlegezem: a béka igen enyhe kifejezés, s talán azt se ha megkockáztatom, hogy az ember meg túl erõs.
2015 január huszonhatodikát néhány ember nem fogja feledni amíg él. Én is köztük vagyok. Voltak ezt megelõzõen is tapasztalataim a román “igazságszolgáltatással”, de azt mégse hittem volna, hogy megeshet az, ami megesett. Hát még az, ami a továbbiakban következett!
Mivel a Mezei János elleni eljárás témája a Monturist nevû vegyesvállalathoz kapcsolódik, újságírók kikérték a többségi tulajdonos, az V. Kerület álláspontját is, ami szó szerint így hangzott:
A Monturist Kft.-ben Belváros-Lipótváros Önkormányzata 50,9995%-os tulajdonnal bír. A társaság jelenlegi ügyvezetõje, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont. Az önkormányzat az ügyvezetõ jelzését követõen haladéktalanul intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértõt kértünk fel. A szakértõk részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követõen együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért. Az ügyvezetõ a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én feljelentést is tett. A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezetõ a fent említett igényt már bejelentette, az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 ezer négyzetméteres területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság.
Az ember már itt elbizonytalanodik, s felteszi magának a kérdést: amennyiben a két tulajdonostárs között vita van, akkor egybõl az ügyészségre kell rohanni? Nem kellene elsõ körben megpróbálni leülni és megbeszélni azt?
Aztán vártam, így utólag már bánom is, hogy olyan türelmesen vártam arra, hogy bár most, amikor a feljelentés “eredményérõl” cikkez a sajtó, akkor lépnek, s leülnek megbeszélni a vitás kérdéseket. Látva hogy nem ez történik, illetve hogy milyen irányban halad a “nyomozás”, végül lépésre szántam el magam, s levelet írtam az V. Kerület polgármesterének, amiben jeleztem neki, hogy a jelek szerint félrevezeti õket Virág Zsolt, vázoltam a valós helyzetet és javaslatot tettem a megoldásra:

Tisztelt uram!

Volt önkormányzati képviselõként (aki a Monturist történetét igen jól ismerem), egyre nagyobb döbbenettel figyelem a januárban kirobbant ügy fejleményeit, illetve egyre inkább biztos vagyok abban, hogy önök nincsenek tudatában a valós helyzetnek. Számomra egyszerre fontos az, hogy ne szakadjon meg egy régi testvérvárosi kapcsolat, illetve az, hogy Mezei János minél hamarabb visszatérjen a hivatalába, végezhesse tovább a dolgát. Bízva abban, hogy ezen célok öntõl sem idegenek, fontosnak tartom, hogy minél hamarabb sor kerüljön a Monturist rendkívüli közgyûlésére, amin a következõ döntéseket hozzák:
– azonnali hatállyal leváltják a cég ügyvezetõjét
– ideiglenes ügyvezetõt neveznek ki (teszem azt 3 hónapra)
– megállapodnak abban, hogy a felmerült vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezik, záros határidõn belül
– utasítják az új ügyvezetõt, hogy haladéktalanul vonja vissza a Mezei János elleni feljelentést.

A helyzetrõl szívesen nyújtok részletes tájékoztatást akár itt, akár Budapesten, az önnek megfelelõ idõpontban, most röviden a következõkre hívom fel a figyelmét:
– A Mezei János ellen felhozott vádaknak semmi valóságalapjuk nincs, csak idõ kérdése, hogy ezt az (amúgy kellõképpen elfogult) román igazságszolgáltatás is kimondja.
– A sajtóban az jelent meg itt, tehát a köztudatban az van, hogy Virág Zsolt az önök tudtával, sõt, az önök megbízásából tett feljelentést.
– Az õrizetbe vétel, illetve az azt követõ kényszerítõ intézkedések alapja az a hangfelvétel volt, ami úgy készült, hogy Virág Zsolt, gyakorlatilag a román titkosszolgálat ügynökeként, provokálta Mezei Jánost, majd az ott elhangzottakat tendenciózus módon fordították románra.

Röviden összefoglalva: ha nem tesz a két önkormányzat közösen sürgõs lépéseket (s ebben a döntés az önök kezében van), akkor csak idõ kérdése hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az önök aktív közremûködésével a román hatóságok alaptalanul zaklatták és meghurcolták egy testvérváros – Gyergyószentmiklós – polgármesterét. Ilyenre – hála Istennek – eddig nem volt példa a történelemben, s nagyon remélem, hogy nem szeretnék ezt a szerepet eljátszani. Most még van mód ezen változtatni, de az idõ sürget.

Kérem szépen, hogy ezeket alaposan fontolják meg!

Üdvözlettel,
Árus Zsolt

Történt mindez február 25.-én. A levelet a polgármester megkapta, errõl tájékoztatott a személyi titkárnõje, akivel telefonon beszéltem a levél elküldése elõtt is meg után is.
Ennek ellenére – legjobb tudomásom szerint – mindmáig nem tett semmiféle kísérletet a helyzet tisztázására, habár két további levélben (március négy és tizenkettõ) sürgettem, illetve tájékoztattam a fejleményekrõl.
Idáig mindezt magánlevélben intéztem, csak én, õ és a román titkosszolgálat tudtunk róla. De abban a pillanatban amikor Mezei Jánost a lehetõ legaljasabb módon, teljesen jogtalanul letartóztatták, akkor bûn lenne tovább hallgatnom. Budapest V. Kerülete polgármesterének felelni kell azokra a jogos kérdésekre, hogy miképpen jutottunk ide. A fekete március 25. évfordulóján nem csak nekem, de minden gyergyószentmiklósinak, illetve minden magyar embernek joga van megtudni ezt. A 25 évvel ezelõtti marosvásárhelyi pogrom emlékezetes mozzanata volt az, hogy a marosszéki cigányok kiálltak a megtámadott magyarok mellett. Ma a budapesti testvértõl ennyi telik?

Kategória: Államérdek, egy kisváros nagy gondjai, Mindennapjaink a 21. században, Politika | Hozzászólás most!

Hivatása gyakorlásától eltiltva

Közzétéve 2015. március 13. péntek | Szerző: Árus Zsolt

Ha valaki ellen bûnügyi kivizsgálás zajlik, akkor az ügyészség kérésére a bíróság elrendelhet különféle korlátozó intézkedéseket a kivizsgálás idejére. Ezek közül egyik a címben szereplõ. Nyilván vannak olyan esetek, amikor ez indokolt. Ha teszem azt egy orvos esetében felmerül a gyanú, hogy alkoholista, néha részegen operál, akkor jogos ez az intézkedés arra az idõre, míg egy konkrét haláleset kivizsgálása zajlik.
Ugyanakkor nem kétséges, hogy számos olyan eset van, amikor ez nem indokolható. Orvosoknál maradva, a sajtóból mindenki ismerheti annak a csíkszeredai onkológusnak az esetét, akit korrupcióval vádoltak meg, s a kivizsgálás idejére esetében is ezt az intézkedést alkalmazták. Természetesen neki is gondot jelentett az, hogy egyik napról a másikra fizetés nélkül maradt, de ez semmi ahhoz képest, hogy betegek tömege maradt orvos nélkül. Amúgy se rózsás daganatos betegségben szenvedni, de az ilyen embereket megfosztani az orvosuktól, az olyan gesztus, ami nem válik dicsõségére senkinek. S mégis kerül bíró, aki erre a kétes babérra vágyott és meg is szerezte magának. Lelke rajta!
De evezzünk inkább hazai vizekre: ugyanezt az intézkedést hozta a törvényszék városunk polgármestere esetében is és nyilvánvaló, hogy ezzel nem csak az õ életét keseríti, hanem egy egész város számára okoz gondot. Ugyanis:
– Jelenleg az alpolgármester végzi nem csak a saját munkáját, hanem a polgármesterét is. Joggal feltételezhetõ, hogy a törvény szerint azért van egy városnak polgármestere és alpolgármestere, mert két ember kell a munkájuk elvégzéséhez. Következésképpen egy ember azt a munkamennyiséget rendesen elvégezni nem tudja. Lesz ami elmarad és lesz ami nem lesz kellõ módon elvégezve, pusztán az idõ hiányában. Ki látja ennek a kárát: hát az egész város. Azt persze nem lehet majd konkrétan kimutatni (vagy legalább is nagyon nehéz lehet), hogy pontosan milyen téren és milyen károk származnak ebbõl, de botorság volna azt állítani, hogy ezt veszteség nélkül megússzuk.
– Az is könnyen belátható, hogy hét év alatt összegyûl a polgármester fejében számos olyan információ, amit nem oszt meg senkivel, de adott esetben, bizonyos lépések megtételekor, döntések meghozatalakor ezeknek nagy hasznát veszi. Mi történik akkor, ha az ügyészség még abba is beleköt – mert ezt teszi – ha a polgármester szót vált a hivatal alkalmazottaival? Nem nehéz kitalálni: jó eséllyel rossz döntést fognak hozni, nem azt teszik, ami adott esetben a jó, célszerû, megfelelõ volna. Ki látja ennek a kárát? Természetesen az egész város!
– Az elõzõ ponthoz kissé hasonló, de azzal nem összetévesztendõ: hét év alatt az ember sokat tanul, tapasztal. Ez hozzásegíti õt ahhoz, hogy jobban kezeljen bizonyos helyzeteket. Nem azért, mert adatok, információk birtokában van, hanem azért, mert már megélt hasonlót, hallott olyanról kollégáktól, stb. Mondom: tapasztalat. Ez most be van zárva egy lakásba, azzal nem rendelkezõk hoznak döntéseket. Ha szerencsénk van, akkor ebbõl nagy baj nem lesz, de ugyanannyi esély van arra is, hogy lesz. S akkor szívtunk. Mind.
Ezt az intézkedést egy bíró rendelte el. A bírók tanult emberek, akik nem csak a jogi egyetemet végezték el, de szigorú vizsgán is átesnek ahhoz, hogy betölthessék azt a tisztséget. Megeshet, hogy mégis vannak kivételek? Egy dolog biztos: ha ehhez hozzátesszük azt, hogy semmi jele annak, hogy az ügyészség igyekszik minél hamarabb lezárni a feltételezett visszaélés ügyében a nyomozást, akkor nem tévedhetek nagyot amikor azt feltételezem, hogy ebben az ügyben a butaság szövetkezett a rosszindulattal egy egész város ellen.

Kategória: Ez Románia, Politika, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

Naprakész

Közzétéve 2015. március 3. kedd | Szerző: Árus Zsolt

Tegnap Marosvásárhelyen kérdést szegezett nekem az Erdélyi Magyar Televízió riportere. (Ha volna olyan, aki nem tudja: ez a magyarországi közpénzbõl létrehozott, magát elõszeretettel közszolgálatiként beállító, de az objektivitásra ritkán törekvõ párt-televízió.) Az idõ nem volt alkalmas, mert nem akartam elkésni onnan, ahova indultam, ezért válaszolni nem állt módomban, s mire én ráértem volna, már nyoma veszett a stábnak. Hazafele tartva a Marosvásárhelyi Rádió híradójában szakmainak nehezen nevezhetõ, igen tendenciózus tálalásban volt alkalmam értesülni arról a témáról, amirõl a tévé munkatársa kérdezett, ezért hazaérkezve ránéztem a tévé honlapjára, hadd lám mit mondanak/írnak õk. Tanulságos idõutazás volt! Szemezgetek a hírfolyamból. November 23: neve és hivatása -Tarr László; november 28: Portré – Sára Sándor; november 30: neve és hivatása – Vitályos Ildikó. Aztán hírek: Mit hoz az RMDSZ kilépése; Továbbra is kormányoz a PSD.
Beírtam hát az elõjegyzési naptáramba, hogy majd három hónap múlva újra látogassak el ide, várhatóan akkor a friss hírek között megtalálom a tegnapi napról szóló beszámolót.

Kategória: Politika, RMDSZ | Hozzászólás most!

A nemzetközi porondon

Közzétéve 2015. február 26. csütörtök | Szerző: Árus Zsolt

Ugyan a jogerõs ítéletet máig sem kaptam kézhez (2013 november óta kitartóan fogalmazzák a Bukaresti Törvényszéken), de megelégeltem a várakozást és kiléptem a nemzetközi porondra a magyar nyelven letett vagyonnyilatkozat miatt kirótt büntetés ügyével:

emberjogi-birosag1-1
emberjogi-birosag1-2
emberjogi-birosag1-3
emberjogi-birosag1-4

Tettem ezt azzal a céllal, hogy minél hamarabb legyen a kezemben egy jogerõs ítélet, ami kimondja, hogy a törvényt még a Feddhetetlenségi Ügynökség és a román bíróságok is be kell tartsák, senki nem zaklatható és büntethetõ azért, mert él nyelvi jogaival. Ugyanakkor bíztatok minden olyan helyi és megyei képviselõt, aki olyan közigazgatási egységben lakik, ahol a magyarok létszáma meghaladja a 20%-ot, hogy a tavalyra vonatkozó bevallásait ezeken az ûrlapokon tegye le:

vagyon-hu
erdekeltseg-hu

Kérem õket, hogy ne hagyják magukat megijeszteni és befolyásolni, még akkor sem, ha egy magyar intézményvezetõ szólítja fel õket román ûrlap használatára.

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Megyei ügyek, Politika, RMDSZ | Hozzászólás most!

Keserédes

Közzétéve 2015. február 21. szombat | Szerző: Árus Zsolt

Nagy ünnep volt tegnap nem csak Szentmiklóson, de egész Gyergyóban! Véget ért ugyanis a hónapok óta tartó kálváriája a gyergyói jégkorongozóknak, végre ismét hazai pályán edzhetnek és mérkõzhetnek, nem kell a szûkös anyagiak jelentõs részét utazásra és jégbérre költeni. Öröm volt látni a zsúfolásig megtelt csarnokot, a boldog szurkolósereget, hallgatni a zúgó bíztatást. Jó volt látni, hogy immár valóban fényárban úszik a pálya, miközben az elõtérben a villanyóra lassabban pörög. S nem utolsósorban jó volt látni azt az összhangot, amit a jégen volt tapasztalható. Egy idegenbõl idelátogató a leghalványabb jelét se tudta volna fölfedezni annak, hogy a piros-fehérben játszók pár hete még két csapatot erõsítettek, olyan gördülékeny volt a játékuk, minta világéletükben együtt játszottak volna. Csak dicsérni lehet a két csapat vezetõit, hogy ebben az együttmûködésben megállapodtak, nem kis akadályok leküzdését is vállalva. Így már teljesen természetes volt az is, hogy ugyan a Steaua szerzett vezetést, de egy pillanatig nem volt kétséges a mérkõzés kimenetele, csak a gólkülönbség lehetett kérdés.
Vannak azonban a történetnek árnyoldalai is, melyekrõl nem az ünneprontás szándékával akarok szólni, hanem azért, mert a jövõbe is mutató üzenetük van. Téves volna ugyanis azt mondani, hogy voltak ugyan gondok is, de túl vagyunk rajtuk, felejtsük el. Ha egy közösség a hibákból nem tanul, akkor arra van kárhoztatva, hogy újra és újra elkövesse azokat, saját kárára. Ezek figyelembevételével mondom a továbbiakat.
Lassan három éve volt a megyei önkormányzatnak az a kihelyezett ülése, ahol az elnök szájából elhangzott az a mondat, hogy a megyei önkormányzat szívesen segítene a pálya javításában, de sajnos nem teheti, mert nem tulajdonosa vagy kezelõje. A városi képviselõtestület rögvest felajánlotta, hogy átadja azt a megye kezelésébe a javítás idejére, s errõl határozatot is hozott. Innen kezdõdött egy hosszas hercehurca, ami úgy nézett ki, hogy a megyei elnök – általában a jogászaira hivatkozva – bejelentette, hogy ez így nem jó, másképp kell csinálni, a városi képviselõtestület meghozta a kért döntést, majd kezdõdött minden elõlrõl: ez így nem jó, másképp kell csinálni. Ez addig tartott, míg visszaértek a kiindulóponthoz: a város átadta a pályát a megyének, az pedig – a város nem ki anyagi hozzájárulásával, ezt tegyük hozzá – elvégeztette a munkálatokat. Ennek tudatában értékelje mindenki a megnyitón elhangozott dicshimnuszokat a nagyszerû, gördülékeny együttmûködésrõl. Nem túlzás azt mondani, hogy az egész terv végül csak azért nem esett a kútba, mert a megyei vezetõk nem tudták volna kimagyarázni azt, hogy szurkolói összefogás nyomán a világítás megújult, s õk meg nem voltak képesek arra, hogy a bankszámlájukon penészedõ pénzbõl elvégeztessék azt, amit megígértek. Ilyen körülmények között értem én, hogy a Progym meg a város vezetõi jó képet vágtak a megnyitón, mert saját erõbõl ezt a munkát nem sikerült volna elvégezni, de ugyanakkor sajnálom is õket, mert a helyzet több mint megalázó volt, azt csak õk tudják, hogy mennyit kellett küzdjenek az arrogáns megyei vezetéssel ezért az eredményért.
Azt majd a jövõ dönti el, hogy milyen munkát végeztettek a nagyvonalú segítõ pózában tetszelgõ megyei vezetõk, csak remélni lehet, hogy a beton, ami inkább fagyott mint kötött a jéghideg csarnokban végül kiállja az idõ próbáját. De azt szintén ki kell mondani (mert egyfajta nyílt titok, több forrásból is hallani), hogy a lehetõség lett volna olcsóbban elvégeztetni a munkát olyan finnországi céggel, amelyik jégpályákat épít emberemlékezet óta, s mégis a kellõ tapasztalattal nem rendelkezõ, de drágább olténiai cégre bízták azt. Hogy arról ne beszéljek, hogy miután egész szezonban jó pénzért kénytelenek voltak a csapatok Karcfalván edzeni, volt bõr (vajon milyen vastagra van szükség ehhez?) elvárni, hogy Gyergyó legyen hálás Karcfalvának, hogy az segítette a gyergyói hokit.
Aztán hadd említsem meg azt a visszás helyzetet is, hogy míg az adófizetõ gyergyóiak jegy ellenében, hosszú sorokat kiállva juthattak be a pályára, addig azok a kiválasztottak, akik érdeme mindössze annyi, hogy rábólintottak arra, hogy ezen adók egy részét a pálya javítására fordítsák, külön bejáraton, ingyen mehettek be, s még a dicséretet és ajándékokat is szó nélkül elfogadták, egy sem volt, aki azt mondta volna, hogy én erre nem szolgáltam rá.
Végezetül hadd emlékeztessek arra, hogy a kilencvenes években, amikor ugyanilyen zsúfolt lelátók elõtt játszott a csapat emlékezetes mérkõzéseket, az akkori polgármester kísérletet tett arra, hogy a babérokból bár egy csenevész ágacskát a saját fejére helyeztessen. De amint beleszólt a mikrofonba, akkora füttykoncert tört ki a lelátókon, hogy fel kellett adja. Ehhez képest tegnap megjelent a pályán egy szenátor, akinek az egész felújításhoz semmi de semmi köze nem volt, ennek ellenére elvárta hogy szót kapjon, beszédet mondhasson. A közönség pedig meghallgatta, voltak akik meg is tapsolták. Ez fájt, nagyon fájt! S nem azért, mert nekem személyesen ilyen vagy olyan viszonyom van az illetõvel, hanem azért, mert azt mutatja, hogy a húsz évvel ezelõtt még egészséges értékítélet ma már nincs meg. Ha pedig egy közösség képtelen jól megválasztani a vezetõit, képtelen azokkal szemben világos elvárásokat megfogalmazni, majd azt számon is kérni, akkor az a közösség nagy veszélyben van!

Kategória: egy kisváros nagy gondjai, Kampány-ügyek, Megyei ügyek, Politika, RMDSZ | Hozzászólás most!

Ezt is megértük!

Közzétéve 2015. február 18. szerda | Szerző: Árus Zsolt

A történet kezdete több mint két és fél évre nyúlik vissza, akkor esett meg ugyanis az, hogy lejárt a megyei képviselõi mandátumom, következésképpen elkészítettem és postáztam Csíkszeredába a vagyonnyilatkozatomat. Nyilván magyarul. Válaszképpen egy felszólítást kaptam, hogy azt ugyan megkapták, de felszólítanak, hogy nyújtsam be románul is. Én visszaírtam, hogy az önkormányzati törvény értelmében jogom van ezt magyarul megtenni, s azzal a témát a magam részérõl lezártam.
Lett is ebbõl világra szóló botrány! Hogy ennek méreteirõl képet lehessen alkotni, talán elég ha azt elmondom, hogy jelen pillanatban hat per van miatta folyamatban különbözõ bíróságokon, illetve szintén folyamatban van egy petíció megvitatása a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál. Összesen tehát hét ügy! A témáról már írtam, most azért térek vissza rá, mert ma volt tárgyalás az egyik perben, s ott adták a kezembe a megyei önkormányzat írott álláspontját. Tessék csak olvasni:
BCS-magyar-vagyonnyilatkozatrol
Maga a dokumentum három oldal, számos jogi csûrcsavar van benne amivel nem szeretnék senkit fárasztani, ezért a lényeget (a második oldal alján) aláhúztam pirossal. Arról szeretnék ugyanis pár szót ejteni. Ezek szerint Borboly Csaba és társai álláspontja az, hogy aki tud románul, és mégis az anyanyelvét használja a közigazgatásban, az rosszindulatú. Esetleg keményebben fogalmazva piszok gazember, aki direkt bántja a derék megyei vezetõket. Tegyük mellé azt, hogy mi magunk is elismerjük, hogy a romániai magyaroknak érdekük megtanulni a román nyelvet, s máris levonható a következtetés: rosszindulatú az a romániai magyar, aki az anyanyelvét használja a közigazgatásban. Mondja ezt annak a pártnak az egyik országos vezetõje, amelyik hetek óta tart szerte az országban ünnepségeket abból az alkalomból, hogy betöltötte a 25. évét. Ezeken minden alkalommal megelégedéssel állapítják meg, hogy ez alatt az idõ alatt nagy dolgokat sikerült megvalósítani, komoly eredményeket sikerült elérni. Gyakran elõfordul, hogy ezen a felületen villára veszem az RMDSZ különbözõ szintû vezetõit (tegyem hozzá gyorsan, hogy soha nem ok nélkül), ezúttal azonban a helyzet komolyságára való tekintettel ezt mellõzöm, s csak egy kérést fogalmazok meg a párt elnöksége felé: ha nem vállalnak közösséget ezzel a szellemiséggel, ha úgy gondolják, hogy az RMDSZ-en belüli, sokat hangoztatott sokszínûségbe azért ez már nem fér be, akkor határolódjanak el Borboly Csabától, s ne tûrjék meg tovább maguk között!

Kategória: Megyei ügyek, Politika, RMDSZ, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

A törvényesség õre áll a Hargitán

Közzétéve 2015. február 16. hétfő | Szerző: Árus Zsolt

Tavaly nyáron nagy volt az öröm a megyében, mert meghallgattattak a székelyek (pontosabban: egyes székelyek) óhajai, s a kormány magyar prefektust nevezett ki Hargita megyében. Közismert mondás, hogy a puding próbája az evés, nosza felkértem arra, hogy tegyen kis rendet a megye azon városában, ahol olyannyira túlteng a román nemzeti érzés, hogy nem marad hely még az ország törvényeinek a betartása számára sem. Levelet írtam hát a friss, új, magyar prefektusnak, eképpen:

Tárgy Fwd: kérés – a prefektus úr figyelmébe
Feladó Árus Zsolt
Címzett
Dátum 2014-09-02 13:45

Tisztelt uram!

A hét végén Maroshévizen jártam és azt tapasztaltam, hogy ugyan a
legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint a város lakóinak több
mint 22%-a magyar, számos közhivatalnak (példaképpen csatolok három
fényképet) kizárólag román névtáblája van, ami nyilvánvalóan ellentétes
a vonatkozó törvényes elõírásokkal.

Kérem tehát, hogy szólítsa fel a városban található összes olyan
intézményt, amelyek nem tartják be a törvényt, hogy záros határidõn
belül helyezzenek ki magyar névtáblát is, illetve hogy biztosítsák a
város magyar lakói számára a törvény által kötelezõ módon elõírt
anyanyelvû ügyintézést.

Kérem ugyanakkor, hogy ilyen irányba tett lépéseirõl, illetve azok
eredményeirõl engem is tájékoztasson.

Gyergyószentmiklós, 2014.IX.2.

Tisztelettel,
Árus Zsolt

A levélhez csatoltam három olyan fényképet, amelyeken jól látható, hogy középületeken csak román felirat van.
Levelemre jó három hét múltával kaptam választ, ezt:

Petitie-Arus-Zsolt

Eddig a dolgok nagyjából rendben is lennének, habár a sajtóban számos hírt lehetett olvasni arra nézve, hogy a Diszkriminációellenes Országos Tanács több esetben kötelezte székelyföldi települések rendõrségeit, hogy tegyenek ki az épületükre magyar feliratot is. A jelek szerint nem ugyanazt a sajtót olvassuk Petres Sándorral, vagy õ utánanézett és kiderítette, hogy ama hírek valótlanok, így a rendõrségre és a bíróságra csak egy langyos, semmitmondó levelet írt, nem felszólítást. Olyan sziszifuszi feladatokkal pedig, mint a törvény által garantált magyar nyelvû ügyintézés meg természetesen nem foglalkozik egy magyar prefektus, hisz nyilvánvaló, hogy ahol bár egy feliratra sem futja, ott reménytelen azt elvárni, hogy magyarul szóljanak a magyar ügyfelekhez.
Aztán teltek-múltak a hetek, s mikor novemberben ismét Hévízen jártam, azzal szembesültem, hogy a helyzet változatlan, a polgármester nem tett eleget a prefektusi felszólításnak. Fogtam tehát magam és újabb levelet írtam neki, amiben jeleztem, hogy õt és az ország törvényeit Hévízen kutyába se veszik, szükség lesz tehát határozottabban fellépni. Egyuttal jeleztem neki – ha magától erre nem jött volna rá – hogy nem csak Maroshévíz, hanem egy egész megye prefektusa, s így feladata a törvények betartatása annak a legeldugottabb zugában is:

Tárgy: Valasz Hargita Megyei Prefektus
Dátum: 2014-11-11 20:05
Feladó: Árus Zsolt
Címzett: Adrian Panescu

Tisztelt prefektus úr!

A hét végén ismét Maroshévizen jártam és azt kellett tapasztalnom, hogy a jelzett helyek egyikén sem cserélték kétnyelvûre a csak román feliratokat. Ezek szerint a felszólítását az érintett intézményvezetõk nem vették kellõképpen komolyan.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem kell olyan messze menni, Gyergyószentmiklóson is van olyan közintézmény, amin nincs kétnyelvû felirat. Joggal feltételezhetõ, hogy ugyanez a helyzet a megye más településein is elõfordul. Éppen ezért úgy gondolom, hogy globális megoldást kell keresni erre a jelenségre. Ön, mint a törvényesség õre, birtokában van azoknak az eszközöknek amelyekkel el lehet érni, hogy a megye minden közintézménye tartsa be a magyar nyelvû feliratozásra vonatkozó törvényes elõírásokat. Azt kérem tehát, hogy hivatalosan szólítsa fel a megyében mûködõ összes közintézmény vezetõit, hogy tartsák be a kétnyelvû feliratozásra vonatkozó törvényt, majd munkatársai révén ellenõrizze az összes intézményt, s indítson jogi eljárást minden olyan esetben, ahol törvénysértést észlelnek.

Figyelembe véve, hogy Kovászna megyei kollégája még a törvényes elõírásokat is áthágva, mekkora lendülettel küzd a székely jelképek ellen, úgy gondolom, hogy már csak ezért is példát mutathatna neki abból, hogy miképpen kell pártatlanul, kiegyensúlyozottan, a helyi közösséget szolgálva, csak a törvények betartásával tevékenykedni.

Jelzem ugyanakkor, hogy amire fennebb kérem az nem valami eltúlzott dolog, azt saját kezdeményezésbõl, hivatalból meg kellene tegye, hisz prefektusként ez feladata.

Üdvözlettel,
Árus Zsolt

Erre a levélre már semmiféle válasz nem érkezett. Gondolom a prefektust teljesen lefoglalta az, hogy két kézzel kapaszkodjon a székébe, illetve hogy ha azt már nem is tudja megtartani, bár azt a rongyos régit, az alprefektusit adják neki. Jómagam kivártam becsülettel a 30 napot, utána meg azt, hogy teljen el az advent, Karácsony és Újév, majd elküldtem a novemberi levelet az új prefektusnak, azzal a kiegészítéssel, hogy elõdje tevékenysége kívánnivalókat hagyott maga után, ki kellene valaki köszörülje a csorbát:

Tisztelt prefektus úr!

Amint alább látható, tavaly november 11-én egy kérést fogalmaztam meg az akkori prefektus, Petres Sándor irányába. Levelemre azóta semmilyen választ kaptam.
Kérem tehát hogy intézkedjen, hogy erre a levélre mihamarabb választ kapjak.
Egyúttal jelzem, hogy ellenkezõ esetben panaszt fogok tenni a közigazgatási bíróságon.

Árus Zsolt

A jelek szerint a mostani prefektust sem sikerült meghatnom, egyfajta közös vonásuk ez a prefektusoknak, nemzetiségre való tekintet nélkül, hogy a románok (gondolok itt a méltán hírhedt, Spanyolországba szakadt háromszéki feljelentõgépre) panaszaira igen érzékenyek, ezzel szemben mikor a magyarok jogai érdekében kell fellépni (mely jogokat ugyanazon állam törvényei garantálják), akkor elfogy a lendület, semmibe vész a törvénytisztelet.
Egy szó mint száz, a jelek szerint napjainkban nem honvéd, hanem a törvényesség õre áll a Hargitán, de csak áll, mélán a semmibe meredve. Kénytelen leszek idõt szakítani arra, hogy megpróbáljam bírói segédlettel kimozdítani ebbõl az állapotából.

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Megyei ügyek, Politika, RMDSZ, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

Itt a vége?

Közzétéve 2015. február 14. szombat | Szerző: Árus Zsolt

Egy fejezet legalábbis véget ért ebben a történetben, ami elsõ látásra banálisan egyszerû, de – amint azt Murphy mondaná – a romániai hatóságoknak ezt is sikerül elbonyolítaniuk.
Történt ugyanis, hogy 2013 elején a gyergyószentmiklósi ügyészség két irodalmi rendezvény esetében is bûnügyi kivizsgálást indított, állítólag hivatalból. (Ennek ugyan némileg ellentmond az, hogy az egyik esetben maga az ügyész nyilatkozta azt, hogy azelõtt nem is hallott Wass Albertrõl, a kivizsgálás elindítása után kellett utánanézzen, hogy ki is volt. Ha nem lenne véresen komoly a téma, akkor jól lehetnek poénkodni azon, hogy elindítják a kivizsgálást, majd az után kezdenek tájékozódni, hogy ki is az az író, ki miatt õk maguk indítottak kivizsgálást.)
Minekutána az egyik ügyben tanúként, a másikban meg gyanúsítottként többször is a rendõrségre meg az ügyészségre citáltak, faggattak és nyilatkozatokat írattak, eszembe jutott, hogy bezzeg amikor pár évvel korábban az Új Jobboldal tagjai szerveztek provokatív felvonulást a város fõterén, akkor az ügyészség távolról sem volt ilyen éber, semmiféle kivizsgálást nem indított, senkit nem zaklatott, holott azok a vonulások nyilvánvalóan törvényt sértettek. Ezért panaszt tettem az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, s azt kértem, hogy állapítsák meg, hogy az ügyészség nemzetiségi alapon diszkriminál, s ezért büntessék meg. A nagyérdemû tanács azonban rövid (és kellõképpen felületes – teszem hozzá) mérlegelés után ezt a határozatot hozta:

diszkriminacioellenes-hatarozat

A hosszú szöveg lényege az, hogy nekik nem illetékességük ezzel az üggyel foglalkozni, ez a legfelsõbb bíróság melletti ügyészség hatásköre, ezért oda továbbították a petíciót megoldás végett.
Innen kezdve a történet vett egy szürreális fordulatot (a petíció kivizsgálásával megbízták magát a bepanaszolt ügyészséget, az pedig – láss csodát – vétlennek találta saját magát), majd az elõre borítékolható módon zárult: levelemre, amiben hivatkoztam a Diszkriminációellenes Tanács határozatára és sürgettem a petícióm megoldását ez a válasz érkezett a legfelsõbb ügyészségtõl:

fougyeszseg-valasz

Ezzel a kör egyelõre bezárul. A diszkrimináció elleni küzdelem jegyében létrehozott speciális hatóság azt mondja, hogy nem illetékes az ügyészség által elkövetett diszkriminációt elbírálni, az a fõügyészség hatásköre, ez utóbbi pedig tájékoztat, hogy nekik ilyen hatáskörük nincs. Mehet tehát minden tovább a régi kerékvágásban, az ügyészség újabb és újabb kivizsgálásokat indíthat és zaklathatja a magyarokat, miközben az Új Jobboldal randalírozhat kénye-kedve szerint, ebben a hatóságok immár nyílt védelmét élvezi.
Kíváncsi vagyok, mi a véleménye errõl az eljárásról az Emberi Jogok Európai Bíróságának. Eljött ugyanis az idõ, hogy a romániai hatóságok ilyen packázásairól kikérjem eme intézmény véleményét. A választ tehát a címben feltett kérdésre az, hogy nem, nincs itt a vége, csak új fejezetet kezdek, abban a reményben, hogy a strasbourgi bíróság joggyakorlata különbözik a Dâmbovita partján tapasztalttól.

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Politika, Székelyföl éjjel-nappal | Hozzászólás most!

Túl a hivatalos vádakon

Közzétéve 2015. február 1. vasárnap | Szerző: Árus Zsolt

Minekutána – remélem – sikerült mindenki számára nyilvánvalóvá tennem, hogy a Mezei János ellen az ügyészség által felhozott vádak minden alapot nélkülöznek, nézzük meg kicsit tágabb összefüggésben a történetet. Mindezt továbbra is úgy, hogy csak tényekre, illetve mindenki számára elérhetõ információkra alapozunk.
Aki figyelemmel kiséri a helyi sajtót az tudja, hogy évek óta napirenden van a Monturist kft, mint egy olyan téma, ami egyet nem értést, vitát, viszályt szül Gyergyószentmiklós és az V. Kerület között. Ennek lényege röviden az, hogy a jelenlegi városvezetés úgy értékeli, hogy a cég nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket (a pénzügyminisztérium honlapján fellehetõ adatok szerint több tízezer lejes veszteségeket termelt éveken keresztül), ezért változtatásokra van szükség. Errõl többször kezdeményeztek egyeztetéseket a 2008 elõtt többségi tulajdonossá vált V. Kerület vezetõivel, de megállapodásra nem sikerült jutni.
A Székelyhonon múlt kedden megjelent írásban ennek kapcsán az V. Kerület sajtóosztálya ezt nyilatkozta: “A társaság jelenlegi ügyvezetõje, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont.” Amint köztudott, az ingatlan (jelen esetben földterület) egy sajátos tulajdon-forma, aminek szigorú nyilvántartását a telekkönyvi hivatal végzi. Jogos tehát a kérdés, hogy mit is érthetett Virág Zsolt azon, hogy “jogellenesen elvont“? Valaki belopózott titokban a telekkönyvi hivatal épületébe, s átírta a szóban forgó terület használati jogát? Ennek az esélye igen-igen kicsi. Hogy pontosabb legyen, ilyesmi nem történt, mert nem történhetett meg. Tény, hogy erre a kérdésre neki elõbb-utóbb válaszolni kell, hisz a közlemény ezen mondatából az a következtetés egyértelmûen levonható, hogy a két önkormányzat közötti feszültség egyik oka ez a “tájékoztatás” volt. (Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy a közleményben 16000 négyzetméter és az önkormányzat szerepel, nem 400 négyzetméter és Mezei János polgármester, mint az ügyészségi vádban.)
Véleményem szerint az ügyben nem kis jelentõséggel bír a múlt keddi közleménynek egy – gondolom keveseknek feltûnt – félmondata: “A szakértõk részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követõen együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot.” Ebbõl ugyanis egyértelmûen következik, hogy mindaddig nem történt meg a Monturistnak használatban adott területek (vagy legalábbis azok egy részének) a telekkönyvezése. (Tudni kell ugyanis – 10/2000-es határozat, ez is ott van a város honlapján – hogy az önkormányzat nem a területeket vitte be a cég törzstõkéjébe, csak azok használati jogát.) S kinek lett volna a kötelessége ezt a telekkönyvezést elvégezni? Nyilván a cég ügyvezetõjének. Következésképpen az V. Kerület által megbízott szakértõk azt állapították meg, hogy valóban gond van a cég törzstõkéjével, de a kialakult helyzetet a cég ügyvezetõinek (mert többen voltak az idõk folyamán) hanyagsága tette lehetõvé. Nem meglepõ módon errõl egy hangot nem ejtett a sajtóban a napokban többször is nyilatkozó Virág Zsolt.
Ezek szerint nem is négyszáz négyzetméterrõl, hanem annak többszörösérõl van szó, s mégis bûnös Mezei János? – teheti fel a kérdést az olvasó. A helyes válasz megadásához hívjuk segítségül a város honlapján szintén fellelhetõ 71/2008-as határozat, ami kimondja, hogy különbözõ okok miatt a város csökkenti a Monturist alaptõkéjében való részesedését 16.019 négyzetméter terület bérleti jogával, illetve hogy ennek megfelelõen módosítja a Monturisttal megkötött tartós bérleti szerzõdést. A határozat dátuma 2008 május 16, tehát az akkor mandátumát befejezõ képviselõtestület szavazta meg. Abban az idõben – mint elõzõ bejegyzésemben már említettem – Mezei János egy építkezési vállalat vezetõje volt. Nyugodtan elmondható tehát, hogy õ ebben az ügyben sem hibás. (Zárójelben: A cégnek két társ-tulajdonosa volt, a két önkormányzat. Joggal várható el, hogy egy ilyen határozat meghozatala elõtt azok errõl egyeztessenek. Ha ilyen egyeztetés nem volt, akkor jogos a budapestiek haragja, de – ha már szakértõket küldtek ide vizsgálódni – azt is tudniuk kell, hogy nem a mostani képviselõtestületre, s fõleg nem a mostani polgármesterre kell haragudjanak.)
Lényeg a lényeg: A Monturist rossz csillagzat alatt született, s a története problémák és kudarcok sorozata. Ebben a történetben azonban Mezei Jánosnak annyi szerepe volt, hogy – törvényes kötelezettségeinek eleget téve – végrehajtott képviselõtestületi határozatokat. Ezek miatt lehet büntetõ feljelentést tenni, ellenbe magára adó ügyészség rövid úton lezárja az ügyet, hisz – mint már említettem – nem több mint 15 perc alatt (jó na, akinek teljesen ismeretlen az ügy, annak beletelhet fél órába is) kiderítik, hogy mi a helyzet azzal a 400 négyzetméteres területtel.
Az se kétséges, hogy Virág Zsoltnak jó oka van haragudni Mezei Jánosra, aki már régebb nyilvánvalóvá tette, hogy õt okolja a cég gyenge eredményeiért, ezért kezdeményezte a leváltását. Ezek után a kellõ körültekintéssel kezelendõ azon kijelentése, hogy nem haragból vagy rosszindulatból tett feljelentést (Székelyhon, január 29). Ugyanakkor mondta ezt is:
“annyit azonban elmondott, hogy a többségi tulajdonos (Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros) önkormányzatának utasítására 2013-ban, illetve 2014 elején több jogi és gazdasági átvilágítás is történt a cégnél, különös tekintettel a törzstõkére. Ekkor tapasztalták, hogy 1,7 hektár hiányzik a Gyergyószentmiklós önkormányzata által 1997-ben a cégnek hosszú távra bérbe adott telkekbõl.” Vessük csak össze ezt az V. Kerület sajtóközleményével és a már említett 71/2008-as határozattal: A közlemény azt mondja, hogy az ügyvezetõ 2014-ben jelezte nekik, hogy hiányzik 16.000 négyzetméter a törzstõkébõl, Virág pedig azt, hogy 2013-ban és 2014-ben több átvilágítás történt a cégnél az V. Kerület utasítására. A kettõ közül egyik nyilvánvalóan nem igaz. Ha azt nézzük, hogy a feljelentés 2014 tavaszán történt, illetve ha figyelembe vesszük, hogy a telekkönyvi állapot kiderítése nem annyira bonyolult feladat, hogy két éven keresztül több átvilágításra legyen szükség, a logikus változat az, hogy az V. Kerület közleménye az igaz. Hasonlóképpen valótlanságot állít Virág, amikor 1997-ben a cégnek bérbe adott telkekrõl beszél, ugyanis a 71/2008-as határozatban tételesen szerepel a 3987/2003-as szerzõdés, azzal adták tartós bérletbe a területeket a Monturistnak.
Ezt is állítja Virág: “A Monturist szerint ezek jogtalanul voltak „eltulajdonítva” különbözõ közigazgatási végzésekkel.” – Mint láttuk ez sem igaz, egy darab határozattal történt a törzstõke csökkentés. A határozatot a testület megszavazta, a prefektura nem emelt ellene kifogást, tehát jogerõre emelkedett.
Továbbá: “Ennek kivizsgálása végett nyújtották be a feljelentést a gyergyószentmiklósi ügyészégre.” De mit kellett itt kivizsgálni? Ha az átvilágítást végzõ szakemberek bementek a telekkönyvhöz, akkor azt kellett lássák, hogy oda szépen, akkurátusan be van jegyezve, hogy a 71/2008-as önkormányzati határozat értelmében módosítják a 16.019 négyzetméter jogi státusát. A dolog tiszta és világos, minden feljelentés és kivizsgálás nélkül.
Végezetül: “Nem negyven-, hanem nyolcoldalas volt a feljelentésük – szögezte le Virág.” Ezen is érdemes elgondolkozni: Legutóbbi bejegyzésem és a mostani összesen kevesebb mint négy oldal, s benne van részletesen az egész történet. Komoly irodalmi véna kell ahhoz, hogy valaki nyolc oldalon keresztül írja le azt, hogy a Monturist törzstõkéjébõl nyoma veszett 16.000 négyzetméternek, kérem vizsgálják ki, mi lett vele. S mivel kétlem, hogy Virág ilyen tehetséggel bír, azt hiszem itt jutunk el a történet lényegéhez: hogy mire is megy ki ez az egész történet?
Az a nyolc (vagy negyven?) oldalas írásmû elõbb utóbb nyilvánosságra kerül, s akkor sokkal okosabbak leszünk, de addig is nyugodtan kijelenthetõ, hogy nem csak az volt benne, amirõl Virág most beszél.
Befejezésként még négy tény, minden kommentár nélkül:
1. A Székely Nemzeti Tanács tavaly év elején azzal a kéréssel fordult Székelyföld önkormányzataihoz, hogy fogadjanak el a régiósítással kapcsolatos határozatokat. Mezei János elõterjesztése nyomán Gyergyószentmiklós volt az elsõ település, ahol ez a határozat megszületett.
2. Amikor az Európa Tanács Kongresszusának monitoring bizottsága tavaly július elején ezt a témát napirendre tûzte, akkor két polgármester, a néhai makfalvi Márton Zoltán és Mezei János utazott el Kisinyovba, s vitt tájékoztató anyagot a bizottság tagjainak.
3. Mezei János volt az, aki utána is több alkalommal tájékoztatta a bizottság elnökét és más tisztségviselõket az itteni fejleményekrõl.
4. A kisinyovi halasztás után idén február hatodikán Portugáliában tartandó ülésén fogja végül a bizottság tárgyalni ezt a témát. Az ülés elõtt kevesebb mint két héttel Mezei János ellen kivizsgálást indítanak egy nem létezõ bûncselekmény kapcsán, majd pontosan tíz nappal az ülés elõtt a bíróság elrendeli, hogy 60 napig nem hagyhatja el az országot.

Kategória: Államérdek, Ez Románia, Politika | Hozzászólás most!